Nyugtalanság, aggódás a hétköznapokban (beszélgetés)
Évezredeken át hoztak döntéseket az emberek. Jól vagy rosszul, de megoldották.
Szerintem az internet csak felfújja ezt a problémát, mert sokan megosztják a kisebb lelki bajaikat is, amiket élő szóban esetleg nem is panaszolnának el, és ezren csapnak le a témára, hergelik bele őt is és saját magukat is. Nem szűnik meg az alap probléma, csak felfújódik, és a jelentéktelen bajok is eltúlzódnak.
Egy egészséges idegrendszer képes a döntésekkel járó stressz elviselésére.
Szerintem nagyon ritka az olyan ember, aki ne kényszerülne döntéshelyezetekbe. Éppen ezért ennek valahogy rutinná kell válnia még akkor is, ha a döntés nem csak rajta, egy emberen múlik.
Erősbb lehet az aggódás, ha rajtunk csak kevés vagy semmi nem múlik, de ilyen esetekben el kell tudni fogadni a helyzetet, a saját egészségünk érdekében. Az aggódás még soha semmit nem oldott meg, míg az idő igen. Ahogy a régiek is mondták, a dolgok "kiforogják magukat".
Hogyan legyen?
Hogy oldjam meg, ha nem csak rajtam múlik valami?
Hogyan vezesd le a feszültséget, idegességet? NYUGTALANSÁG, AGGÓDÁS a HÉTKÖZNAPOKBAN... Hogyan ne gondolj a mindennapok nyomasára? Te hogy oldod meg?
További ajánlott fórumok:
- Házi sütemények hétköznapra, vasárnapra, vendégfogadásra, ünnepekre
- Mit tegyek, ha a munkatársaimat, vagyis a tényleg hétköznapi embereket nehezen viselem, a témáik zavarnak inkább? (Tv, híradó, pletyka, stb)
- Hogy reagálnátok erre a nem hétköznapi kijelentésre ?
- Festitek magatokat a hétköznapokban?
- Ti havonta kb. mennyiért vállalnátok napi 4 órás munkát hétköznap?
- Csendes nyugdíjas hétköznapok