Hisztis 4 éves. Van valami praktikátok? (beszélgetés)

Sziasztok!

Nekünk is 2 csemeténk van,igaz a nagyobb is csak 2,5 éves,de a kistesó érkezése óta nála is előjött a hiszti. Oviba csak heti 3X3 órát jár,tehát az nem bántja,hogy én addig a picivel itthon vagyok. Azonban minden másért képes kiverni a cirkuszt: rakom be a kocsiba,sírva fakad,hogy ez nem a mi autónk,vagy ha elmondom,mit fogunk csinálni,tuti,hogy nem szeretné,stb. Volt,hogy apa éjszaka dolgozott,sírt,hogy nem jön haza. Felhívtam neki az apját,elmondta,hogy jönni fog,de még dolgozik egy kicsit,és 10 perc múlva aludt a gyerek. Szerintem,ha eddig mentetek az apukájuk elé a munkahelyre,ezt a pici miatt nem kéne teljesen feladni,mert neki ad egy biztonság érzetet,megszokta,rutinná vált. Nem minden nap,de néha biztos meg tudnád oldani. A hisztiknek pedig tényleg ki kell várni a végét,elmúlik ez a korszak is (én is ebben reménykedem). Nálunk nem válik be sem a szép szó,sem a bünti szék,sem az arc mosás,addig nyomja,amíg rosszúl nem lesz,mert nem ér vele célt. Nem hiszek abban,hogy emiatt pszichológus kéne,és abban sem,hogy be kell vonni a kistesó körüli teendőkbe (ha feladatnak érzi,még ronthat is a helyzeten szerintem). Mi néha csinálunk külön programokat vele,csak Ő és apa vagy én,és ez néhány napra feltölti. Vagy kimegyünk mindannyian a játszóra,és felváltva foglalkozunk csak Vele.

hozzászólásod alapján nem a hisztit, hanem a félelmét kellene kezelni szerintem.

Azóta megoldódott már a problémád?

Biztos, hogy a kistesó érkezésének is nagy szerepe van, rá kevesebb figyelem jut és ha tetszik, ha nem, ő kiharcolja, lásd: a félelmei.

Én azt tartom, hogy a büntetés, az büntetés, azt le kell ülni a bünti széken, vagy az ágyon, vagy bárhol, amit ti találtok erre. Nem baj, ha nem a szobája, akkor legyen olyan helyen, ahol lát, de nem tud pl. alkudozni. Szerintem az alkudozás sem mindig egy jó ötlet, mert akkor rögtön megérzi a határozatlanságot és akkor rögtön kihasználja.

Ilyenkor légy határozott.

De pl. abban az esetben, hogy azért sír, mert az apja nem jön még, inkább nyugtasd meg és ne legyen büntetés.

Próbáld meg elkerülni azokat a helyzeteket, ami kiválthatja a hisztit.

4 évesen igencsak okosak, hogy megértsék, hogy ha jól viselkednek a bölcsiben, akkor nekik is jó lesz.

Vond bele őt is a mindennapokba, a kistesó körüli teendőkbe, legyen neki is feladata.

Ha kitartó vagy, határozott és következetes, akkor menni fog. De ha kompromisszumot szeretnél kötni, akkor mérlegelj, hogy milyen helyzetben teszed azt. Ha rosszat tesz ne legyen kompromisszum.

Nálunk a kicsinél bevált az is, hogy ha hisztizik, követelőzik nem kapja meg amit szeretne, de ha lenyugszik és szépen kéri lehet róla szó. Ő két és fél éves és megérti, elfogadja!

Amúgy én is így voltam az elsőnél, nem korlátoztam, de azért kitartással már nagyon jól sikerül kezelni minden helyzetet és hozzá is szokott.

Itt van sajnos az igazság abban, amit leírtál. Eddig nem volt tiltva szinte semmi (konnektorba nyúlás, útra kiszaladás, és hasonló veszélyes dolgok igen, de a többiben mindig az volt, amit akart). Mióta tiltunk, azóta jönnek a hisztik, minnél erélyesebben szólunk, annál nagyobb a hiszti is. Folyamatosan alkudozik, és van amikor tudunk kompromisszumot kötni, de van amikor egyszerűen nem lehet (tegnap pl. abból volt a hiszti, hogy elindult papucsban a lépcsőházba, hogy jön az apa... persze nem jött, bejött mikor hívtam, de bent hisztizett, hogy nem jön az apa többet haza, és hiába magyaráztam neki, hogy később fog jönni, de jönni fog, a fejébe vette, hogy nem jön. Na ezek azok a helyzetek, amivel nem tudok mit kezdeni, mert a félelmeiből fakadnak, tehát valahogy meg kellene nyugtatnom, de amíg lent van a lila köd, addig a felnőttek sem tudnak racionálisan gondolkodni, nem egy közel 4 éves gyerek. Ami érdekes, hogy a legnagyobb hiszti közben is figyel a magyarázatomra, mert mikor befejezi, akkor összefoglalja amit magyaráztam neki.)

A szobába küldés egy ideig működött, de sokszor sírva jött ki, hogy megijedt, hogy elmegyek és itthagyom, úgyhogy ez nem vált be hosszú távon :(

Ha valamit nem szabad vagy nem kaphat meg, akkor magyarázd el neki miért nem! Persze ha eddig mindent szabadott, akkor nagyon nehéz velük és nagyon nem fog egy könnyen ráállni, hogy akkor mostantól miért van ez. Légy következetes és kitartó! A hisztivel csak a határait és persze a szülő idegrendszerét feszegeti.

Nálunk amikor hiszti van, olyankor elküldöm őket a szobájukba lenyugodni. Ha megnyugodtak egy rövidke megbeszélés, bocsánat kérés után mehet a dolgára.

Ha büntiben van légy szigorú, attól, hogy ő duzzog, még tudja, hogy szereted és ha megnyugtattad erről biztosíthatod is.

A bölcsiben hisztizésről nekem az a véleményem, hogy ezt nekik kell ott megoldani, mert nem te vagy a gondozónő, ott más környezetben rájuk fog hallgatni. Ez nálunk így volt, pl.

Hideg vagy langyos vízzel locsolgatni meg olaj a tűzre!

hidegzuhany ruhástól a kádban

Nekem használt anno :)

Ahány gyerek, annyi eltérő jellem. Kinél ez válik be, kinél az. Még ugyanabban a családban is: van, akire elég rászólni, másik meg csak elengedné a füle mellett. Majd 20 év múlva kiderül, ki találta jól el, akkor, amikor már látszik, hogy áll meg a csemete a saját lábán, hogy viszonyul a szülőkhöz, stb.

És biztos van olyan eset is, amikor egy nagyot kell verni a seggére. Attól még nem lesz lelki sérült, ha megérdemelten kapta. Ha pl. kirohanna a forgalmas utcára, már ki is vasalta az úthenger míg a széplelkű szülő szépen megmagyarázná, hogy azt nem szabad.

Én biztosan nem fogom azt csinálni, hogy "elzárom" magamtól, ha hisztis. Ilyenkor még jobban szüksége van arra, hogy érezze, hogy szeretik, és attól, hogy most nem az van, amit ő szeretne, attól még máskor megkaphatja/elérheti. Én még soha nem fordítottam neki hátat, vagy ütöttem rá, ha hisztizett, mert ezzel csak elmarom magamtól szerintem (persze lehet hogy rossz anya vagyok, és nem jól gondolom, de a legfontosabb szerintem, hogy feltétlen bizalma legyen abban, hogy bármi van, rám számíthat).

Ez a film egyébként egy vígjáték, és elég vicces benne ez a dolog... de a film nem a valóság.

Nálunk sokszor az vált be, hogy elkezdtem nevetni (eleinte spontán, mert annyira cuki volt ahogy toporzékolt...) amiből az lett, hogy már ő sem bírta, kipukkant belőle is a nevetés és elfújta a hisztit.

A megelőzés viszont jobb, főleg ha okos a gyerek. Mindig mindent előre el kell mondani, mi hogyan lesz, mi fog történni, mit fogunk csinálni, mit várunk el tőle, miben segíthet, mi miért van úgy ahogy... illetve mire számíthat ha rendes lesz és segít ügyesen vagy ha nem... pl. el kell mennünk a bankba, ott ezt-azt kell csinálnunk, várni stb. de addig ő rajzolhat és ha ügyes, aranyos lesz akkor utána otthon játszunk valamit... ilyenekre gondolok. Így minimálisra lehet csökkenteni a hisztit. Nagyon fontos, hogy a gyerek érzze, hogy az ő akarata is számít, hogy ha van lehetőség rá, akkor teret is engedsz neki. Cserébe képes lesz normálisan viselkedni akkor amikor elvárod tőle.

A másik fontos dolog, hogy soha ne érjen célt hisztivel. Pl. ha hisztizik csokiért vagy bármiért, akkor azt tuti nem kapja meg (nálunk egyébként extrém ritka volt ez, hogy játékért, csokiért, boltban bármiért hisztizett volna). A következő alkalommal ha szeretne kapni és hiszti nélkül normálisan tudja kérni akkor valamit (pl. egy kis csokit) megkap, de ha hisztizik érte akkor semmit. A legrosszabb taktika ha a szülő enged a hisztinek, mert a gyerek megtanulja belőle, hogy eredményes a dolog és annál jobban csinálja.

Bocsnatal nem vagyok magyar ajku , soha nem laktam magyarorszagon.

Hogy menyire komoly serulest okosztal az majd kesöb az eletben mutatkozik ki .

En a tiedhez hasonlo metodakat mar regen szamusztem a gyerekeimtöl ( ma mar felnöttek ) de undoral gondolok ra amikor az en gyerekoromban valaki szerette volna beiktatni barki ellen is . Az ilyen modszer az csak az ultimata megalazas semi mas.

PS: helyesirasra vonatkozolag csak azok szedik elö ezt a fele argumentet kik eltalalva erzik magukat.

Arra hogy maszivan megalazod a sajat gyereked nem gomdolsz ?

Azt hiszed gyösztel ? igen hogy megalasztad okos kis legeny lehet mert igen is nem akarja a megalazast azert igy reagal ha gyösztesen mutadod a kancsot !

Gyerekek nem hisztiznek , egyszeruen hianyoljak a konstruktiv sztimulancot.

Én sokat meséltem. Voltak a nevelőcélzatúak, amit fejből mondtam és beleszőttem a viseltes dolgait. Utána megbeszéltük, mint két jó barát :D

Ez ma is működik, érzi a támogató szeretetünket, de kibeszéljük a hibákat, rossz döntéseket is.