Hisztik egy 3 éves gyerekkel (beszélgetés)

Üdv, a klubban! :D Az én 3 évesem is dettó. Igaz van 1-1 ritka nap amikor egészen fül barát ebből a szempontból, de a többi nap olyan elképesztő dolgokon tud fülsüketítő, idegrendszer leépítő frekvencián vonyítani, sikítani, üvölteni, hogy karácsonyra szerintem kérek egy új idegrendszert, 2 új hallókészülékkel.

Nálunk se jön be mindig ugyanaz a technika. Volt, hogy sokáig nem vettem észre, ha rákapcsolt. Volt, hogy próbáltam szépen elmagyarázni neki, miért nem szabad vagy miért ne, vagy miért nem lehet pont most valamit, vagy csak várjon már 2 percet, mert nem tudok ugrani azonnal és hasonlók.

De van, hogy semmi nem jön be, volt amikor én is túlfeszültem, már vissza kiabáltam, mert egyszerűen nem bírtam tovább idegekkel 1-1 nagyon rossz napot, amikor már kicsinált lelkileg-testileg. De az se a legjobb megoldás ez biztos, de emberek vagyunk, olykor szakadhat a cérna.

Viszont. Amikor hibáztam, olyankor oda mentem hozzá bocsánatot kértem tőle, puszi, ölelés. Ne haragudj anyára, mert vissza kiabáltam rád.

Ez annyira megtetszett neki, hogy beismertem amikor hibáztam és szakadt a cérna, nem tudtam türtöztetni magam és rákiabáltam, majd bocsánatot kértem tőle, és összebújtunk egy pusziért...

Hogy azóta, ha rá jön a hiszti 5 perc, akkor oda jön hozzám sírva, hogy bocsánat, puszi, és ő is ad puszit, én tőlem is kér puszit, ez a kölcsönös bocsánat kérés, hogy ő elnézést kér a hirtelen hisztiért, de kéri tőlem is a bocsi puszit, akkor abba marad a hiszti, sírás, akármi és újra béke van és nyugalom. :D

Nagyon aranyos ilyenkor, szóval nálunk így alakult át ez a dolog. De türelem, majd csak rá jössz mi az ami nálatok működik. :))

Nem, nem provokál, nem rossz és nem akarattal teszi.

Ebben a korszakban tapasztalják meg az én-t és az érdekérvényesítést. Illetve, ez a reakció akkor jön, amikor az idegrendszeri érettsége meg nem tart ott, ahol az életkori, testi fejlettsége, és nem tudja lereagálni a világ dolgait. Mivel tudvalevőleg ugrásokkal fejlődnek, ez teljesen normális.

Nem lehet róla "leszoktatni", "megnevelni", "követezesnek lenni" stb.

Ugyanis az ezen életkori hiszit nem tudatos. Ha nevelés címszóval szadizod, csak megfélemlíted, és megtöröd, céltalanul, valami miatta, amiről nem tehet. És megtanulja, egy életre, hogy benned sem bízhat.

[link]

:DD

Igen.

Nyugi!

Bár ez nem könnyű....

Azt kell látnia, hogy következetesen nem ér el a hisztivel semmit. Soha!

Sőt inkább lemarad valami érdekesről. Látványosan ne figyelj rá és akár elkezdhetsz csinálni valamit ami érdekelheti. Ilyenkor látható, hogy figyeli mit tevékenykedsz, szinte el is felejti, hogy miért ordít, aztán eszébe villan és újrakezdi. Magának kell rájönnie, hogy így nem ér el semmit, sőt kimarad valamiből.

A kulcsszó a következetesség!!!!!!!!!! Ha néha eredményt ér el, néha meg nem, akkor összezavarod a gyereket!

Bevallom egyszer én is kiborultam és visszaüvöltöttem (Hogy képzeled ezt ...!!!) - nagyon meglepődött!!!

De ez nem megoldás, mert azt tanítod vele, hogy aki hangosabban ordít az a győztes! :(

Sziasztok!

Szerintetek normàlis, ha a 3 éves lànyom MINDEN NAP fél óràt hisztizik valamin? Ordít, visít ilyenkor. De tényleg minden nap. Valaki tapasztalt ilyet, hogy szó szerint minden nap megy az üvöltés?