Halálközeli élmény (beszélgetés)
Hiteles beszámolók az alábbiaktól...
Szerzők:
Raymond Avery Moody
Kenneth Ring
R. Kárpáti Péter
Átélők:
Jayne Smith
Anita Moorjani
Jankovich István
Dobronay László
(és még sokan mások)
Jó lenne, ha utána tudnál járni, megnyugtatóbb az érzés, ha tudja az ember, hogy mi történt. Inkább, mint a kétségek. Nem mintha változna bármi is, csak úgy mégis ...
Néha még az eszembe szokott jutni, hogy miért nem szerepelt az esemény a zárójelentésen, ahogy látom, neked sem ...
Szerintem nekem is volt valami az orrsövény műtétnél.
Igazából nem emlékszek sok dologra, csak arra, hogy fekszek a műtőasztalon és a dokim a a hasamon ül és csinál valamit. Lehet, hogy nem a hasamon ült, csak én emlékszek így.
Én is azt gondoltam, hogy álmodtam, de aztán jött a doki és azt mondta, hogy nagyon megijesztettem. Ez annyira meglepett, hogy meg se kérdeztem, hogy mivel, és kicsit később eszembe jutott az álom. Azóta azon gondolkodom hogy mi történhetett? Felkeltem a műtét közben? Vagy meghaltam?
Nekem van.
Nagyon régen történt, szülés után.
Iszonyat gyorsan történt minden, csak annyit érzékeltem, hogy dobálják alám a lepedőket, injekciókat döfködnek a combomba, valaki kiabál, hogy hozzák az altatógázt .. Aztán egyszer csak azt érzékeltem, hogy fent vagyok a plafon alatt, én, mint ÉN, és látom magam ott lent az ágyon, a testemet 😳, és tisztában vagyok azzal, hogy az is én vagyok ugyan, de csak a testem 😳
Láttam, hallottam mindent, hallottam, hogy ingerülten rászólt az orvos a nővérre, hogy "nem látja, hogy para megy az infúzió?"
Nem éreztem se félelmet, se fájdalmat, se aggodalmat, egy megnyugtató, nagyon kellemes érzés volt bennem. Nem olyan "földöntúli boldogság", de nagyon kellemes, olyan jó helyen vagyok, jól vagyok -érzés.
Majd semmi, majd kinyitottam a szemem, láttam a szemközti falon az órát, pont kettővel többet mutatott, mint mikor megszületett a kislányom, és az volt az első gondolatom, hogy milyen jót aludtam és milyen hülyeséget álmodtam.
Majd ránéztem a bal kézfejemre, ott volt a leragasztott buci, amit "álmomban" a nővér oda tett, mikor para ment az infúzió, és láttam, ahogy oda tette.
Abban a pillanatban tudtam, hogy ez nem álom volt, szóltam a nővérnek, hogy ébren vagyok, hívjon orvost.
Az orvos elmondta, hogy nem vált le a lepény, átszakadt egy nagy hasi véna, majdnem elvéreztem, és újra kellett éleszteni, a klinikai halál állapotában voltam.
Az elkövetkező időkben egy darabig, pár hónapig megvettem minden ilyen irányú könyvet, mindent tudni akartam, foglalkoztatott más emberek érzése, vélemények, aztán elengedtem a témát. Pár embernek elmeséltem a történteket (férj, barátnő, testvér, sógornő), de láttam rajtuk, hogy hitték is meg nem is. A zárójelentésen semmi sem szerepelt! Még az sem, hogy betapintást kellett végezni, holott szóban elmondta a doktor! (Ez egy régi szakszó, kézzel választják le a méhlepényt, ha nem válik le magától)
*bizonyíthatóan 😀
Elnézést
Halál közeli vagy halálon túli "élmény" a téma?
A halála után még senki nem jött vissza, nem támadt fel.
Persze, mindenki azt hisz el, amit akar.
Attól még, hogy valakit érdekel a halál utáni állapot, tökéletesen élvezheti az életet. Nem muszály tök ostobán zárt fülekel és csukott szemekkel leélni az életünket, nehogy valamit tanuljunk bármiről, ami elvonhatja az
alapfunkciókról (zabálás, alvás és egyéb) a figyelmet ......
Engem is érdekel ez a téma, jó lenne kapni érdekes infokat.
További ajánlott fórumok:
- Tengerimalac a háztartásban - tapasztalatok, élmények?
- Akinek volt halálközeli élménye, ossza meg legyen szíves velünk!
- Tapasztalta már valaki a halálközeli állapotot? Mire emlékszik? Mit élt át?
- Volt valakinek közületek halálközeli élménye?
- Volt már valamilyen halálközeli élményed?
- Te voltál már "odaát" halálközeli élmények