Év vége, új év kezdete

Aztán a tervek összementek picire, megvalósíthatatlannak látszottak. De megvalósultak. A munkanélküliség hozzánk is megérkezett, azt követte a betegség, aggódás...

Meggyógyul? És a műtét hogy fog vajon sikerülni? A műtét elvileg jól sikerült, gyakorlatilag pedig majd elválik, tud-e még ezzel a gerinccel dolgozni.

A munkanélküliség eddig arra volt jó, hogy átértékelje, átgondolja az ember az eddigi életét, "pazarlásait" és új ötletekkel nézzen a jövőbe.

Nekünk is újra kell számolnunk saját otthoni költségvetésünket, mennyi a bevétel, és mennyi lehet csak a kiadási oldal. Aztán szép lassan rájövünk, a bevételi oldal nagyon gyorsan meghúzza a határt: nincs tovább, ennyi volt.

Kellene valamit kezdenünk, valami újat csinálnunk! De mit? Talán be kellene indítani még egy céget? Vagy valami céghez elhelyezkedni? De hová, kihez, minek?

Mi az, amit még az emberek megvennének, amire még lenne kereslet, amire szívesen költenének?

Tegnap egy filmet néztünk meg, közösen a családdal. Van egy fiatalember, akinek az élete mások segítése. A nap 24 órájában ezt teszi.

Nem pap ő, a vallása mindegy is. Hitoktató. Három gyermekes családapa.

Jön, megy, intézkedik, segít, vásárol - néha még talán a saját pénzéből is - másoknak, a kilenc falu gondja csak az övé.

De ennyire kiegyensúlyozott, jó kedvű, fiatal családapát régen láttam. Persze a felesége is kiveszi a részét, segít, amiben tud, a saját családja mellett.

Ilyen új évet szeretnék kívánni mindenkinek. Gondtalant - van, amennyi van, örömtelit - lényeg, hogy a család jóban, rosszban együtt legyen, jó kedvet - betegség ne legyen, mert akkor minden jó, kiegyensúlyozott családokat.

Boldog Új Évet, kedves Hoxa olvasók.....