Érzelmek kontra emberi sablon elvárások (beszélgetés)
Persze, hogy fontos a tágabb család véleménye. De nem az a döntő. Írtad az egészségügyi problémát. Nem tudom mi lehet ez, de neked kell érezned, hogy mennyire tudod elfogadni, esetleg később te magad gondozni. Ha öröklődő és családot szeretnétek, akkor az örökbe fogadás is szóba jöhet. Azt írod nincs szakmája, de dolgozik. Ezzel kapcsolatban nekem az ugrott be, mintha te jobb anyagi körülmények között lennél. Nem tudom. Azzal számolnod kell, hogy ha sérült vagy beteg ember a párod, bizonyos körökben ez úgy hat, mintha "ragályos beteg" lenne. Bocsi, hogy ezt írom, de ilyen helyzetben bizonyos családtagok elfelejtik, hogy létezel, a barátok eltűnnek és nincs nyílt magyarázat. Hidd el, ismerem a helyzetet.
Szóval, nem igazán lehet okos tanácsot adni. Neked kell dönteni. De az is igaz, hogy az etalont sokáig az orrod alá dörgölik. Ha pedig átgondolva mégsem ezt az illetőt választod, számíthatsz a lelki zsarolásra is esetleg (persze, azért nem kellek neked, mert ...bajom van) de ez a döntésedben ne befolyásoljon.
Remélem átgondolva, okosan döntesz! :)
Véleményem szerint a családnak semmi beleszólási joga nincs, hogy ki milyen párt választ magának. Ezt mindenkinek egyedül kell megélni, átélni és aztán együtt élni vele vagy sem.
Ha a betegség azért kerül szóba, mert a rokonságot zavarja és nem a te agyadban motoszkál, szerintem el van döntve a kérdés.
Zárd ki a külső hatásokat, arra koncentrálj, neked mi a jó. A lényeg, hogy boldog legyél!
...imádom az ilyen családot!!!!
Csak nehogy egyszer forduljon a kocka...
attol fugg, pontosan milyen betegsegrol van szo, de en inkabb azt emelnem ki, hogy nincsen szakmaja.
persze miatt sem kell azonnal befejezni, de mindenkeppen kene, hogy tanuljon valamit.
most van munkaja, d lehet, hogy holnap nem lesz. leepiteskor mindig a kepzeltlenebbeket szoktak elkuldeni lefghamarabb. mar ha cegnel dolgozik es nem maganak. :-)
Sokszor, aki hátránnyal indul, megtanul többet belefeccölni, és a végén még azt is bebizonyítja, hogy bizonyos határokat képes áthágni.
Ami a genetikát, gyerekvállalást illeti, nem biztos, hogy egy tökéletes genetikájú emberrel eljutsz odáig, hogy gyereketek is legyen, ezért kár emiatt túl korán aggódni. A szakmát, ha nincs, igyekezzen mindenki minél hamarabb megszerezni, de nem azért mert ez egy sablon, hanem biztosabb jövőt garantál. Pláne, egészségügyi problémák esetén annál inkább jobb, ha valaki előrelátó, ami az anyagiakat illeti.
Az én tanácsom: neked kell szeretni , vele élni, nem pedig a családodnak.
Meglehet hallgatni a család véleményét, majd túllépni rajta. A te életed a te döntésed.
Ha a párod nincs rád rossz hatással addig a családnak semmi köze és beleszólása nem lehet csak azért mert nekik nem szimpatikus.
Nem törvényszerű, hogy családalapításnál a rossz genetika kiütközik ahogy az sem hogy egy egészséges párnak egészséges genetikával nem születhet beteg babája.
Anno amikor össze jöttem a most már a férjemmel (ennek 9 éve) az én családom sem volt elragadtattva tőle a családiháttere és a szülei miatt. Én akkor azt mondtam szüleimnek az én döntésem amibe nincs beleszólásuk, és előbb ismerjék meg, ne pedig a családja után mondjanak véleményt róla. Azóta saját fiúként szeretik férjemet és mindig azt mondogatják jó döntést hoztam és nem hitték volna férjemról hogy ennyire rendes dolgos normális ember.
A szülők mindig jót akarnak gyermeküknek de nem mindig az a jó amit ők annak vélnek, vagy akarnak. Különálló személyiség vagy akinek saját érzése, gondolata, szükséglete és akarata van.
A betegségek fontosak!
Ha olyan betegsége van, ami nagy valószínűséggel örökölhető, akkor nálam is kizáró ok lenne, ha gyereket akarnék az illetőtől.
Ez nem sablonszerű elvárás, hanem a születendő gyermekem védelmében teszem így.
A fórumot a saját kis történetem miatt gontoltam, hogy létre hozom, mivel kíváncsi lennék, a többi ember, hogyan vélekedik eme szituációról, témáról.
Adott egy pár, 5 hónapos kapcsolat, viszonylag friss. A hölgy exe, volt (talán mégis is az) a családja számára az etalon, és a sok év szorossá fűzte a szálakat. (Eme részlet is fontos lehet, ama szempontból, hogy a családot még milyen tényezők befolyásolják) Az úk férfiú, nem szimpi a családnak, annak ellenére, hogy illedelmesnek tartják. Későbbiekben kiderülnek az egészszégügyi háttere is. Emiatt eléggé fúrják a lányt, hogy a genetika nem éppen megfelelő, a majdani esetleges családalapításhoz, és amúgy is, nem férjnek való (nincs szakmája, ellenben van munkája). A leány viszont jól érzi magát a fiú mellett, s egyáltalán nem érdekli az egészségügyi háttere, sosem gondolt undorral a témára, mégha mások így is vélekednek róla.... Vajon mi az előbbrvalóbb az érzelmek vagy az emberi sablon elvárások?