Egy szuperanyuka napja (beszélgetés)

Ez mi ez, valami fb-os marhaság?:D

Te elégedett vagy azzal, amid van, én azzal, ami nekem van, ennyi.

Ne menj még, picit maradj!:)

Az jutott eszembe, hogy amikor valaki ( gondolom te is ) beköltöztél a lakásába, házába, minden ki volt takarítva, minden a helyén, tehát rend van! Na, gondold el, hogy aki másnap nem rohan el otthonról dolgozni egész napra, az ezt a szintet tudja is tartani. Már többször láttam, mikor tanácsot adott másoknak, takarítással kapcsolatban, és az a véleményem, hogy a vérében van.

És én is tudom tartani a rendet, de azt nem tudom, miért csak kb. egy évig.

Olyankor újra kell egy ( nem általam megcsinált )

nagytakarítás, és egy évig minden megy könnyen.

De látod, ahogy írt, G. a függönyök mosásától, vasalásától is " felmentést kap ", ebből is látszik, hogy már eleve praktikusan gondolkoztak, mert a szőnyegek, függönyök, apró díszítők sok időt elvesznek.

Na, részemről is ennyi, nem tudhatjuk, kire gondoltál, de annyit már " elárultál ", hogy G. köztük van, mert mint írod: " bevallotta, hogy rendmániás ". Szia.

Én nem rólad írtam, hanem az állítólagos szuperanyuról. Arról igazán nem tehetek, hogy ezt te magadra vetted!

Örülök, hogy tökéletes vagy :), én nem, viszont boldog! :D

Ez az, ez nem görcsösség, hanem egy előrelátó rendszeresség. Nap mint nap megcsinálja az ember a tennivalót, hpgy ne gyűljön fel, és a berendezés is azt szolgálja, hogy minél könnyebb legyen a benne élők élete, nem pedig nehezebb.

Mi 500nm-en lakunk és szeretjük a nagy tereket. Kevés bútor (nagyon kevés, semmi felesleges), nincsenek fogantyúk a bútorokon (ez is meggyorsít bármilyen portörlést), nincsenek mütyürök, nincsenek szőnyegeink, csak egy db, ezt a kutyák miatt is csináltuk, meg azért is, mert padlófűtés van. Szőnyegek nélkül gyorsabb minden. Nincsenek függönyeim, mert szebb a panoráma, csak a fürdőkben van ilyen modern függönycsík (a pacchetto). Egyszóval függönymosás mizéria sincs. Van egy nagy kert, a kutyák napközben kint vannak, éjjel bent alszanak, ahol leterítem este a díványt egy takaróval, amit reggel leveszek és elteszem a "kutyás" szekrénybe így a díványom sincs tele kutyaszőrrel. Pár hete éjjelre átköltöztettük őket a lépcsőfordulóra aludni, szóval este bejönnek játszani a nappaliba, éjjel pedig a lépcsőfordulón alszanak a párnájukon de reggel a kis robot felporszívóz a nappaliban, szóval akkor már az előző napi elhullatott szőrtől is megszabadultunk. A hálószobákba vagy más helyekre nem bejáratosak. Nem azért, mert undorodunk a kutyáinktól, hanem mert nem tudnak viselkedni, kajlák, mindenhova felugranának, stb. Viszont totál kizárni őket azt sem szeretnénk, ezért így alakítottuk a rutinunkat. Mi éljük a házunkat, csak egyben vigyázunk is rá módszeresen:)))

En azokrol az emberekrol beszeltem akik az eletukben levo urt probaljak rendrakassal kitolteni. En kapasbol ismerek ket ilyen embert, ugyhogy biztos van beloluk egy jo par. De ahogy irtam is korabban (!), nehez megallapitani a posztban szereplo anyukarol ennyi alapjan hogy o ilyen-e. Engem emlekeztet valakire aki igen, de lehet hogy tevedek.

Azokrol az emberekrol akik termeszetukbol kifolyolag rendeszeretobbek, akik altalaban rendben tartanak mindent, de nem ez tolti ki a mindennapjaikat egyaltalan nem irtam!!! Remelem sikerul felfogni vegre.

Gribedli nem szorul védelemre, de; ő nem rendmániás, a fórumban szereplő Anyuka sem.

A rendmániás GÖRCSÖSEN teszi, nekik meg így természetes. Jó időbeosztással élnek, így nem teher.

Ez csak attól idegen, aki abban él, hogy 1- 1 1/2 órás utazással megy - jön a munkahelyére

és semmire nincs igazán annyi ideje, amennyit szeretne rá szánni.

Persze, sminkben is változik a trend, ma már a természetesség a lényeg, kendőzni a hibákat, hangsúlyozni az előnyös dolgokat, erős smink pedig csak alkalmakra:)

Pl pici korrektor a szem alá, pirosító helyett egy kis terra, kis szempillaspirál, szájfény

Kedves Gribedli ! / még mindig irigyellek /

Jó 45 évvel ezelőtt volt egy kolleganőm , aki annyira szépen és szolidan ki tudta festeni magát , kihangsúlyozni azt , ami szép rajta , elfedni azt , ami kevésbé , nekem érzékem nem volt ehhez soha , de ha lett volna , akkor csak úgy szerettem volna , h ne legyen erőltetett , se feltűnő , ami még természetesnek hat . Az ember önkéntelenül is szívesen gyönyörködik abba , amit szépnek talál .

Én speciel kulcsos gyerek voltam és így magamra főztem egy csomószor (micsoda bénázások!:D) mert mire hazaértem, nem volt otthon senki, és éhes voltam, de mikor felkeltünk, akkor se nagyon, szóval tudtuk mi, hogy beágyazni meg kiteregetni meg a többi. És elég sokszor az volt, hogy amikor anyám hazaesett a melóból, ledobta magát a fotelbe, hogy ő fáradt, csináljunk kávét, elmosogattunk-e, beraktuk-e a mosást, stb.

Rendrakás: egyik kezében a cigi, másikkal lesöpörte az íróasztalt és "válogass, kislányom, lehet elpakolni"...

A rossz példáról tudod, hogy te nem leszel olyan, de ha nincs előtted egy jó példa, vagy elképzelés, hogy akkor mi más, az nehezebb.

Pl a férjem családja meg tipikus nagyon összetartó, mindig a mamma és a nonna(nagyi) főztek és bevonták a gyerekeket, ezért tud főzni is a férjem, meg ugye anyósom is nagyon precíz a többire is, ő jó szóval is ilyenre tudta nevelni a fiát, már így kaptam a csomagban, mindig elpakol maga után, stb. Ezért neki is köszönhetem. Az anyák, akik mindent megcsinálnak a gyerekeiknek, de semmit nem kérnek, lustaságra nevelik, viszont a követelést is lehet szép szóval, sok-sok ismétléssel. Szerintem jól csinálod, szólongatással, de megy!:))))