Egy nagymama születése
Sok boldog anyuka babavárását olvastam itt, hadd írjam le egy boldog „nagymama” születését.
A leányzóm viszonylag könnyedén és gyorsan szülte meg az első unokámat. Nem tudom, hogy miért, de az az érzésem, hogy csak azok írnak, akiknek "szenvedés" volt a szülés.
2007. szeptember 29-én, a születésnapomon kaptam a lányoméktól egy táskát, amikor kinyitottam egy cumi volt benne. Az örömtől, hogy végre nagyi leszek csak BŐGNI tudtam, az életemértelmetlensége (28 éve) nyakában zokogtam, hogy unokánk lesz, Ő nem tudta, hogy a lányát puszilgassa, vagy engem, esetleg a néma csendben „szoborrá dermedt” anyósát támogassa. A lányom párja (Laci) csak állt és nézett, félénken megkérdezte, „hogy mi a baj?”, akkor a fiam felvilágosította, hogy nincs baj, csak örülünk. A szokásos flegma modorában közölte vele, hogy „élvezze a csendet”, mert ha levegőt kapunk, akkor neki annyi, egyszerre száz kérdésre kell válaszolnia.
A leányzóm a babavárást nagyon jól viselte. Igaz az elején napi egy üveg csemege uborka rendelt, utána jött a leves „szezon” (olyantól akinek „migrénje” volt a levestől).
A nyolcadik hónap végéig dolgozott. A legnagyobb panasza az volt, hogy nem tud egy éjszakát végig aludni, mert óránként pisilni kell.
A harmincadik hétig azt sem tudtuk, hogy fiú, vagy lány? Akkor is csak talán, fiú.
Az ultrahang alapján kicsi babára kellett számítani.
2008. május másodikára volt kiírva a leányzóm. Az isten áldja a hosszú hétvégéket, és a munkanap átrendezéseket, így csak ötödikén kellett befeküdnie a kórházba. Igaz, minden nap járt NST-re, orvosi ellenőrzésre, de azért csak itthon aludt. Ötödikétől kórházlakó lett, beosztással jártunk hozzá, reggel a párom, délelőtt anyukám. Délután az anyósa, ahogy végeztem a munkával én, este Laci.
Május nyolcadikán hajnali 3-kor telefonált a Lacinak, hogy indul a szülés, mire igazából észhez tértünk, addigra a vejem boldogan közölte, hogy MEGVAN! KISFIÚ!
Így örömmel tudatom mindenkivel, hogy 2008. május 8-án hajnali 4 óra 18 perckor, 3.250 grammal, 55 cm-el megszületett a legszebb unokám.
Tudom, hogy minden anyának, nagyinak az övé a legszebb.
DE EZ TERMÉSZETES!!!! ÉS AKKOR IS !!!!!!!!
Augusztus 8-án volt három hónapos, és hálistennek még mindig csak anyatejcsi és anyatejcsi a menü.
ÍGY LEGYEN SOKÁIG!!!
Nevelési problémák vannak, főleg a nagyapjával, mert nem kell mindig felkapni, ha megnyekken Ákos.
Írta: e28ddc7c9b, 2008. szeptember 10. 11:03
Fórumozz a témáról: Egy nagymama születése fórum (eddig 19 hozzászólás)