Boldog gyermekkor titka? Hogy ne legyenek ilyen problémák tinikorban? (beszélgetés)
Ezekkel a tulajdonságokkal nem születik senki, hanem vagy olyanná válik, vagy nem. Nevelés kérdése.
Magas érzelmi intelligencia, lelki stabilitás, harmónia, adott érzelmek megélése az adekvát helyzetekben. Erkölcsösség, kerüld a rosszat és próbálj jó lenni másokkal. Mindig légy egyenes és gerinces, ne manipulálj másokat, ne légy hazug és rosszindulatú!
Milyen az egészséges lélek?
A géneknél. Nem születik minden ember átlagosan egészséges lélekkel.
Én meg ha stresszes vagyok, akkor egy jó véres könyvet elolvasok.
Próbáld ki a kaja helyett, legalább nem hízol el;)
Szerintem ahhoz, hogy egy fiatal az esetleges bántásokon túl tudjon lépni, egy roppant erős mentális "örökség" kell.
A szülőkön rengeteg múlik. Ha nem tudják megteremteni azt a légkört, ahol minden szempontból jól és biztonságban érzi magát a gyerek, akkor biztos könnyen becsúszik az ilyen probléma...
Ez nem vicc!
Volt egy barátnőm, aki gyógyszert szedett és ivott rá, majd néha felvagdosta az ereit. Ez úgy 17-20 éves kora között volt.
Az egyik ilyen felvágás miatt pont odakerült elvonóra.
Szerencsére rendbe tették és azóta jól van.
... nem lehet !!! az fenn van tartva a p.........knak !!! :( :(
Hát amúgy ha én stresszes vagyok, akkor zabálok ész nélkül, ami a kezem ügyébe akad, befalok mindent. El is neveztem idegből evésnek.
Na, pont ezt akartam írni.
Én a körmöm rágtam tövig,véresre.
Volt egy óvodásom,az egyik kezével a haját az ujjára tekerte,úgy húzta ki,közben a fejét verte a falba.
Nem állandóan,de néha bekattant.
Volt egy másik,3 év alatt egy szót se szólt.
Volt egy kislány,neki súgta meg ha szeretett volna valamit. Ezeknek biztos hogy lelki oka van.
Tökéletes szülő talán nincs is, odafigyelnek a gyerekre, a viselkedésében nem volt változás. Ők is a sulira gyanakszanak, mert most lett gimiben elsős, ott lehet valami bökkenő.
Hiába az otthoni szeretet, ha bántják pl. az iskolában (esetleg NET-en – az utóbbi időben sajnos ez se ritka), amiről otthon nem beszél, hiába kérdezik. A mai, megzakkant világot nem lehet összehasonlítani azzal, amelyben őseink sokkal nagyobb gondokkal bírkóztak meg, de azzal se, amelyben te voltál fiatal, és megoldottad vagdosás nélkül is a problémáidat. Egyéni sérelmek mindig voltak: pl. engem is csúfoltak már az oviban a szemüvegem miatt, de nem álltam le verekedni ezért, és nem kezdtem a körmömet se rágni miatta, mert az egy élhetőbb világ volt. A bántásokat könnyebb volt elviselni, mint manapság, amikor ezer helyről zúdul szinte mindenkire százféle negatívum.
Úgy tűnik, a szülők nem tudják kezelni a helyzetet (nem mindenki alkalmas ilyesmire), tehát minél előbb felkeresni SZAKEMBERt!
Régen is voltak ilyen gyerekek, tövig rágták a körmüket, tépték a hajukat, verekedtek, kárt tettek valakiben vagy valamiben. Manapság már sokkal nagyobb az elvárás a viselkedésre vonatkozóan is. Lehet, hogy sok neki, nem mondja, csak próbál megfelelni mindenkinek, otthon, iskolában, barátoknak. Én is így voltam és ez a három dolog pontosan három felé húzott, tépett, akkora különbségek voltak.
Ha vagdossa magát a gyerek, szerintem ! nem vagyok szakértő, de itt mindenki azt írja le,amit gondol...gyenge nevelés, meg kell tanítani a gyerekeknek, hogyan kell túltenni magunkat a csalódásokon. A sport pl. segít levezetni az indulatokat. Sok sikert . Én azt mondom mindig, hogy egy sufni probléma ne fogjon ki rajtad
Szorong? Túl sok az elvárás?
Akkor is van valami otthon, vagy az iskolában, (amit a szülők nem vesznek észre) Hidd el, ez nem ok nélkül történik. Keresse fel az iskolában a gyerekpszichológust, ha már a szülei ennyire vakok, hogy nem veszik észre, hogy a gyerek viselkedése megváltozott, többek között karcolások borítják....biztos szuper szülő az ilyen!!:@
Szeretetet is kapott, ebben biztos vagyok, rég ismerem őket. Ezért nem értem, hogy egy tinit mi visz el idáig. Nekem is vvoltak megoldandó problémáim gyerekkoromban, de eszembe se jutott volna ilyesmi.
Nem 100%, hogy a családban keresendő, de persze ott is lehet gyökere. Ebben a korban a gyerekek nagyon kíméletlenek egymással, aki kicsit is bizonytalanabb, gyengébb, azt támadják be.
Érzéketlenségről árulkodik a hozzáállásod. Nem muszáj mindenből viccet csinálni, meg minden fórumba beleírni csak mert unod magad.
Gondolom egyik sem. Egy ismerősöm megmutatta, elmondta, hogy hogyan csinálta régen. Volt egy barkács szikéje és azzal vágott párhuzamos “csíkokat” feljebb a combjára, ahol takarja a szoknya.
Súlyos szorongás lehet mögötte, nem vicces dolog ez! Nagyon sajnálom a lányt, remélem hamar talál megoldást.
Elárulom.
Nincs benne semmi vicc. Csak kicsit gyagyás.
És elárulnád, hogy abban, hogy egy lány vagdossa magát, mi viccelődni való van?
Te nem láthatsz bele az életébe, a család életébe, amiben felnőtt. Lehet, hogy megadtak neki mindent, de az érzelmi biztonságot, a feltétel nélküli szeretet tuti, hogy nem! Lehet tiporták is a lelkivilágát, alázták, sok-sok minden lehet. Ezt csakis egy jól képzett gyermekpszichológus tudja feltárni.
Ez viszont már olyan kategória, amiről a védőnőnek és a gyerekorvosnak is tudnia kell! Szóval ha nem jelented, "bűntárs" vagy.
Addig nincs komoly baj, amíg viccelődünk.
Szerintem ezzel nem kellene viccelődni. Súlyos lelki gondokkal küzdhet a lány, azzal nem segítesz, hogy konkrétan leelmebetegezed őt.
Az unalom párosul a figyelemfelhîvással. Volt ilyen a családunkban. Időben léptek. Azóta sincs gond.
Magát a földhöz vagy az ereit?
Önértékelési gondok gyakoriak tinikorban. Ha családon belül meg is találta a helyét, egyéb közösségekben még nem biztos.
Fiatal még. Szerintem 20-év múlva egészen másképpen gondolja.
További ajánlott fórumok: