Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Angyalka emlékére! fórum

Angyalka emlékére! (beszélgetős fórum)


1 2
2009. okt. 3. 19:31
Köszönöm neked és mindenkinek , nagyon jó volt kibeszélni magamból. Minden évben ez az időszak nehezebb.
41. katácskák (válaszként erre: 38. - 035bae3aff)
2009. okt. 1. 11:22
elköszönt TŐLÜK AZ ANGYALKA GYERMEKÜK:))
40. katácskák (válaszként erre: 1. - 76f22ac1f5)
2009. okt. 1. 11:20
VELED vagyunk.. ha ez segít..
39. renocska (válaszként erre: 37. - Cickafark)
2009. szept. 25. 12:41

Szia! olvasgatok én, de nem tudok mit mondani...

Hogyhogy te nem voltál bent a kórházban? Mikor engedtek haza szülés után?

38. 035bae3aff (válaszként erre: 37. - Cickafark)
2009. szept. 25. 12:12
Ez nagyon érdekes ennek tuti van valami misztikus jelentése én elmennék hozzáértőhőz. És miért váltatok el szabad tudni?? Ugye nem ezmiatt?
37. cickafark (válaszként erre: 33. - 035bae3aff)
2009. szept. 25. 10:53

Igen! A rengeteg altató ellenére kipattant a szemem, pontosabban mintha felébresztettek volna, de a férjem aludt mellettem, úgyhogy egy rövid ideig csak bámultam a sötétben a videólejátszó órakijelzőjét ami 4.30-at mutatott...majd hirtelen megláttam a kisfiam mosolygó arcát! Ha becsuktam a szemem, ha nem, láttam!!!! Mire felráztam a férjemet eltűnt:-( A következő napon kaptuk meg a prenitális jelentést, melyen a halál időpontja 4.30 volt...

A történtek után 2 hónappal elváltunk a férjemmel, azóta egyedül élek (11év), szóval ezért nem született másik gyermekem:-(

2009. szept. 24. 08:56
Willebrandos vagyok örökletes VIII faktor hiányom van. Igen kockázatos minden számomra szülés , foghúzás..... bármi.
35. 035bae3aff (válaszként erre: 31. - Cickafark)
2009. szept. 24. 08:49
nagyon szomorú hogy nem vették észre.... az ilyen dokikat kirugatnám egyből
34. 035bae3aff (válaszként erre: 30. - 76f22ac1f5)
2009. szept. 24. 08:48
Te ezek szerint hemofiliás vagy igaz? Sajnos nekik nagy kockázat a gyerek vállalás...
33. 035bae3aff (válaszként erre: 29. - Cickafark)
2009. szept. 24. 08:48
Megjelent???
32. 76f22ac1f5 (válaszként erre: 31. - Cickafark)
2009. szept. 23. 19:09

Milyen terheket képes cipelni egy ember :(

Nagyon nagyon sajnálom , hogy nincs babád , szívből kívánom , hogy legyen. Tudod erre már én sem tudok mit írni .

Miért nem lett ennyi idő alatt?

2009. szept. 23. 14:16
Hihetetlen, hogy min mentél keresztül!!De Hála Istennek, hogy itt vagy!:-) Az én Angyalkám szívfejlődési rendellenességgel született, amit nem vettek észre az uh-on, csak a történtek után nézték meg alaposabban a felvételeket....végül nem pereltünk, több szempont miatt sem. 3 napig lehetett velem, a mai napig érzem az érintését és készült róla videófelvétel amit akármikor megnézhetek! Nekem sajnos azóta (11éve) sem született gyermekem, de még nem mondtam le róla!:-)
30. 76f22ac1f5 (válaszként erre: 29. - Cickafark)
2009. szept. 23. 13:44

Én is el akartam menni , de képtelen voltam rá .

Azt nem írtam le , de én vérzékeny vagyok így születtem. Ezt akkor még senki sem tudta. Amikor megszületett a baba , belőlem ömleni kezdett a vér rengetegen lettek körülöttem . Órák múlva mikor magamhoz tértem még ment belém a vér , rengeteget veszítettem és a klinikai halál állapotába kerültem. Napokig alig volt erőm ezért ott kellett maradnom . Én is gyertyát gyújtok minden évben a születése napján rózsaszínűt a halálának évfordulóján pedig fehéret.


Veled mi történt?

2009. szept. 23. 12:01
Nagyon tisztelem az erődet, én képtelen voltam bemenni amikor közölték velünk, hogy...úgy hálóingben hagytam el a kórházat, mégis elbúcsúzhattam Tőle, mert másnap éjjel megjelent... percekig mosolyogva nézett rám, aztán elhomályosodva eltűnt, először el sem hittem, hogy amit látok az igaz, de az volt! Ez 11 éve történt, utána sokáig az évfordulókon gyertyát gyújtva próbáltam újra átélni, persze nem sikerült, de azóta tudom akkor hatalmas kegyben volt részem, megbocsáthattam magamnak és elengedhettem!
2009. szept. 23. 08:45
Nem tudom jó ötlet lenne-e egy mise.... A baba holtteste akkor nincs is meg, el se lett temetve? Lehet ilyesmit csinálni???
27. e14ebbbf07 (válaszként erre: 26. - 76f22ac1f5)
2009. szept. 23. 08:42
Iszonyatos lehet,amit átéltél,átélsz emiatt.A mise szerintem is jó ötlet, így el tudnál tőle búcsúzni,talán segítene.Nagyon sajnálom,ami veletek történt.
2009. szept. 23. 08:37

Köszönöm , hogy írtatok ma már könnyebb valamivel . Az a pár nap minden évben nehezebb.


Amíg bent voltam a kórházban a takarót ráhúztam a fejemre nem akartam látni senkit . Volt egy doktornő aki odajött megsimogatta a lábam és azt mondta ne legyek szomorú majd lesz másik.

Hát mit mondjak ez kivágta a biztosítékot. Igaz mindenki más nagy ívben elkerült , mint egy leprást , mert nem engedtem , hogy a kórház boncolja fel.

Hazamenetelem után elkezdtem utálni mindenkit akinek gyermeke volt vagy éppen babát várt , folyamatosan az járt a fejemben , hogy miért velem történt meg , miért nem vele?

Pszichologushoz kerültem azt mondta ez gyászreakció , de Ő már kevés ehhez át kellett mennem pszichiáterhez . Gyógyszerrel akart tömni , hogy tompítsa a fájdalmam , de nem engedtem gyermeket akartam más nem érdekelt.

Hát ennyit az őrületről .

25. 035bae3aff (válaszként erre: 24. - 1eb84e4bad)
2009. szept. 23. 07:58
Én nem is tudom mit tettem volna... ááá elhiszem hogy nem tudod feldolgozni én nem tudnám amig élek annyi szent
2009. szept. 23. 07:55

felfoghatatlan, hihetetlen lehetett ott látni a pici testet :-(

Sajnálom!

2009. szept. 22. 22:46
Ne haragudj borzasztó ez a történet és érthetetlen az egész, én megőrültem volna a helyedben. Az egész olyan bünügyisnek tunik mintha valaki elrabolta volna vagy nem tudom..
22. 9cb35398ff (válaszként erre: 21. - Da3e9dc8db)
2009. szept. 22. 16:34

Szerintem is egy Szent Mise keretében végleg elbúcsúzhattok Tőle...talán könnyít a lelkeden...


de számomra felfoghatatlan...hogy eltűnt...

2009. szept. 22. 12:31

Nagyon sajnálom a történteket! Nekem nincs sajnos még gyermekem, de tudom mit jelent elveszteni egy szeretett lényt.


2 dolog jutott eszembe, ami talán vígasztalást nyújthat Nektek!


Nem tudom milyen a hitrendszered, de ha hiszel a lélekvándorlásban akkor talán könnyebb lesz -az én olvasmányaim alapján, ami nem kevés- hogy nagyon nagy valószínűséggel a következő gyermekeid közül az egyik, talán az első ugyan az a kis lélek, aki itt hagyott titeket. Ez egy nagyon nagy feladat Nektek,mondhatni karmikus, de vígasztaljon, hogy Ő tulajdonképpen most is Veletek van. Ha érdekel ez a téma, akkor Dr. Michael Newton : Lelkünk útja című könyvből még sok ilyen történetet olvashatsz. (netről is leszedhető)


A másik gondolatom pedig egy római katolikus pap könyvéből való. Szerinte még az abortusz miatt elvesztett gyermekektől is szent misén kell búcsút venni, akár évtizedekkel utána, hatalmas lelki megkönnyebbülést hoz, mert méltón búcsút vesztek Tőle.


Remélem nem voltam tolakodó!

20. cickafark (válaszként erre: 15. - 76f22ac1f5)
2009. szept. 22. 10:03
Kedves cuncika74! Nagyon-nagyon együtt érzek veled és tudom nem vigasz, hogy velem is megtörtént ez 11 évvel ezelőtt..3 napot élt a kisfiam, a halála derült égből villámcsapásként ért minket, hisz a terhesség alatt minden rendben volt..utólag azonban kiderült, hogy az uh felvételeken "üvöltött" a fejlődési rendellenesség. Állítólag megnyertük volna a pert,de nem vágtunk bele és ma is így döntenék. Ám a helyedben másképp tettem volna, mert olyan nincs hogy nem adják ki a testét!!!!! Egy másik szempontból viszont eltelt 14 év és mostmár a lelki békéd kell, hogy a legfontosabb legyen!!!! Ez a legnehezebb, én tudom, de elérhető állapot:-) A legjobbakat kívánom Neked!
19. alfoldi13 (válaszként erre: 1. - 76f22ac1f5)
2009. szept. 22. 09:50
veled érzünk és a történet magában szörnyű...és el se tudjuk képzelni mi az amit ilyenkor kéne kellett volna tenni...de bizni kell egy gyermek lelke nem hal meg...azt hiszem egyedüli dolog mibe kapaszkodhat az ember a hit...és ennek ereje.. az igazság pedig ha késik is de eljön...
18. c95c921ae7 (válaszként erre: 15. - 76f22ac1f5)
2009. szept. 22. 09:22
Mondjuk ez nekem elképzelhetetlen, hogy eltűntetnek egy gyermeket csak úgy..
17. hotdog68 (válaszként erre: 15. - 76f22ac1f5)
2009. szept. 22. 09:11
ha akkor hagytad, akkor most ne tépd fel a saját sebeidet....hagyd a kisbabádat, nyugodjon békében, hagyd őt elmenni.....
2009. szept. 22. 09:10

Én nem hagytam volna annyiba! Főleg, hogy az orvosod is mondta. AZt is megértem, hogy a másik babádat nem akartad veszélyeztetni, de aztán nem lehetett volna. Igaz, egy per megnyerése, kártérítés, stb. nem ad vissza életet....


Nagyon sajnálom még egyszer! El nem tudom képzelni ezt a fájdalmat, de nem is szeretném!

15. 76f22ac1f5 (válaszként erre: 12. - Hotdog68)
2009. szept. 22. 09:09

Amikor közölték velem aznap reggel , hogy mi történt , látni akartam.

Ott volt szegény meztelenül egy asztalon vele lehettem fél órát.

Azért tűnt el , mert olyan boncolást kértem ahol több szakértő kellett volna , hogy jelen legyen , ezért nehezebb lett volna eltusolni ezt az ügyet.

2009. szept. 22. 09:06
hülyeség, ne haragudj, de ez volt az első gondolatom.....bocsi
2009. szept. 22. 09:05
Bennem felmerült volna a gyanú, hogy egészséges szép baba, talán eladták?
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook