Yummy Sweet - ismeri valaki? (beszélgetés)

Kedves Bubus53!

Sajnos manapság, annak eldöntése, hogy mi jó, mi nem, az sokszor lobbi, önkényesség, vagy rosszul kiértékelt tényeken alapszik. Tele van az internet merőben ellentmondó információkkal, mégis a témát jónak feltüntető, és azt támadó információt is tényként tüntetik fel.

Egy részlet Szendi Gábor Tények-tévhitek weboldaláról:

"Kezdetben volt a szacharin. Emlékszem, gyermekkoromban még patikában árulták annak a néhány lesajnált cukorbetegeknek, akik ráfanyalodtak. A szacharint 1879-ben véletlen fedezték fel - mint az összes többi mesterséges édesítőt. Háromszázszor édesebb, mint a cukor, főzésálló, csak fémes utóíze miatt fanyalogtak sokan rá. A szacharint örök gyanakvás kísérte mint nem természetes anyagot, s az 1970-es években kimutatták, hogy nagy mennyiségben patkányoknál hólyagrákot idézhet elő. Kitört a pánik, ám embernél ilyen hatást soha nem tapasztaltak, és 1992-ben kiderült, hogy a patkányok - mint sokan sejtették addig is - egészen másként működnek, s a szacharin is másként hat rájuk. Mára úgy tűnik, a szacharin a legbiztonságosabb mesterséges édesítő.

Hasonló története van a ciklamátnak is, amelyet 1937-ben fedeztek fel, ugyancsak véletlen. A ciklamát már sokkal jobb ízű volt, de Amerikában váratlanul betiltották, mert rágcsálóknál igen nagy mennyiségben hólyagrákot okozott. Más országok nem követték az amerikai példát, s hamarosan ott is kiderült, hogy a probléma el volt túlozva, nincs szó rákveszélyről. Sokak szerint sokkal inkább arról volt szó, hogy meg kellett tisztítani a piacot a konkurenstől az aszpartam számára. Az aszpartam számára, amit aztán az amerikai Gyógyszer és Élelmezésügyi Hivatal (FDA) 14 évig nem engedélyezett forgalomba hozni."

Talán ez a könyv részlet demonstrálja leginkább, azt a körülményt, ahogyan ezek a vélemények kialakulnak

Cím: SZERTARTÁSOS KÉMIA – DROGMITOLÓGIÁK

Szerző: THOMAS SZASZ

Részlet a szacharin betiltásának körülményeiről

A modern nyugati terápiás társadalmakban politikai és orvostudományi döntéshozók irányítják a drogok gyógyászati, illetve toxikus meghatározását, és ezáltal a drogok legitimitását és piaci elérhetőségét is. A dohány és az alkohol mezőgazdasági termékekként, a marihuána és ópium veszélyes drogokként való meghatározása – amelyet az Egyesült Államok és az ENSZ egyaránt jóváhagyott – egyszerre illusztrálja azt, hogy farmakráciában élünk, és ugyanakkor a farmakrácia jellegzetes értékeire is rávilágít.

A farmakológia és a farmakrácia – vagyis a tudomány, mint tények és elméletek gyűjteménye és a szcientizmus, mint a társadalompolitikában és a társadalmi ellenőrzésben használt igazolórendszer – közötti különbséget jól illusztrálja a következő, napi sajtóból vett tipikus leírás. “A szacharin a vizsgálat gyanúsítottja” című Associated Press-híradás már az első mondatában tudatja az amerikaiakkal, hogy “egy új szövetségi jelentés »előzetes bizonyítékokkal« szolgál arra nézve, hogy a szacharin nagy dózisban rákos húgyhólyagdaganatot okoz a patkányoknál.” Azok, akik a híradást továbbolvasták, megtudhatták, hogy 48 patkánnyal etettek szacharint, amely teljes étrendjük 7,5 százalékát tette ki, és közülük három patkányban fejlődtek ki olyan daganatok, amelyek “lehetnek” rákosak is. A háromszáz szavas újsághírben utalás sem történik arra, hogy azokkal a patkányokkal, amelyek teljes étrendjük 7,5 százalékában például nátrium-kloridot – vagyis konyhasót – kaptak, szintén előfordulhat, hogy nem maradnak túl egészségesek. Ehelyett ünnepélyesen tudatták az olvasókkal, hogy “az Élelmiszer- és gyógyszer-főfelügyelet (Food and Drog Administration; FDA) közölte, hogy nem tesz lépéseket a szacharin – a ciklamát betiltása óta a piacon maradt egyetlen mesterséges édesítőszer – ellen, amíg nem kapnak erre vonatkozó javaslatot a Nemzeti Tudományos Akadémiától.”

Amikor a cigarettáról kiderült, hogy mérgező hatású – amely már évtizedekkel azelőtt köztudomású volt, hogy a “felfedezést” az Egyesült Államok kormánya hivatalosan is elismerte –, “egészségre ártalmasnak” nyilvánították. Amikor a ciklamátról fedezték fel, hogy mérgező hatású – amely kijelentés az anyag kis dózisú felhasználása esetén mindmáig vitatható –, teljesen betiltották: a gyógyszeripari cégeket eltiltották a ciklamát gyártásától, így az emberek nem vásárolhatnak belőle. Hasonlóképpen: a fent idézett híradásban nem arról tudatják az olvasóközönséget, hogy amennyiben a szacharin esetleg mérgezőnek bizonyul, akkor az “egészségre ártalmasnak” nyilvánítják, hanem arról, hogy ha a Nemzeti Tudományos Akadémia “javasolja” a szacharin betiltását, akkor a kormány be is fogja azt tiltani. Íme, a farmakrácia működés közben.

Állítólag a “terápiás” csodaszerek az orvosi gyógyítás eszközei; valójában a mágikus ellenőrzés eszközei – és éppen annyira azok, mint a mágikus hatalom nyíltan vallásos jellegű ellenőrző eszközei. Az elmúlt kétezer év legfőbb “terápiás” csodaszereinek rövid áttekintése megerősíti ezt az értelmezést, és megmutatja, milyen figyelemre méltóan hasonlóak a különböző szerek, illetve eszközök használatára vonatkozó indokok.

A ciklamát hatásait vizsgálta egy japán kutatócsoport.

Fprrás: Wikipédia

Egy japán kutatócsoport 21 majomnak adott 100 ill. 500 mg/tskg nátrium-ciklamátot heti öt alkalommal, 24 éven keresztül (1970–1994 között) a születésüktől kezdve. 24 év után a még élő 14, és a kontrollcsoportbeli 16 majmot elaltatták, és részletes boncolást végeztek. Egyetlen esetben sem találtak sem here-, sem hólyagrákot. Bár más típusú rák ennyi idő alatt előfordult, az eltelt hosszú idő és az ajánlottnál jóval nagyobb adag arra utal, hogy főemlősöknek biztonsággal adható a nátrium-ciklamát.[1]

Egy cikk a cukorról: [link]

valaki rendelt már ilyen cukor helyettesitőt?

Próbáltátok?

Milyen a tapasztalat?

Hát nekem nem izlett.Utóize van, tiszta zacharin.

Megirtan a véleményem, de nem jelent meg. Csak a dicsérő kommenteket jelentetik meg.