Vallomások

Pocsékul kezdődött az évem. Azóta kicsit javulni látszik a helyzet, de valójában semmi jó nem történt még velem idén.

Hová vezet ez? Csupa várakozás a lelkem! Csodás év ez már eddig is. Szerencse csillag felragyogott felettem és úgy tűnik marad is jó ideig. Köszönöm szépen!!!

Vettem tegnap egy hasleszorító bugyit, de majd tavasszal veszem fel, mikor látszik, télen nem érdemes.

Megbeszéltük az exemmel, hogy barátok vagyunk. Az igaz, hogy múltkor szexeltünk, de hiába emlékeztetem rá, hogy ennél többet nem akarok, azonnal babusgat, írogat, nyálaskodik. Nem fogja fel, hogy engem ez zavar és nekem ez sok.

Elegem van a családomból! Nekem mindig mindent egyedül kellett elintézni, ha bajom volt senki nem kísért el sehova, nekem meg mindenkit cipelnem kéne ide-oda, mert annyira kényelmesek, hogy semmit nem tudnak önerőből elvégezni.

Több, mint 10 éves regit kellett törölnöm... Mások miatt.

A főnököm naponta dicsér és havonta hatalmas plusz pénzeket ad a fizetésem mellé. Ma megkérdezte jó-e nekem nála, elégedett vagyok-e, mert van másik cége ahova embert keres, ha akarom áthelyez. Amióta kérdezte kattogok, hogy burkoltan ki akar rúgni.

A cuki pasi hétfőn visszatért. Együtt ebédeltünk, találkoztunk este is és ma is. Összejöttünk! <3

Leégett a szomszédasszony egy tepsi mákos rétese. Éreztem, hogy ez lesz, kis füstöt is láttam, de mégsem szóltam. Nem volt és nincs vészhelyzet, csak most rétes sincs.

Mindennap hálát adok a mennybéli Édesanyámnak és a jó Istennek, hogy ilyen jó sorom van, de most már jó lenne, ha valaki önzetlenül belém szeretne.

Utálom az ocsmány visszeres lábaimat és az "átlátszó" bőröm!

Gyakran álmodom én is a régi munkahelyemmel, és ennek nem örülök!

Én bizony a "dögöljön meg a szomszéd lova is" elvet vallom! :)

Elegem van már az egész életemből. Fél éve végeztem el az egyetemet, s próbálok elhelykedni, de eddig sikertelenül. Nem elég, hogy rosszul érzem magam ezért, de folyamatosan kíváncsiskodnak az emberek, hogy mit csinálok.

Felvettek a képzésre! Istenem, milyen boldog vagyok! :)

Múltkor mondtam melóhelyen, hogy mar azt sem tudom milyen pasitól virágot kapni. Tegnap volt a szülinapom erre az egyik pasas vett nekem egy hatalmas csokrot. Szerintem ez mar nem csak kedvesség, aki ennyire figyel rám annak bejövök.

Még felnőtt fejjel is gyakran álmodom olyanokat, hogy középiskolában vagyok matekórán és én semmit nem tudok, egész évben be se jártam és meg fogok bukni.

A lakáskiadásból származó bevételt jól megadóztatnám. Sokan jobban megélnek belőle mint aki reggeltől estig dolgozik!

Felemelték a melóhelyen a kávéautomatában a kávé árát. Nem ez a baj, hanem az, hogy drágább és kevesebb lett az adag.

A Toi Toi WC-ben felállok a lyuk mellé és guggolva pisilek.

Végre kimondta az orvos. Könnyebb így. Sokkal.

Nagyon gyönyörű lányom van. Mindkettőnkből a jó részeket örökölte. Nagyon büszke vagyok rá, ő a szemem fénye.

Jobban szeretem, ha egy férfi nem állva, hanem a WC-n ülve végzi a kisdolgát. A fiamat is így tanítom.

Azt mondom nem vagyok szerelmes belé, de ha házasságra s gyerekre gondolok csak Ő jut eszembe. Lehet mégis szeretem?

Megszűnt a kedvenc rádiócsatornám és nem találok más, jobb csatornát helyette, mindenhol gagyi magyar számok mennek. :(

Nekem már volt agyvíz-mintavételem. Előtte rettegtem. Azóta nem. A legrosszabb, hogy órákon át mozdulatlanul fekve kell meginni a több liter folyadékot és nem lehet felkelni a pisiléshez. Csak biztatni tudlak!

Munkatársaim a pénz miatt jöttek betegen dolgozni, megfertőztek és én most miattuk költhetek és mehetek táppénzre.

Elszomorít, hogy 28 évesen nem ott tartok, mint ahogy elterveztem. Se férj, se gyerek, se ház. Szinte semmit nem tudok felmutatni.

Sírok, amikor vége a Való Világnak, és a villában kialszanak a fények...

Félek, hogy nem úszom meg az agyvíz-vételt. Nagyon horrorisztikusan hangzik.