Vallomások

Minden nap rémálmaim vannak... Aztán reggel alig tudok felkelni, legszivesebben egész nap az ágyban maradnék... Elég ellentmondásos, de imádok aludni, csak bár ne lennének rémálmaim. Lehet hogy emiatt is vagyok képtelen felkelni :(

Képtelen vagyok ma emberek közé menni.

Nem szeretem ha piszkos az ablak. Neki is állok és fényesre törlöm.

Nincs mit bevallanom. Megbékéltem magammal, ha van, akkor a felsőbb hatalommal is.

Nem értem, hogy miért ragaszkodik sok "férfi" az exéhez? Pláne ha az megcsalta, kisemmizte. Mi ez? Anya-ex-komplexus, vagy mi?

A reggeli kávémba beleöntöttem a tejet, összeugrott. Most ebből a tejből (kb.7 dl) még tudok remek palacsintát sütni. A krumplileves után a második ez a palacsinta lesz a grízes tészta helyett. Miért a változás, azt nem árulom el.

Rühellem, amikor egy férfi nyilvánosan fogdossa a párja fenekét, szerintem ez nem a nagyközönség elé való.

Kicsit félek a holnapi feladattól, mert már nincs rutinom, de jó lenne nem felsülni.

Szeretnék indítani egy beszélgetős fórumot, de keveset tudok itt lenni. Az meg már, hogy jön ki, tanácsot kérek és nincs időm normálisan válaszolni.

Nagyon megromlott az egészségem. Mindig a megfelelési kényszer...ennyi volt, elegem lett, ideje most már magamra is gondolnom, lassan megöregszem.

Anyukám és a nővérem is covidos lett... 😭😭

A férjem nélkülem utazott volna el a jövő hétvégén, de mondtam, hogy vele megyek.

Annyira utálom, amikor itt valaki feltesz egy kérdést, válaszolok, segítek neki és ahelyett, hogy annyit írna, jó nem jó, szó nélkül eltűnik.

Hamarosan bekapcsolom a karácsonyi fényfüzéremet, ami kinn van az ereszcsatorna alatt. Sőt veszek még egyet hozzá. Mert tavaly csak egyet vettem, aztán csak az egyik oldalra lett elég. Kár hogy nem zenél, mert úgy lenne a legtutibb. 💯🔥💥💫💢🔥

2 éve özvegy vagyok. Már elég sok udvarlót elküldtem, a maradék 30 évemet magam akarom leélni. Heti kb. 4-5 alkalommal a temetőbe megyek és sírok sokat a sírnál. Kicsit könnyebb utána, de nem tart sokáig.

Szinte állandóvá vált szédelgésem megkeseríti az életem. Nem tudom mit tehetnék?!

Mindig azt akartam, hogy egy férfi tegyen értem, ő kezdeményezzen, udvaroljon. Most kicsit úgy érzem túl sokat akarok ezzel.

Ma valahogy hidegen hagynak vadidegen emberek keservei.

Magányos vagyok. Válófélben vagyok, nincs egy igazi barátom, és a szüleim sincsenek mellettem. Csak a munkám maradt.

Megkéne fürödni. De semmi kedvem. Asszem beteg vagyok. 🥶🤧 Ha kihagyom egy nap a tisztálkodás intézményét, megkapom cserébe az igénytelen jelzőt? 🤔🤭😁

Már sose tudom meg, milyen szép nőnek lenni. Na mindegy...

A változókorral erősen megcsappant az érdeklődésem a szex felé.

Ma megpaskoltam mérgemben kisfiam popójat, mert kakis pelus cseréjekor elkezdett forogni, nem akart háton feküdni. Most már szégyellem magam.

Utálom a szexet, ha csak rajtam múlna, soha nem csinálnám.

Őszi nyaralásra, wellnessre megyünk. Szándékosan olyan szállodába, ahová gyerekkel tilos jönni. Nyugodt pihenésünk lesz.

Legszívesebben az összes fázó, éhező állatot befogadnám.

Nem tehetek róla, iszonyúan vonzódom egy nős férfihoz! (természetesen nem akarok tőle semmit)

Megjött a havi whisky ellátmányom. 😄😎🥃👌

Büszke vagyok magamra! Sikerült beadnom magamnak az injekciót, amit eddig az orvossal adattam be. (Nem rendelt ma a doktornő, szabadságon van.)

Már harmadjára érzem, hogy egy foglalt embernek tetszem. Előző kettőnél beigazolódott.