Meddig ‘normális’ ez a kisfiamnál? Szeretném, ha valaki tapasztalt a témában, segítene (beszélgetés)

Nem vagy emiatt rossz anya!!

Nem tudsz esetleg másik munkát (home office, hibrid) keresni, vállalni? Mi a végzettséged?

Mind tudjuk, hogy mit érzel.

Mi is átmentünk ezeken.

De ez az élet rendje. Bölcsi, ovi, suli, majd meló és saját gyerek.

Nem, nem venném ki a bölcsiből, hacsak nem azért sír, mert bántják.

A legrosszabb, amit tehetsz az az, hogy kiveszed és otthon maradsz vele...

A saját fejedbe tegyél rendet, és ne vetítsd a gyerekre. Ilyen alapon szinte egy gyerek sem járna bölcsibe.

Nem azért jár bölcsibe, mert így bünteted, de lassan eléred, hogy mindenki azt érezze, hogy ez egy büntetés....

Csak olvasni kell a soraidat,, rögtön lejön hogy pontosan érzi látja rajtad ,hogy érzed magad.

Nem tudom hogy mondhatnám így ,,,hogy induljatok vidáman reggel,mert be vagy feszülve.

Nincs más aki tenne egy próbát hogy vigye egy darabig.

Nekem volt egy ovis/osztálytársam, aki szintén így volt, mint a kisfiad.

Amikor jött oviba/iskolába akkor mindig sírt, nem akart ott maradni, de napközben jól érezte magát, játszott/barátkozott. Talán még alsóban elmúlt ez nála, de a miértje számunkra nem derült ki.

Nem tehetek róla,de mivel így vagyunk fontolgatom hogy kiveszem,bár tényleg nem tudom mi lesz velünk 28500forintból.

Elképzelni sem tudom.

Sajnos én mostmár nagyon ki vagyok miatta,szerintem kb annyira rosszul viselem mint ő.

Közben védőnővel beszéltem,mondjuk az is fix hogy kisgyermekes anyáknak senki nem tud érdemben segiteni.

Ő sem tudott.

Majd felhívtam egy gyermekpszchiólogust és még evvel futok egy kört hátha segithet nekünk.

Ha nem akkor kiveszem,bár mint írtam mivel bölcsis szeptemberben kezdené az ovit.

Bárcsak tudnátok mit érzek.

Rettenetesen rossz anya vagyok,hány olyan család van aki családi meg GYES-ből eléldegél.

Próbálj meg egy napot a bölcsiben tölteni, talán megengednék és titokban figyeld meg a gyermekedet.

Lehet, hogy kiderülne mi az ami nem jó neki.

Lehet, hogy bántja a társa, vagy nem játszhat azzal, amivel szeretne. Esetleg elnyomva érzi magát, nem ízlik az étel, nem ülhet a gondozónő ölében egész nap. Bármi lehet.

Lehet az is, hogy nagyon is jól érzi magát, ott minden rendben, valami más a baj.

Próbálj feltenni neki kérdéseket, amire egyszerűen, igennel, nemmel tud válaszolni.

Én, annak idején nem fogadtam el ételt a bölcsiben,

egész nap éheztem. Behívták az anyukámat, hogy figyeljen meg ebéd közben. Akkor derült ki, hogy azért nem eszek, mert anyukám megtiltotta, hogy máshol nem ehetek, idegenektől nem fogadhatok el ételt. Ekkor anyukám elmagyarázta, hogy a bölcsődében ehetek, ott szabad. Tovább semmi baj nem volt velem.

Áprilisban 17 hónaposan kezdte a bölcsit,persze nem kedvtelésből adtam be.

Akkor is nagyon nehezen vette az akadályt de még most is fél év után is.

Akkoriban sokat betegeskedett azt hittem ezért szokik vissza nehezen mivel otthon volt velem.

Viszont minden reggel gyötrelem,sír nagyon,és ez tényleg minden reggel így van.

A gondozónők néha azt mondják higgyem el ott minden rendben van vele,ez nekem szól.

Ma azt mondta hogy mostanában ott is sirdogàl.

Engem rettentesen megvisel ez lelkileg.

Negyedik gyermek a kisfiam ,a három lányom is ugyanebbe az intézménybe járt.

Aztán sokszor otthon sem könnyebb,hazamegyek a munkából addigra a férjem viszi haza mert ő korábban végez,és ott sem enged igazán semmit csinálnom,csak vele legyek.

Valaki tud mondani bármi jó tanácsot?

Reggelente egyébként csak ő sír,mikor megyünk tènyleg nem tudom mi lehet az oka.