Méhen kívüli terhesség? (beszélgetés)

Kedves Dius!

Köszönöm, hogy írtál, legyen igazad!! Mert eddig még lekopogom semmi bajom, de már nagyon le kell állítani magam, mert keresem a tüneteket, hogy mi van ha esetleg mégis méhen kívüli...pénteken minden kiderül, csak iszonyú lassan telik az idő! Annyira szeretném ha jó helyen lenne, csak őszinte akart lenni szegény doki, aztán jól megijesztett :-))

most vagyok kismama, 22 hetes, és 6 hetes koráig uh-on semmit sem láttak!!!

2 éve viszont volt méhenkívülim is. Na azt biztos megéreznéd. Akkora fájdalmat, szúrást, görcsölést érezni, amit én akkor átéltem....

Azt hittem egyszerre van vesekövem meg vakbelem, mert minkettő nagy fájdalommal jár, és amúgy sem fordult meg a fejemben a várandósság gondolata , hiszen nem terveztük. A nőgyógyász igen hamar észrevette mi a helyzet, aztán mondta hogy irány laporoszkópia...

Kívánom neked, hogy minden a legnagyobb rendben legyen, és várakozásaidnak megfelelően alakuljon!

Semmit nem mondott. Volt egy + terhességi tesztem, de az UH-n nem volt még petezsák. Rá 2 hétre már volt szívhang:)

A megtermékenyítés után a zigóta még vándorol a petevezetőben, utána ágyazódik be. Ha későn volt peteérésed, akkor még lehet, hogy kószál valahol:)

(másnéven: extrauterin graviditás)

Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Az esetek többségében az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely akár komoly hasüregi vérzést és hirtelen jelentkező életveszélyes állapotot is okozhat. Nagyon ritkán előfordul, hogy a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad, akkor hasűri terhesség jön létre. A méhen kívüli terhesség az anyát életveszélyes állapotba sodorhatja, minden erre utaló jel azonnali orvosi segítséget indokol.

Előfordulás

A statisztikai adatok szerint körülbelül 100-150 élve születésre jut egy méhen kívüli terhesség, azaz ez a jelenség az összes terhesség kb. 1%-ában várható.

Okok

Normál esetben a megtermékenyítés a petevezeték külső harmadában történik, és innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol beágyazódik. A vándorlás során - mely 3-4 napig tart - a petét körbeveszi egy köpenyszerű réteg, amely ez idő alatt megakadályozza a beágyazódást. Ha ez idő alatt a megtermékenyített pete nem jut be a méh üregébe, akkor azon kívül tapad meg, és ott indul fejlődésnek az embrió.

A megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását lassító, vagy megakadályozó tényezők hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre.

Ilyenek például:

Fejletlen belső nemi szervek, a petevezeték vékony, hosszú és lassú a mozgása.

Előzetesen lezajlott gyulladások, amelyek következtében a méhkürt hegesedik, belső felszíne egyenetlenné válik, összenövések figyelhetők meg.

Petefészekciszták, valamint a méhkürtnek a méhbe való beszájazásánál elhelyezkedő miómák (a méh jóindulatú izomdaganatai).

Méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata, melyek megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe - hiszen így teljesítik fogamzásgátló feladatukat -, azonban a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást nem akadályozzák meg. Tehát a köztudatban "spirál" néven szereplő fogamzásgátló eszközök mellett kismértékben emelkedhet a méhen kívüli terhességek száma.

Tünetek

A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás jelentkezik és kimarad a menstruáció. Ám, ha a kimaradt menzesz után barnás vérzés kezdődik, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ez lehet az első jele a méhen kívüli terhességnek vagy a kezdődő vetélésnek. A méhen kívüli terhesség jele lehet ezenkívül a hasi fájdalom, húzó jellegű deréktáji fájdalom, végbélfájdalom. Ha a petevezetőben megtelepedett magzat még korai stádiumban elhal, akkor nem károsítja a vezetéket, de tovább növekedve megrepesztheti annak falát, ami vérzést okoz.

A leggyakrabban előforduló petevezeték- vagy kürtterhesség esetén a petevezeték szakadása, vagy a hasüreg felé történő vetélés jöhet létre, attól függően, hogy a petevezeték szűk szakaszában (isztmusz), vagy a tágabb szakaszában (ampulla) történik a beágyazódás. Ha bekövetkezett a petevezeték-szakadás vagy az ampulláris vetélés, az alaptünetekhez a gyors vérvesztés tünetei társulnak (heves szívdobogás, csökkenő vérnyomás, sápadtság, eszméletvesztés) vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés.

Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomás-zuhanás és sokkszerű állapot alakulhat ki. A legjellemzőbb, hogy a nő hirtelen erős fájdalmat érez és elveszti az eszméletét. Az ilyen nőt sürgősen kórházba kell szállíttatni. Szülészeti vagy sebészeti osztályon gyakran csak gyors orvosi műtéti beavatkozás mentheti meg az életét.

Jóval ritkábban, de előfordulhat, hogy a magzat az anya szabad hasüregében, a hashártya felszínen tapad meg. Irodalmi ritkaság, de már előfordult, hogy a hasi terhességet nem fedezték fel időben, így az anya kiviselte a terhességet. A gyermeket, természetesen csak hasi műtéttel lehet a világra segíteni. Jellemző a kevés magzatvíz (oligohidramnion), ami miatt a magzat mozgástere jelentősen beszűkül, és így kényszertartásból eredő fejlődési rendellenességgel (csípőficam, dongaláb, ferdenyak) jön a világra. Legjellemzőbb tünete a fájdalmas magzatmozgás és a különböző bélműködési zavarok. Ultrahang segítségével a magzatot a méhtesttől külön látjuk.

Nyakcsatorna-terhesség (cervikális graviditás) a méhen kívüli terhesség sajátos formája, melynek során a magzat nem a méhüregben, hanem a nyakcsatornában (cervix) ágyazódik be. Tünetei a korai spontán vetéléssel azonosak. Méhkaparással gyógyítható, de előfordulhat, hogy az erős vérzés csak a méh eltávolításával uralható.