Kirekesztés (beszélgetés)
Teljesen megértem a problémádat, hasonlóan éltem meg a gimis éveimet. Minden osztályban klikkek alakulnak, nálunk voltak a nagymenők, bulisok és a nyomik. Én meg ott álltam középen, tulajdonképpen egyik csapat se fogadott be teljesen. Nagyon zavart, szerettem volna jobban a közösség része lenni.
Én próbálkoztam, de nem tudtam ' bevágódni' azzal, hogy nem cigizek, nem alkoholizálok és nagyon jól tanulok:(
Azt tanácsolom, hogy keresd meg azt a pár embert, akivel jól érzed magad és azonosan gondolkodsz! Ha pedig ilyeneket nem találsz, akkor gondolj arra, hogy nem tart örökké a gimi!
Engem gimiben, általánosban az öltözékem és a viselkedési stílusom miatt közösítettek ki a lányok. Érdekes módon a fiúk részéről nem tapasztaltam ilyet, sőt egy csomóan próbáltak közeledni felém.
Emlékszem volt gimiben egy osztálytársam az a tipikus üresfejű pláza cica típus aki több f*szt fogott mint kilincset, ő volt az osztályban a "főribi" ahogy a fiúk mondták. Ő kezdett el az elején még 9.-ben csúfolni a ruhám miatt (nálam a szokásos öltözék: fekete acélbetétes bakancs, fekete ing, fekete nadrág). Sosem voltam az a "hagyom magam szívatni típus", szóltam neki szép szóval nem egyszer nem kétszer, a sokadik alkalom után megtéptem és betörtem az orrát. Többet gimiben nem szívatott senki, bár az akasztófa humorom, és kicsit hűvös stílusom miatt továbbra is a közösség peremén voltam, de nem érdekelt. Néhány barátom/barátnőm volt csak akikkel jóban voltam, a többi lánnyal csak ilyen "nem folytjuk meg egymást" viszonyom volt. A fiúk kezdetben elég sokszor bepróbálkoztak, de lekoptattam őket, így egy idő után már velük se nagyon beszéltem.
Szerintem legyél mindig önmagad, állj ki magadért mindig és ne mások határozzanak meg!
Engem nem érdekelne annak a véleménye, akit igénytelen szórakozóhelyekre járós, iszákos, bagós, infantilis, kiborító felfogásúnak tartok, ráadásul nem is akarom vele tartani a kontaktot.
Nem értem, hogy ha te ennyire utálod őket, miért érdekel, hogy azt gondolják rólad, hogy antiszociális vagy??? A barátnőid, akikkel elvonulsz, nem gondolják rólad ezt és ennyi. De nem értem, mi a lópikulát számít a véleménye általad lenézett egyedeknek? Nem tök mindegy?
1. Vagy szeretnél közéjük tartozni, de nem tudsz, és ezért úgy csinálsz, mintha sznobbolnád őket, emiatt rosszul esik, mit gondolnak rólad
2. Vagy a te viselkedésedre (ami feléjük antiszociális) azt várod, hogy könyörögjenek a szimpátiádért, kegyeidért
Szerintem valamelyik a kettő közül, de nyilván ők koherensebbek, mert nem várják el tőled, hogy te ne mondjál róluk minden szart. Ők olyanok, amilyenek (hülyék, iszákosak, amit akarsz), de nem érdekli őket olyannak a véleménye, aki nem is akar velük kontaktot teremteni. Majd azt gondolod, hogy ők fogják ezt kérni? Szerintem ilyen fiataloknál nincs. Másrészt te meg tudod, hogy neked mi a fontos, szóval tök mindegy. Majd ha némelyikük leszokik később az ivászatról, bulizásról, úgymond lenyugszik, akkor lehet, hogy évek múlva lehettek barátok, de ezt ne várd el most.
Egyébként úgy egy az egyben antiszociális nem vagy, csak velük, de velük igen, ezért igazat adok nekik ebben. Ha másokkal is az vagy, nyilván megvan az oka, de ezt te tudod jobban.
Aki különbözik, az felnőttként is találkozni fog hasonló reakciókkal pl. munkahelyén. Ami azonban fontos: te nyilván azért nem cigizel, stb. mert nem tartod helyesnek, és ebből következik, hogy azt sem tartod helyesnek, amit ők csinálnak. Úgy tűnhet, hogy másról sem lehet a többiekkel beszélgetni, de tudnod kell, hogy ez nem így van. Kinél könnyebben, kinél kicsit mélyebbre ásva derül, ki, hogy igenis értékes gondolatai és érzései vannak, de mindez csak beszélgetéssel derül ki. Csak akkor várhatod el, hogy ne nézzenek le téged a különbözőséged miatt, ha te sem nézed le őket, még akkor sem, ha tényleg nem követendő, amit csinálnak.
Ellenkező esetben te rekeszted ki magadat, ahogy más is írta előttem.
Amikor én gimis voltam, egy elég szigorú iskolába jártam és én voltam az ügyeletes "szegény lány", mert a szüleim elváltak és kilógtam a sorból. Csupa orvos, gyógyszerész, jogász, "kőolajos" poronty vett körül. Másról sem szólt a téma, mint ki mikor volt kozmetikusnál, meg milyen buliban és hol festeti a haját stb. Én az iskola után nem tudtam velük tartani, de valahogy nem is akartam. Úgy alakult, hogy éppen vidéki, bejárós beszélgető és padtársam lett és ő is nyomult haza tanítás után. Valahogy mindig is kívülálló maradtam. Érdekes volt később hallani, hogy micsoda diákélet volt akkor (meg azóta is!), de én ebből csak a szigorú számonkérést, a mindennapi komoly tanulást láttam. Ma sem értem, hogy tudtak a strandolással, bulizással eltöltött érettségi szünet után levizsgázni?!
Szóval nálam ez a kívülállósdi a főiskolán szűnt meg. De érdekes módon ma sincs olyan volt középiskolás osztálytársam, akivel tartanám a kapcsolatot. (bevallom, ez nem is hiányzik)
Sokan, mert apuci-anyuci jól eleresztette őket, szinte felsőbbrendűségi öntudattal járkálnak.
na, nem ragozom, megértelek. Egyet tudok tanácsolni, legyél egyformán kedves hozzájuk, ha van olyan feladat, amit úgy gondolod meg tudsz oldani vállald el, tanulj és légy önmagad! Nem kell olyannak lenned, amilyennek szerinted ők szeretnének, hogy legyél. Próbálj az iskolai normákhoz egyéniségedhez mérten alkalmazkodni. Ha hívnak menj (iskolai dologról beszélek), Ha érdekel egy dolog, próbálj meg csatlakozni, de ne ne nyomulj.
Az iskolán kívüli dolog pedig magánügy. Ne foglalkozz velük.
Még 1 év és mindenki megy a világban amerre lát! :) Hogy egy darabig közös volt az utatok? Idővel történelemmé fog szelídülni! :))))
Azokkal legyél, akikkel jól érzed magadat! Nyilván a csuromrészegekkel nem, tehát akkor ne törődj a véleményükkel!
Az én ifjúkoromban is volt néhány csuromrészeg, de kb. 10-ből 1-2, azokat ignoráltam, a többi is ivott, de jó fej volt, értelmes, szórakoztató. Ha itt-ott eldurvult a buli, leléptem.
Akkor barátkozz azzal a réteggel, akivel hasonló a gondolkodásod!
Nekem is 2 éve járta ki az egyik öcsém a gimit, de mindig is tudott kulturáltan szórakozni. Mai napig eljárnak, de egyszer sem vett részt semmiféle balhéban, nem ment haza totál részegen. Ismerem a volt osztálytársait is nagyjából, de ők jó kis csapat voltak.
Számomra ez olyan sarkításnak tűnik ahogy leírod őket...
Igen, egyetértek az előttem szólókkal. Saját magadat rekeszted ki bizonyos szinten.
Attól hogy nem egyezik bizonyos dolgokban a véleményed, még barátkozhatsz velük.
Nem kötelező inni, de attól még néha beülhetnél velük valahová.
Na meg mi van akkor ha megisznak egy üveg sört vagy egy pohár pezsgőt? Addig kell kiélni magát az embernek míg fiatal, míg nincsenek kötöttségei.
Járd nyugodtan a saját utadat! Nem kell a nyájhatás alá kerülni. Annó ezekben én sem voltam benne, mégis jól elvoltunk.
Kezdeményezz te, és lehet, hogy kiderül, hogy "értelmesebb" beszélgetéseket is lehet folytatni. Ha ki sem próbálod, nem tudod meg. Majd meglátják, hogy csupán más a felfogásod, az érdeklődési köröd.
Hajrá! :)