Kapuzárási pánik nőknél (beszélgetés)

Én is úgy gondolom, hogy a gyerek nem (feltétlen) determinál a boldogsága, annak hiánya nem (feltétlen) jelenti a boldogtalanságot. Azért tettem feltételes módba, mert sokan nagyon erősen vágynak gyermekre és ha nem sikerül egy örök fájó pont marad számukra. Ez sem jelenti, hogy totál kudarc, szomorúság és letargia lesz az életük, csak fájó pont seb, ami időről időre kicsit vérezhet.

De ugyan úgy megvan a fordítottja is. Kimondva, vagy kimondatlanul olyan helyzet is van sajnos, amikor valaki nem is biztos, hogy gyerekre vágyott, vagy vágyott rá, de valami nem úgy sült el ahogy gondolta és nem felhőtlen boldogságnak éli meg az anyaságot. Nyilván ő se minden percét pokolnak éli meg, de elképzelhető, hogy ha lehetne, inkább visszacsinálná.

Szóval nem fekete vagy fehér, embere válogatja, hogy ki hogyan éli meg. Sőt, egy egész életút alatt változhat: fiatalon valaki nagyon vágyna gyerekre, de idővel elhalványul vagy módosul ez a vágy; vagy akár fordítva.

Mindezek tükrében neked szükséges megfogalmaznod a gyerekkel, anyasággal kapcsolatos érzéseidet, gondolataidat, esetleges vágyaidat. Én arra buzdítalak - ha már így végig gondolod az életed, sőt hangosan kimondva, nekünk leírva meg is fogalmazod az érzéseidet, gondolataidat - hogy az ezzel kapcsolatos érzéseket is térképezd fel, áss a mélyükre. Ugyan is, most még nem vagy kicsúszva az időből, most még lehet tenni lépéseket. Persze csak ha szeretnél gyereket. 5 -10 év múlva már értelem szerűen nem.

Úgy gondolom normálisak az érzéseid, időről időre sokan "számot vetnek" az életükkel, vagy csak úgy elgondolkodnak rajta, hogy hogyan alakult, miért így alakult, hogy alakulhatott volna.

Közel 40 évesen te még fiatal vagy. Ha van van is olyan dolog, ami kimarad vagy máshogy alakult, az nem jelenti azt, hogy akár már mától ne töltetnéd meg plusz, új tartalmakkal az életed. Tanulni most is lehet, akár csak önmagad miatt, vagy új hobbi, új ismeretségek, úgy célok. Sok lehetőség van, csak keresni kell.

És azzal is egyetértek, hogy nem minden vágyunk és álmunk valósul meg. Ezt el kell fogadni és inkább azokra helyezni a fókuszt akik megvalósultak vagy megvalósíthatóak a jövőben.

Hidd el, a gyerekesek is érzik néha, hogy "csak vagyok", amint a gyerek kirepül, mert addig mindig van valami, ami lefoglalja.

Tudom, hogy az érzés az érzés, és nem lehet befolyásolni (vagyis elég nehéz, sokszor nekem sem sikerül), de 40 évesen még korai pánikolni, még annyi minden lehet.

Azt meg szerintem mindenki érzi néha, hogy nem úgy él, ahogy szeretne, vagy szeretett volna, de ennek semmi köze a gyerekhez, vagy a jóléthez, ez még egy teljesen harmonikus jó kapcsolatban is megfordul az ember fejében...

Tanulni peldaul sosem keso.

Amikor levelezore jartam az egyetemen, volt a csoportban egy 60 koruli neni is. Nem logott ki kozulunk es nagyon jol ment neki. Kb minden vizsgaja elsore meglett.

Úgy gondolom, éppen annyira boldog tudsz lenni gyerek nélkül is. Nem egy gyerek tesz boldoggá, ha az biztosítaná a boldogságot, nem született volna annyi fórum, hogy a gyerekei mellett is mennyire magányosak, elhagyatottak stb.

Kalkuláld be a gyerek 14 évig talán a tiéd, szeretheted, aztán már a haverokkal éli az életét. Jó esetben megmarad a jó kapcsolat, de az életrendje, hogy önállósodik.

Erre a világra meg a manó tudja érdemes-e szülni?

Nekem van kettő, szerem őket és szeretve érzem magam, így furcsa ez a hsz. De annyiszor elgondolkodom, merre halad a világ, meg az élettörvénye, hogy nekik is végig kell járni az életük útját,annak a tudatában, hogy egyszer majd véget ér. 😥

Sajnos nem tudom, mert nekem van.

De sokan mondják azt, hogy épp úgy boldogok, mintha a gyerekesek.

Van ismerősöm, aki nem ment férjhez és gyereke sincs. Nagyon vidám és kiegyensúlyozott annak ellenére, hogy sajnálja, hogy nem lett családja. Nagyon szereti a gyerekeket ráadásul, csak így alakult az élete.

Még nincs semmi veszve!

Mindent bele!;)

Hat igen ez a gyerek téma érdekes, igen írtam hogy szeretnék, de sosem voltam ebben sem olyan biztos. Illetve eddig teljesen mashogy alakult az eletem, sosem terveztem.. Meg voltak vannak egeszsegugyi oldalai is.

Inkabb csak azon gondolkodtam, ha mégsem lesz, milyen eletet fogok élni, nem lesz e unalmas stb? Tudom hülyén hangzik.. De megtalalnam e akkor is a boldogságot stb...

Igen, rohan az idő!

Azt hiszem te egy dologgal vagy késésbe, ami a gyerek.

Ezt azért írom, mert írtad, hogy még nincs és úgy érzem, szeretnél.

Bele kell húznod, ha tényleg akarsz!

Sok sikert hozzá.

Egyébként, mindenki csak van. Ki így, ki úgy. Pont ezért kell tartalmasan töltenünk az időnket. Mindent meg kell valósítani, amit szeretnénk.

Igen, én is úgy élek, ahogy szeretnék;)

"Van olyan aki úgy érzi, nem igazan ugy él, ahogy igazán szeretett volna? De talán még valtoztathat..."

Az embernek vannak álmai, vágyai. Talán keveseknek adatik meg, hogy álmai alapján élje meg az életét.

Az nem azt jelenti, hogy nem is jó így, csak más.

Persze, hogy megyünk kifelé az időből, mindnyájan. Ez az, ami igazságos, ugyanannyi percből áll a nap mindenkinek.

Csak egyetlen nap áll rendelkezésre, a MA.

40 éves leszek idén, az elmúlt 20 ev nagyon gyorsan elmúlt.

Ha tehetném, sok dolgot másképp csinálnék,pl fosulira mennék,stb.

Gyerekem sem született,sokszor úgy érzem hogy csak vagyok...

Telnek a napok, hónapok, évek. Félek, hogy már megyek kifele az időből...

Annyira gyorsan telnek az évek, ami eddig fel sem tűnt, ki hogy van vele?

Van olyan aki úgy érzi, nem igazan ugy él, ahogy igazán szeretett volna? De talán még valtoztathat...