Hosszútávú kapcsolat titka (beszélgetés)

Jogos a kérdés a végén...

Amit írtál, hogy "rosszkor" jött nálad a nagy érzés, hol maradt annyiban? Mármint, értem, hogy a család miatt nem teljesedett ki, de meddig tudott eljutni?

Van egy idősebb ismerősöm, neki is családos férfiként jött a "nagy ő". A feleségével akkor már nagyon rossz volt a viszonya. A 2 kamasz gyerek miatt viszont maradt. Mai napig rossz a házasságuk, visszasírja azt a bizonyos nőt. Viszont sokat fejtegettük, hogy mi lett volna, ha mondjuk megpróbálják, és pár év múlva ott is alább hagy a fene nagy harmónia. Mert tegyük hozzá, hogy amíg nem kapsz meg valamit, addig sokkal jobban lehet utána vágyódni.

Köszi :)

És fel a fejjel. Tetszeni fog időnként más. Van ilyen. Olyankor vigyázz magadra :)

Hosszútávon a lényeg, hogy ne menjetek el egymás mellett a pároddal. Együtt fejlődjetek és támogassatok egymást.

Nagyon tetszik a neved. :)

Szívemből szóltál...

Kedves Panna.33!

A te hozzászólásodat is külön köszönöm, elgondolkodtatott. A hasonló értékrend, ízlés, gondolkodás nagyon sokat nyom a latban. Nálunk van amiben megvan a hasonlóság, van amiben nincs. Ekkor jön a tolerancia gyakorlása. :)

Köszönöm a hozzászólásod, nagyon hasznos volt számomra!

Totál hasonlóan látom magunkat is. A gyerekneveléssel kapcsolatos gondolatmenet is nagyon tetszik, esélyes, hogy én is xaranya leszek - ha megadatik.

Kedves Mindenki!

köszönöm szépen a válaszokat. Először is külön gratulálnék azoknak, akik írták, hogy őket huszon-harmincakárhány év után is ugyanúgy felvillanyozza a párja, mint az elején. Ritka szerencse, vagy csak én mozgok nagyon rossz körökben.

Bevallom, én úgy gondolom, hogy x év után már nem lehet ugyanolyan, mint az elején, a szerelem átalakul szeretetté, stb.

Épp tegnap olvastam erről Király Eszter weboldalán egy nagyon jó cikket, amiből egy részletet megosztanék veletek:

"A szenvedélykapcsolatot idővel felváltja a társszerelem, ellátjuk feladatainkat, gyerekeket nevelünk, és a saját egyéni épülésünkre is időt fordítunk. A társszerelem ugyanúgy magában foglalja a szenvedélyt és az intimitást. Amikor ide eljutunk, már nem a szerelembe és egy idealizált képbe vagyunk szerelmesek, hanem egy igazi, valóban jóban-rosszban mellettünk álló társba. Az érzés időnként szelídül, és lesz idő, amikor úgy érezzük, egészen meggyengült, szinte csak pislákol, mégis amikor visszatér, sokkal érettebb lesz és mélyebbre gyökerezik a kapcsolatunkban. Mert a szeretet sokkal inkább annyi, mint jelen lenni, figyelmet ajándékozni, elköteleződni, a támogatni, emelni megerősíteni, biztonságot adni és biztonságban lenni, inspirálni, a legjobbat tenni."

Valami ilyesmit szerettem volna fejtegetni a fórumban, nem feltétlenül a "régen rossz, hagyd a fenébe, keress mást" vonalat. Persze megértem azokat is, akik ezt írták, én is ilyen voltam, és kívülről lehet én is ezt tanácsolnám másnak.

Nekünk az jött be, hogy egyikünknek sem kellett feladnia saját magát a másikért. Úgy van közös életünk, hogy közben van saját is. Szerintem egyszerűbb lenne ez is, ha az emberek úgy élnék az életüket, ahogy nekik megfelel, nem pedig úgy, ahogy illik/kell.

Messze nem tökéletes az életünk, de nekem a legjobb. Egy dologban még az elején megegyeztünk, hogy sose alszunk el haraggal. Gyűlöli az operát, én imádom, többnyire nélküle járok, de néha eljön a kedvemért. Ahogy én is elmegyek vele egy-egy F1 futamra, vagy foci meccsre, még akkor is, ha halálra unom magam. És ez csak egy példa arra, hogy nem korlátozzuk a másikat.

Sose tudtam volna úgy élni, hogy már egy pár vagyunk mindent (IS) együtt csinálunk. Vagy a másik se csinálja, ha én nem szeretném.

Xaranya voltam, ahogy nem volt szükséges a fizikai jelenlétem, lepasszoltuk a kölyköket a nagyszülőkhöz, és elmentünk különprogramra. Akár egy egész hétvégére is. Persze kaptam mindenkitől mindenfélét, hogy lehet egy 7, 10 hónapos gyerek mellől elmenni. A mai napig randizunk, néha a gyerekek nélkül nyaralunk, és mindig van anya-lánya, anya-fia, és apa programok, és van négyesben együtt.

Ha veszekedés van, az általában miattam, mert elképesztő sárkány tudok lenni. De ha két ember eldönti, hogy a kapcsolatot működtetni szeretné, akkor szerintem működik.

Megértem amit írsz a szeretetről,,és a többiről,,igazat is adnék,,vagy adok is.

De mindig van egy,, De,,például a "rózsaszín köd" az hogy szerlmes légy leendő életed párjába,,bár nem elengedhetetlen de mondjam úgy kijár minden nőnek,,férfinak..Aztán ez tud átalakulni szeretetté,,és akkor talán nem keresi majd egész életében a SZerelmet ,amit sosem tapasztalt meg éppen.

Így van: az a kis "valami". Ami megfoghatatlan, megfogalmazhatatlan, egyedi. :)

Nincs titok. 31 éve vagyunk együtt. Voltak veszekedések - olyanok is, amire itt sokan azonnal rávágnák: válj el! -, haragszomrádok, de voltak gyönyörű időszakok/pillanatok. Valamiért mégis együtt vagyunk. Összecsiszolódtunk. Meg kellett tanulnunk együtt élni, alkalmazkodni.

Imádott osztályfőnököm az ismerkedésünk elején azt mondta: jó látni, (a)hogy együtt nevetünk. Ha mégis van titok, talán valahol itt rejtőzik. :)

Imádom amikor valami nem mások elképzelése szerint működik egy adott pillanatban-kiemelve pár kellemetlenebb dolgot és nem kiemelve egy csomó jó dolgot-írjàk azt, hogy hagyd el, nem hozzád való, bla bla…mintha más élete arról szólna, hogy mindig minden tökéletesen működik, soha egy szóvàltás nem történik köztük, soha meg nem bántják egymást, mintha nem lenne a másiknak idegesítő szokása, amitől néha kiborul. Ez a fórum mindig is arról szólt, hogy a tagok többsége vagy őrülten gazdag, tökéletes párkapcsolata van és mindig minden helyzetben jó döntéseket tud hozni. Miközben ugye tudjuk, hogy tökéletes a házassága, kapcsolata, szóval nem gondolnám, hogy van tapasztalata arról, amikben tanácsot ad. Én sem tudom sokszor, hogy sírjak-e vagy nevessek a kommenteken. Biztosan csak én vagyok túl egyszerű és esendő ember. Itt legalábbis. 😀

Minden szavaddal egyetértek. 👍

"Az igazi szerelem nem ilyen; számodra nem ő az igazi partner; nem a megfelelő ember mellett vagy; később csak rosszabb lesz, menni kell; hagyd az egészet... "

Csak pár "kedves" hozzászólás. Tényleg nem tudom sírjak vagy nevessek. Vicces valahol, mert ismeretlenül ilyen minősítést adni elképesztő tájékozatlanságról/butaságról tanúskodik, de valahol szomorú is, mert az ilyen vélemények semmi jót nem közvetítenek.

Az igaz szerelmet hagyjuk. 1-2 éves rózsaszín köd aztán kipukkan a lufi. A filmeken jól mutat, de 100 ból egy lesz tartós. Nem érdemes erre várni. Sokkal fontosabb pl ez a mondat: "Közben azt érzem, szeretem a párom". Érdekes módon ez nem érdekelt senkit, pedig a szeretet az ami tud működtetni valamit hosszabb távon. A szeretet az ami átsegít, ha más nő/férfi is felbukkan. A szeretet az ami segít leküzdeni a hétköznapi nehézségeket stb. Ez az egyik kulcs a hosszútávú kapcsolatoknak.

Voltak természetesen normális válaszok is. Azokat jó volt olvasni.

Én sem őrzöm a bölcsek kövét.

Kell az a kis "valami"amitől akkor sem borulsz ki ha már 30 éve sem jegyzi meg fiókban vannak a zoknik és melyikben a gatyák:)

Nalunk úgy működik, hogy nem szólunk bele a másik kedvtelésébe, én főzhetek, virágozhatok, ő meg zenézhet kedvére. Sok közös programunk, szórakozásunk van, nagyon hasonló az értékrendünk, ízlésünk, gondolkozásunk. Egymással érezzük jól magunkat igazán.

Ez igazábol nem titok, szerencsére kérdése. Tiszteljük, toleráljuk egymást és nem fojtjuk meg.

Jajj Bocsi. Valamit nagyon félreolvastam. 😬

Távkapcsolatra gondoltam hirtelen. Megyek má’ 😊

De felesleges szülnöd ha màr most nincs meg az a plusz..bár le lehet élni társként egy életet csak rosszabb ha utànna jön az aki felvillanyoz..

Vagyis nemtudom mi a jo megoldás ..valaki 10-20évig is keresi mégse jön az az elsöprő érzés ..

Eddig én is csak egyszer éreztem és szerintem màr nem fogom..de akkor màr foglalt és gyerekes voltam.

Szoval mi a jo megoldàs?keresel évekig és kifutsz a gyerekvàllalàsi időből?vagy megàllapodsz lesznek gyerekek majd jön betoppan a nagy Ő..

A tàvkapcsolat 😉

Virágboltos főnöknőm erre esküdött..mondta ha a férje nem lenne kamionos màr nem lennének eggyütt :D

Én meg konkrétan belehalnák ha csak hétvégén talàlkoznánk vagy egy hónapban egyszer :(