Ha nem olyan az életem amilyennek szeretném... (beszélgetés)

A szakmáddal külföldön akár alapfokú nyelvtudással is el tudnál helyezkedni. Vagy akár elmehetsz au-pairnek. Lenne szállás, ellátás, és lenne időd ismerkedni, nyelvet tanulni, illetve cukrászként munkát keresni.

Egyébként Forever Happy is jót írt, sütsz valami finomat az időseknek, és biztos vagyok benne, hogy sokszorosan meghálálják. Sosem tudhatod, honnan jön a segítség, egy jó tanács, vagy egy helyes unoka... :-)

Mellesleg a hozzászólásaid alapján kicsit passzívnak érzem a hozzáállásod. Biztos vagyok benne, hogy sok mindent megpróbáltál, de éppen csak a komfort zónádon belül. Nagyobbat lépni nem mersz. Jól látom?

Értelek.

Hát, kizárhatod az életet, aztán az élet zár ki téged.

Költözz el albérletbe, tény próbát máshol!

Idősek otthonában is takarítok sokat vagyok idősekkel, de valahogy fiatalok társaságara vágyom....

A nyugdíjas bulikon pedig csak a nyugi klubb (tényleg ez a nevük) vehet részt, maguknak sütnek főznek.

Szeretem az idős embereket, mert kedvesek és el lehet velük beszélgetni.

De valahogy nem az ő társaságukra vágyom...

mármint: sütnék

:)

Én a helyedben ütnék valami finomságot egy ilyen nyugdíjas bulira, és elvinném. :)

Nem is hiszed, milyen szeretetteljesek a Mamikák, meg a Papikák! :)))

9 hónapig dolgoztam velük, a mai napig mindig csak a jót kapom tőlük, sokat elkísértem az utolsó útjára.

Ne ítélkezz!

Tégy egy próbát! ha nem jön be, többet ne menj!

Majd meglátod, hogy fognak örülni, és az örömük ragályos, téged is öröm tölt el.

Nos? Meggondolod magad? :)

Ha lenne falunap, az is évi 1 alkalom.

Nem túl sok..

Cukrász a szakmám de nem cukrászként dolgozom, hanem takarító nőként.

Nem valami sokat keresek...

Tovább szerettem volna tanulni, de anyagi okok miatt nem ment így most próbálok félre tenni, hogy tanulhassak.

Egyébként mint írtam itt semmi nincs, sem falunap,sem semmilyen rendezvény.

A nyugdíjasoknak szokott lenni program, oda meg menjenek a nyugdíjasok....

Nyáron szokott 1-2 olyan program lenni ami a fiataloknak van oda el szoktam menni.

De a barátaim ügye mindíg a pasijukkal jönnek, olyankor meg felesleges keréknek érzem magam....

Hidd el, a duciság nem számit.

Én vékony vagyok, mégis ilyen cipőben járok.

Meghúzni kellek elvétve, de ennyi.

Beteg vagy?

Miben tudok segíteni? :)

Nekem is szabad véleménynyilvánítási jogom van! Én is leírtam, neked nem tetszett!

Nekem pedig az a jó, ha egy ilyen buta libával nem próbálok tovább szót érteni! Kiléptem, ne strapáld tovább magad, még lefárad az a kis agyad! Neveld most már ebben a primitív acsarkodó stílusban helyettem a családodat, ha ők tűrik :)

Hol nyomulta? :)

Mivel szabad vélemény nyilvánítási jogom van nekem is, leírtam.

Neked nem tetszett, van ilyen, túlélem, sőt, nem is érdekel.

Járj csak te terápiára! Te tudod, mi a jó neked!

Szép napot! ☼

Nincs elnézve!

Oszd az észt annak, akinek nincs!

Nem én nyavalyogtam, és nem minden része hasonló az országnak.

Van, ahol falunap sincs. :o)

Kötögess másnál!

Nem egészen így van, hogy falun semmi sincs! Mi két megyében is ismerjük a környezetünk falusi vidékét, és valami ezeken is adódik programként, ahol találkozni, ismerkedni lehet emberekkel: falunapok, vidéki fesztiválok, szervezett (ingyenes) természetjáró túrák, folyó- vagy tóparti fürdőzés, helyismereti klubok, ilyesmik, amelyekre mi is járunk rendszeresen.

Most például jön a Szent Iván éj, a Múzeumok éjszakája, azt sem tudjuk eldönteni, hogy a környék sok programja közül melyikre menjünk el.

Tessék szétnézni a neten, hogy mik vannak a környéken, és amire lehet, elmenni, felemelni a hátsót! Még annak is jót fog tenni!! Már elnézést!

Vannak barátaim csak suli befejeztével, mindannyian messze költöztek...

Nem járok suliba.

Dolgozom de ott nincsennek fiatalok.

Egyébként közvetlen vagyok és barátságos... visszahúzódónak sem mondanám magam.

Ha tehetném elköltöznék de arra nincs lehetőségem.

Falun ez normális, hogy semmi nincs.

Te hol élsz, hogy ezt nem tudod?

- Suliba jársz? Jártál, éveken keresztül együtt az osztály-társaiddal, hogyan lehet az, hogy egyetlen egyel sem tudtál egy olyan szintű kapcsolatot kialakítani, hogy együtt elmenjetek valahova???

- Dolgozol, vannak munkatársaid, nem tudom elképzelni, hogy nincs közöttük olyan, akivel egy kicsit közelebbi, baráti kapcsolatot ne lehetne kialakítani, legalább olyan mértékig, hogy ne érezd magad ennyire magányosnak!!! Persze ehhez tenni is kell valamit, adni önmagadból, a kedvességedből, a mosolyodból... nem elég csak arra várni, hogy majd a másik kopogtat az ajtódon, hogy itt vagyok!!!

Azt írod duci vagy és teszel ellene!

Mennyi most a súlyod, mennyit akarsz ledobni, és milyen módszerrel teszel érte??

Kapásból tudnál hozzád hasonlókkal ismerkedni a fitness-teremben!!!! és még a kilóid is egészen gyorsan olvadnának le rólad!!!

És egyáltalán, kint élsz tanyán, a nagy magyar alföldön sincs ekkora magányban egy tanyán élő ember, mint ami magányt-magányosságot te itt leírtál!!!

Szóval hol élsz, mekkora településen, hol tanulsz, hol dolgozol, hol tornázol, hol mozogsz???

nincsenek hobbijaid? bármi? ami néha emberek közé visz.

szerintem a legkönnyebben a szabadidő mentén lehet ismerettségeket szerezni. aztán abból lehet bármi. csak ideiglenes haver, vagy barát, vagy megtalálhatod egy ilyen ben a társat is idővel ;)

20 éves vagyok barátom soha nem volt, sőt randizni se randiztam még senkivel.

Pedig nagyon vágyom egy párra...

Itt ahol élek semmilyen hely nincs ahol ismerkedni lehetne, (szó szerint semmi, se kávézó, se disco, semmi...)

Nyáron szokott úgymond "buli" lenni, ahova néha eljárok...

Próbáltam interneten társat keresni, de ott meg nem igazán kapcsolatot akartak így egy év múlva lemondtam arról is és töröltem magam.

Lehet mondani, hogy fiatal vagyok és majd találok párt de nagyon magányosnak érzem magam.

A barátaim is távol vannak, és ha találkozunk vagy beszélünk rosszul érzem magam mert ők boldogok én meg nem....

Úgy érzem nem olyan irányba halad az életem mint szeretném, és ez nagyon elkeserít.

Talán az a baj, hogy duci vagyok (de ez ellen teszek, hogy ne így legyen) viszont annyi duci lánynak van barátja....

Sajnos egyre jobban ezen kattog az agyam, hogy talán egyedül maradok...

Hogyan terelhetném el erről a figyelmem?

Mert eddig bármivel próbáltam nem ment...

(Bocsánat ha kicsit össze vissza lett)