Főoldal » Írások » Egyéb témák » Emlékezzünk 4-5 percig, míg ezt a cikket elolvassuk!

Emlékezzünk 4-5 percig, míg ezt a cikket elolvassuk!

2001. szeptember 11.-én az egész világ szeme előtt zajlott le ez az emberi tragédia, ez a borzasztó dráma, amely mindannyiunkban mély nyomot hagyott. Négy amerikai kereskedelmi légjárművet térítettek el ezen a reggelen.

2001. szeptember 11.-én az egész világ szeme előtt zajlott le ez az emberi tragédia, ez a borzasztó dráma, amely mindannyiunkban mély nyomot hagyott. Négy amerikai kereskedelmi légjárművet térítettek el ezen a reggelen. A gépeken késekkel felfegyverzett, 4-5 fős eltérítő csapatok léptek akcióba. Mindegyiküknek volt egy tagja, amelyik értett a gép irányításához - legalábbis, ami a felszállás utáni manőverezést illeti. Az eltérítők - a pilóták eltávolítása, vagy megölése után - átvették az irányítást a gépek felett, hogy végrehajtsák öngyilkos küldetésüket. Három gép csapódott célba, kettő a New-Yorki világkereskedelmi központ tornyaiba és egy a fővárosi Pentagonba.


Mivel a fedélzeten rendelkezésre állt a pusztításhoz kellő mennyiségű üzemanyag, és a technikai tudás, melynek segítségével az épületeket megfelelő magasságban találták el, az elkövetőknek sikerült teljesen lerombolniuk a tornyokat, és hatalmas lyukat ütniük a Pentagon épületén. 5000-nél is többre becslik a halottak számát, még többen vannak a sebesültek és a sokkos állapotba került emberek. Az amerikai légi hálózat és annak pénzügyi intézményei gyakorlatilag megálltak, legalábbis erre a hétre. A keletkezett rövid és közép-távú gazdasági károk beláthatatlanok.


Az első szembetűnő dolog a támadás arcátlansága és figyelemreméltó sikere. Egy csapat ember, akiket közös ideológiájuk és mártíromság utáni vágyuk kapcsol össze, olyan alattomos és komplex tettet követett el, amely bármelyik titkosszolgálat irigységére számot tarthat. Legálisan beléptek az Egyesült Államok területére, késeket juttattak fel négy olyan gépre, melyek három különböző repülőtérről, szinte egyszerre szálltak fel. Ráadásul olyan gépekről volt szó, melyek az ország másik felére tartottak, tehát teljesen fel voltak töltve üzemanyaggal. Átvették az irányítást a gépeken, és hármat sikeresen célba juttattak. Sem a CIA, sem az FBI, sem az amerikai katonai titkosszolgálat nem rendelkezett előzetes információkkal róluk, és képtelen volt megállítani őket.


Az eredmény a terrortámadások történetének legpusztítóbb tette. Eddig még egy támadás következtében sem haltak meg négyszáznál többen. Kevesebben haláleset történt még az esettel sokszor párhuzamba állított Pearl Harbor-ban is, pedig az egy állam által vezetett támadás volt. Emellett a Polgárháború (1861-1865) óta ez volt az első alkalom, hogy háborús esemény folyt az Egyesült Államok kontinentális határain belül. Amerika már sok háborúban vett részt - a Spanyol háborúban, az I. világháborúban, a II. világháborúban, Koreában, Vietnámban – (nem beszélve az úgynevezett „kis háborúkról") és a harcok minden esetben az ország kontinentális határain kívül történtek. A támadás kapcsán a legnagyobb sokkot az amerikaiaknak az okozta, hogy a hadviselés New York utcáin és Washingtonban zajlott.


A nagy kérdés tehát - miért. Gyakorlatilag mindenki szerint Osama bin Laden felelős a merényletekért. Védhető feltételezésnek tűnik ez, mivel bin Laden már korábban bejelentette, hogy hasonló nagyszabású akciót tervez az Egyesült Államok ellen. Talán a közeljövőben az amerikai hatóságok bizonyítani is tudják majd gyanújukat. Tegyük fel, hogy valóban igaz ez az elképzelés. Ez esetben képzeljük el, milyen reményeket fűzhetett bin Laden egy effajta támadáshoz. Lehet, hogy düh és bosszúvágy vezérelte az USA (bin Laden és mások szerint) helytelen külpolitikája miatt, amely elsősorban a Közel-Keletet érinti. Vajon azt gondolta bin Laden, hogy egy ilyen merénylettel rábírja Amerikát külpolitikája radikális megváltoztatására? Kötve hiszem, hogy ennyire naiv lenne. Bush elnök „háborús tettnek” minősítette a terrortámadást, és bin Laden - amennyiben ő az elkövető - valószínűleg hasonlóképp gondolja. A háború nem a meggyőzés eszköze, hanem az ellenfél erőszakos kényszerítéséé.


Próbáljunk meg most bin Laden fejével gondolkozni. Mit bizonyított egy ilyen támadással? A legnyilvánvalóbb dolog, amire felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok, mint egyedüli szuperhatalom, hatalmas védelmi rendszerével és profi hadseregével sem volt képes megvédeni saját állampolgárait. Bin Laden, amennyiben tényleg ő áll a merényletek mögött, elsősorban azt akarta bizonyítani, hogy Amerika csupán „papírtigris”. Ezt elsősorban az amerikaiaknak, másodsorban viszont az egész világnak tudomására kívánta hozni. Ez ugyanolyan nyilvánvaló az Egyesült Államok kormánya, mint bin Laden és emberei számára. Amerika válasza ebből következik: Bush elnök bejelenti, hogy erővel lép fel az agresszorok ellen. Ebben gondolkodás nélkül – teljes hazafisággal - támogatja őt mindkét párt. De nézzük most a helyzetet az USA kormánya szemével. Mit tehetnek?


Legegyszerűbb világszerte elítéltetni a támadásokat, és jogosnak minősíttetni mindenféle jövőbeli ellentámadást. Powell, külügyi államtitkár pontosan ezt is kívánta tenni. Terve már most sikeresnek tűnik. A NATO kijelentette, hogy a szervezet 5. paragrafusa értelmében, minden tagállamával segít az USA-nak az ellentámadásban, amennyiben erre igényt tart. Minden ország kormánya (még Afganisztáné és Észak-Koreáé is) elítélte a terrortámadást. Irak az egyedüli kivétel. Tény, hogy az arab és mozlim közvélemény nem túl Amerika-barát, de Amerika ezt nem fogja figyelembe venni. Az, hogy Amerika megszerezte a kellő diplomáciai támogatást, és később talán mg az ENSZ hozzájárulását is, még nem fogja bin Ladent megrémíteni. A diplomáciai támogatás az amerikai polgároknak sem lesz elég. Többet követelnek ennél. A több pedig szinte elkerülhetetlenül katonai eszközöket jelent.


De milyet? Kit fog az Amerikai Légierő bombázni? Ha bin Laden áll a támadások mögött, két lehetséges célpont kínálkozik a jövőbeli bizonyítékoktól függően: Afganisztán és/vagy Irak. Mennyi kárt okoz ez? A félig már így is lerombolt Afganisztánban nem sok értelme volna. Irak bombázása ellen pedig több dolog os szól – többek között, hogy az USA nem akar ártatlan életeket kioltani. Lehet, hogy az USA mégis bombázni fog valahol. Meggyőzi ez az embereket, hogy túl veszélyes Amerikát megtámadni? Kétlem.


Őszintén szólva, ebben a helyzetben Amerika nem tehet túl sokat. A CIA évekig próbálta Castro-t elpusztítani – eredménytelenül. Évek óta keresik bin Ladent – sikertelenül. Egyszer tán a CIA ügynököknek sikerül meggyilkolniuk – és ez lelassítja majd a mostani eseményeket. Sokaknak biztosan nagy elégtételt is jelent majd. De a probléma ettől még nem változik.


Nyilvánvalóan, az egyedüli helyes lépés politikai irányú. De pontosan mi? Itt már megszűnik az egyetértés Amerikán belül (sőt, még tágabban: a nyugati világban). A manipulátorok szerint a támadások azt bizonyítják, hogy Sharonnak (és a jelenlegi izraeli kormánynak) van igaza: „ezek" mind terroristák, és csak kemény fellépéssel lehet ellenük védekezni. Ez a taktika eddig nem igazán jött be Sharonnak. Miért működne jobban George W. Bush esetében? És megteheti Bush, hogy az amerikaiakkal fizetteti meg ennek az árát? Az efféle manipuláció nem olcsó mulatság. Másrészről, a békepártiak szerint sem könnyű az ügyet tárgyalásokkal elintézni. Kivel és milyen célból kellene tárgyalni egyáltalán?


Leget, hogy ezt a most zajló háborút – ahogy mostanában a médiában nevezik – nem lehet megnyerni vagy elveszteni, egyszerűen csak folytatódni fog. A személyes biztonság megszűnése olyan valósággá vált, amely első alkalommal sújtja az amerikai embereket. A világ más tájain ezt a valóságot már régóta ismerik. Az események mögött azonban nem a civilizált és barbár világ összecsapása áll. Már csak azért sem mondhatjuk ezt, mert minden résztvevő fél önnön kultúráját tartja civilizáltnak, és az ellenfeleket véli barbárnak. Jelenlegi világrendszerünk válsága húzódik a támadások hátterében. Azért folyik a harc, hogy melyik típusú világrend maradjon fenn. (1) Ez nem azt jelenti, hogy az amerikaiak és mozlimok versenyeznek, melyikük társadalma, szokásrendszere maradjon fenn az utókor számára. Nem lehet ilyen élesen elhatárolni a résztvevőket. Inkább azért folyik a harc, milyen világkép, látásmód váljon uralkodóvá a jövőben. 2001. szeptember 11. - ellentétben sokak jövendölésével – hamarosan csak egy kis epizódja lesz annak a hosszú küzdelemnek, amely vélhetően nagyon sötét korszaka lesz az emberiségnek.


Immanuel Wallerstein



Elnézést kérek, amiért lehagoltam ezt a estét, de ennyit megérdemelnek az áldozatok és a hozzátartozóik.

Sajnos mivel a cikkben több képet nem tudok felrakni, ezért ha valakit érdekel ez a téma és szívesen megnézné az összes képet a tragédiáról, a következő oldalakat ajánlom:

http://www.nyugat.hu/tanczos/terror/newyork_terror_wtc/index.html

http://www.nyugat.hu/tanczos/terror/newyork_terror/index.html




Írta: christine, 2006. szeptember 11. 21:42
Fórumozz a témáról: Emlékezzünk 4-5 percig, míg ezt a cikket elolvassuk! fórum (eddig 7 hozzászólás)

Ha tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook