Az otthonápolást mindig csak szakképzett ápolóra bízza a család! (beszélgetés)

Nem magamról beszéltem, hanem a nénikémről és arról, hogy biztos megtanulható, ha valaki akarja és érez magában annyit, hogy képes rá.

A nénikém úgy csinálta végig az 1,5 évet, hogy csak lestem. Mindig patent volt mindent a nagymamám körül.

Biztos én is képes lennék rá, bár előbb a lelkemet kellene megerősítenem, mert a nagymamámnál is csak annyira voltam képes, hogy fogtam a kezét és simogattam, majd mikor kimentem a szobájából bőgtem, ahogy az unokaöcsémnél is történt...

Én biztos vagyok benne, hogy vannak nagyon jó ápolók, de sajnos a kórházakban ritkán találkozik velük az ember, így gőzöm sincs, hogy honnan lehet egy igazán jót találni, ha úgy adódik. Velem rendesek voltak, de miért is ne lettek volna? Nem volt velem gondjuk, simán levették a véremet, mert a vénám megtalálható, folyik is a vérem, nem kellett fürdetniük, sétáltatniuk, stb. mert én hamar talpra álltam, de a 75 körüli nénivel alig foglalkoztak, minden bajuk volt, ha csinálni kellett valamit...

Ha egy ilyent fogunk ki otthonra, akkor jobb ha inkább magunk csináljuk, nem?

Azt ugye meg tudjuk, hogy minden munka betanított munka, akárhogy is próbáljuk túlmisztifikálni. Nem a suliba tanuljuk meg, hanem élesbe a munkahelyen.

És természetesen most nem csak a te munkáddal kapcsolatban gondolom ezt, hanem az enyémre is és máséra is.

Ha az ember akarja, akkor odaáll/odaül és megtanulja, és nem a suliban....

Anyukám daganatos beteg volt, amikor már kezdett romlani az állapota, de még el tudta látni magát és közlekedni is tudott, akkor javasolta az orvosa, hogy fogadjunk mellé valakit, hogy ha majd már annyira rosszul lesz, hogy pl. fürdetni kell meg wc-ztetni, akkor ne egy ismeretlen legyen mellette.

Otthon ápoltuk, de járt hozzá gondozónő minden hétköznap illetve heti 2X-3X gyógytornász és szerencsénk volt, mert a rokonságban van szakképzett ápoló, ő is rendszeresen látogatta. Ő már gyógyszert nem kaphatott, vérhígítót kellett neki beadni napi 1X. Ezt megcsináltuk mi, de nem belevágtuk a combjába vagy a karjába, hanem a hasán fogtuk össze a bőrt és oda adtuk be. Valóban bele kell szúrni a tűt és utána nyomni. (Egyszerűbb lenne ha csinálnának rugós verziót.) Meg morfiumos tapaszt kellett 3 naponta cserélni, na ezt jobban megoldottuk, mint a kórházban az ápolók, mert ők valahogy sose voltak képben vele, hogy mikor kell cserélni. Míg kórházban volt Anyu, ott is mi mondtuk a nővérnek, hogy mikor kell cserélni, mert írtuk naptárba. Pedig elvileg ők is vezetnek betegnaplót. Fürdetni naponta fürdettük, volt szoba wc-nk, amíg ki tudott ülni, addig ott végezte a dolgát. Wc után lemostuk őt alulról. Fogát mostuk, később pelenkáztuk, forgattuk. Enni evett csak, mint a babákat etetni kellett, meg ivásnál fogni a poharat. Amikor már csak feküdni tudott, akkor a hajmosáshoz pl. kellett segítség, hogy ne áztassuk el őt. Ezeket a feladatokat el tudja látni rokon is, de a katétert azt az ápoló rokon helyezte fel. Vért nem tudtam volna venni tőle, mert a vénái egyáltalán nem látszottak már, kórházban az ápolók is megszenvedtek vele. Infúziónál nem mindegy, hogy milyen sebességre állítod. Sokat tudnék még írni, de a lényeg, hogy otthon is el lehet látni a szeretteinket, de csak szakképzett segítséggel. Nem kell, hogy odaköltöztess valakit, lehet alkalmankénti segítséget is igénybe venni illetve szükség esetén a háziorvos is házhoz jön. Mi sajnos nem sokáig ápolhattuk, kb. 1 hónapig, de alaposan leamortizálódtunk, azzal együtt is, hogy a szeretetünk motivált minket. Nem tudtunk aludni, mert éjszaka is 10 percenként fel kellett kelni Anyuhoz, viszont nappal is ugyanez ment. Nem volt könnyű fizikailag forgatni sem, kiültetni és mellette ugye a háztartást is ellátni. Főzni, tisztaságot tartani, bevásárolni, mosni, stb...

Pedig ő nagyon jó beteg volt, ritkán válogatott, ritkán nyűgösködött, nagyon türelmesen viselte a betegségét.

Te Channa!

Én szívesen felvennélek téged ápolónak! Komolyan. Aki így szakképzettség nélkül és ilyen elánnal megmondja a tutit annak a betegágy mellett a helye. Nem is értem, hogy tudtál ennyire pályát téveszteni. Még válthatsz ha érzed magadban a késztetést és eltökéltséget. Mondjuk csak segédápoló lehetnél de sebaj'. Ha jól dolgozol még be is iskoláztatnálak, hátha nem írnál ennyi blődséget és sületlenséget.

És ezek után azt sem értem, hogy eü. szakemberek miért tanulnak annyit, ha ezt ennyire bal lábat felemelve, jobb kisujjból ki lehet rázni.

Persze azon is csodálkoztam volna ha neked ez nem menne ilyen flottul:)

Ja, azt nem akartam külön írni:D

Ha bent van egy kanül, akkor csak palack csere, egyébként vénásan, amit szintén megtanítanak 1-2 alkalommal....

Igen, van amikor kell fogadni ápolót, ha másért nem is, akkor azért, hogy az ápoló rokon is ki tudjon kapcsolódni, de nem gondolnám, hogy feltétlenül fontos lenne, hiszen a szakképzett ápoló is megtanulta mit, hogyan kell csinálni, és ha valaki akarja, akkor ő is megtanulhatja.

Volt nem régen egy műtétem és az első pisit ágytálba kellett végeznem, de nekem az nem igen megy, főleg, hogy ott állt felettem egy vadidegen nővérke, hogy már pedig kell, mert hozom a katétert! A nénikém megkérte, hogy menjen el egy kicsit addig hátha megjön az ihletem, és valóban. A nénikém segítségével ment. A születésem óta velem van, ő az anyám szinte, hiszen az enyém meghalt már régen, így teljesen más az ilyen szituáció, ellenben egy idegennel...

Csak egy tévedésed: Az infúziót nem úgy kell beadni, mint a vérhigítót.

Az egyiket bőr alá kell adni, a másikat vénába.

Kiszedtem néhányat, ami esetleg tényleg szakismeretet igényel....

- gyógyszeradagolás (Évek óta szedek állandó gyógyszereket én is férjem is, illetve van, amit csak y ideig. Nehogy már ne menjen...)

- injekció beadása, infúzió bekötése. (Simán megy, ha nem speciális helyre kell beadni. Manapság a műtétek után és töréseknél vérhígítót kell magunknak adni....)

- decubítus megelőzés, (szerintem erre otthon jobban odafigyelünk, mert forgatjuk a beteget, kiültetjük székbe, pelust cserélgetünk, kenegetjük, masszírozzuk. A kórházban viszont magasról tesznek arra, hogy felfekvésem lesz e vagy sem)

- a már kialakult decubítus kezelése. (ha meg kialakult mégis, akkor kenegetjük, levegőztetjük, stb., ezt is inkább megteszik azok akik szeretnek, mint akit nem érdekel, hogy mi van velem)

- fertőzések megelőzése (ha az embernek van egy higiéniai igénye, akkor nem okoz gondot ez sem, bezzeg a kórházban, vagy idegentől mi mindent összeszedhetünk...)

- műtéti sebek kezelése, átkötése (ha nem igényel különösebb eljárást, akkor miért ne? Naponta átkötöttem magam az utolsó műtétem után, mert zavart, hogy koszos lett a kötésem. A doki csak 1 hét múlva kötözött volna, hm?)

- beöntés (hányan csinálják maguknak otthon....)

-sztóma ápolása (na, ezt se igen csinálja szakember, mert egyszerűbb egyszer megmutatni, hogy bajlódjon vele a hozzátartozó, vagy a beteg magának)

- szondatáplálás, Ezt is sokszor a hozzátartozó végzi, mert kénytelen megtanulni és lehet, hogy jobban odafigyel, mint a szakápoló)

- trchea kanül tisztítása, cseréje (valószínű, hogy ez sem ördöngösség)

- nyirokpangás megelőzése, torna (szerintem ezt is inkább magunk csináljuk, mert jobban járunk vele)

- légzőtorna (na, ezt is csak megmutatják, utána a hozzátartozó figyelmesen végezteti/végzi)

- inhalációs therápia

- párásítás

- haldokló beteg pszichés vezetése (nem lennék rá kíváncsi, hogy alaki ezzel traktáljon, úgy is eljön a vég ha akarom, ha nem, nehogy már egy egészséges és élő ember, akarja megmondani nekem a tutit ilyen helyzetben...)

- sz.e. újraélesztés (na, ehhez kell tudás, de sokan önállóan is képesek rá, és nehogy már azért alkalmazzak egy szakképzett ápolót, hogy talán szükséges lesz. Ha igen, akkor jön a doki/mentő és akkor elvégzi őÖ

- a gyógyíthatatlan beteg, és hozzátartozói lelkivezetése (Nem hinném, hogy ez szükséges lenne...)

- A beteg, és a hozzátartozói oktatása betegségmegelőzésre, egészségfejlesztésre, (erre oktatna mondjuk egy elhízott szakképzett ápoló? ...)

- otthonápolási feladatokkal kapcsolatos tanácsokkal ellátása, megtanítása. (igen, bizonyos dolgokra kell oktatás, de aztán már tudja csinálni, aki akarja...)

- diétás, és életmódi tanácsok (erre is talán egy alkalom elég, aztán meg csinálja az ember)

- Bénult beteg ápolása, (Kevés embernek van annyi pénze, hogy azért felfogadjon egy ápolót, hogy csinálja ő a bénult beteg ápolását, így marad az, hogy teszik a hozzátartozók és lehet, hogy jobban.)

Tehát, egy-egy alkalom, de nem hosszú időre....

otthon ápolja a laikus , az esetleges szakfeladathoz hiv profit.

Szerintem sincs semmi baj az átthonápolássalk.

Ez majdnem olyan mit egy tétel sor:)

Ezek nagy részénél bizony kell a tudás, a gyakorlat és a szakképzettség.

Amiről beszéltek, az a gondozás, ehhez nem kell szakképzettség.

Az ápolásban vannak speciális feladatok is, amikhez a szeretet nem elég.

Pont erre gondoltam én is....

A nagymamámat az egyik lánya ápolta otthon és nála jobban nem csinálta volna egy szakképzett ápoló sem. Remélem nem lesz szükségem ilyenre, de engem jobban érdekel ilyen helyzetben az, hogy szeressen az aki ápol, egy kicsit sem érdekel, hogy van e végzettsége vagy nincs. Aki szeret az úgy is az én érdekemet nézi és ha úgy látja orvost hív...

Nem értem, hogy mi a gondod azzal, ha valaki azt szeretné, hogy a szerettei ápolják otthon?

Állásnélküli ápolónő vagy talán?

Az otthonápolás, az idősgondozás, a szereteten, és a szakmai tapasztalatokon alapuló, egy magas szintű szakmai, és általános műveltséggel, ennek megfelelő emberi magatartással, nagyfokú hivatás- és felelősségtudattal párosuló szakellátás otthon. A beteg saját, biztonságot nyújtó, környezetében.

Az otthonápolásban szakápolási feladatok :

írásos orvosi elrendelésre,

- gyógyszeradagolás

- vérvétel, injekció beadása, infúzió bekötése.

decubítus megelőzés,

a már kialakult decubítus kezelése.

fertőzések megelőzése

műtéti sebek kezelése, átkötése,

beöntés

sztóma ápolása

hólyagtorna megtanítása

katéterezés /csere

drainek kezelése,

szondatáplálás,

trchea kanül tisztítása, cseréje

nyirokpangás megelőzése, torna

légzőtorna

inhalációs therápia

párásítás

O2 therápia

haldokló beteg pszichés vezetése

sz.e. újraélesztés

a gyógyíthatatlan beteg, és hozzátartozói lelkivezetése

A beteg, és a hozzátartozói oktatása betegségmegelőzésre, egészségfejlesztésre,

otthonápolási feladatokkal kapcsolatos tanácsokkal ellátása, megtanítása.

diétás, és életmódi tanácsok

Bénult beteg ápolása,

Tudatzavaros beteg ellátása

szociotherápia

reszocializáció, ... stb.

Szomorúan tapasztalom, hogy szinte már "mindenki" otthonápolást akar vállalni, pedig ez a feladat kórházi ápolási tapasztalat és szakképzettség nélkül nagy veszélyt is jelenthet a rábízott betegre!

Hogyan lehet ennyi felelőtlen ember, aki ezt nem képes érzékelni?