Az idő múlásával egyre inkább belefáradtam a konfliktusokba.... (beszélgetés)

Senki nem állította meg őt és soha nem is fogja!

Megy előre, mint a tank és senki emberfia nem állítja őt meg.

Az a baj, hogy az ilyen ember az egész életét egy nagy harcnak fogja fel és győztes csatákat akar állandóan megvívni. Napóleonnak képzeli magát..

Felrúgnám.

Kiről beszélsz?

Ismerős.

És tökmindegy az ilyennél, ha visszakiabálsz, visszaordítasz, mert letör a rutinjával.

Valamilyen szinten mégis csak belerángat, hiszen van egy közös pont, nem tudjuk mi. Én békeszerető ember vagyok. Engem miért nem tudnak belerángatni ilyen helyzetekbe? Mondjuk nem is hagyom. 🙂

Én is átvehetném ezt a leuraló, domináns stílust, na de én pont ilyen NEM akarok lenni, mert undorodom ettől az embertípustól...

Sajnos az a baj, hogy az ilyen nagyhangú, erőszakos embereknek áll a zászló. Ők tudnak ebben a világban érvényesülni. Az ilyenek ellen én alapból nem győzhetek, mert ha én is felemelem a hangom és ordítok vele, akkor "agyonver a rutinjával". Hisz ő ebben sokkal rutinosabb és sokkal magasabb fokon műveli az ordibálást, agressziót. A szép szavak megint nem hatásosak. A legtöbb, amit az ilyen helyzetből kihozhatok, az talán az, ha nem megyek bele a küzdelembe az ő fegyvereivel. Így nem is győzök, de talán nem is vesztek ellen.

Nem hiszem, hogy bármiféle dolog erre jogalapot adhatna, hogy valaki így viselkedjen a másikkal.

Elég ritka, hogy valaki ilyen heves vitát generáljon csak úgy! Mi miatt alakul ki a vita, ha szabad tudni?

Addig üti a vasat, amíg nem tud belőlem valamilyen érzelmet kicsikarni.

Ez egy helytelen gondolkodásmód. Senki sem rángathat bele semmibe, csak ha hagyod.

Ha erőszakos és meggyőzhetetlen, akkor erősebb kutya pont-pont-pont alapon ki fog állni az elveiért, ilyenkor már nem érdemes tovább folytatni, mert csak leuralni, igazságot szolgáltatni akar. Jobb otthagyni.

Nekem az ilyen ember nem is vitapartner, el se juthat idáig, rácsukom az ajtót vagy elmegyek. Ha úgy értékelem hogy értelmes a vita, akkor beleállok, akár a hangom felemeléséig, de ez ritka.

És az a legrosszabb, ha én nem akarok résztvenni egy konfliktusban, de erőszakkal belerángatnak..

Azt hogy igyekszel elkerülni a konfliktusokat jól teszed. De eleve úgy kezelni, hogy biztos te leszel a vesztes nem értem. Én is kerülöm a vitákat de ha muszáj kiállok magamért és az igazamért és magamért kiállok és biztos , hogy nem én leszek a vesztes, ha kiabąl valaki annál nyugodtabban válaszolok, és hiába csendesen annak akkor is olyan éle van, hogy vág😀

Szakértők szerint az információk könnyen átírják a géneket. A DNS az egy képlékeny valami, mintha homokba rajzolnál és akkor a homok formája is megváltozik.

Nyilván a legjobb taktika ez ellen az, ha nem tud semmiféle érzelmet kiváltani belőled. Csak ezt elég nehéz a gyakorlatban megvalósítani, amikor 10.000 decibellel ordít az arcodba és majdhogynem a nyálát is már az arcodon érzed.. És ilyen helyzetben próbálj meg higgadt maradni.. Hát csodálom és nagyra tartom azt, aki képes jéghideg fejjel gondolkodni egy ilyen szituációban és megőrzi a hidegvérét..

Amennyiszer ordítoztak már velem életemben csoda, hogy nem kaptam szívinfarktust..

*amikor köpni-nyelni nem tudsz, lefagysz.

A rossz szavak, szidalmak, bántások csontig hatolnak. A zsigereinkbe, sejtjeinkbe épülnek be, szerintem még akár a génekre, génállományra is hatással lehet, de ennek nem vagyok nagy szakértője. Vagy akár felboríthatja az agyi kémiát. Egy hirtelen ordítás, vagy ha valami nagyon sértőt mondanak, arra a test reagál. Ilyen lefagyás állapot következhet be, vagy mint amikor az embert megcsapja az áram. Amikor köpni-nyelni nem tudsz helyzet.

Kibillentet, célt ért. Viszont ha nem tud kibillenteni, akkor már nem tudja támadni a gyenge pontjaidat, lepereg, veszített.

Aludj többet. Az az idegeket is kisimítja, oldja a stresszt és egy kicsit vissza is fiatalít.

Csak valahogy mindig ott van az ingerencia bennem, hogyha leordítanak (azaz igazságtalanság és megaláztatás történik), akkor visszaordítsak, hogy megvédjem magam. Holott neki pont az a célja, hogy kihozzon a sodromból engem. Egyik ilyen visszaordításom után a kedves delikvens mosollyal nyugtázta, hogy célt ér. Ez a kép mindmáig bennem van, belémégett..

Igen ez okozza. Van egy rizses kísérlet. Megfőzöd a rizst, elosztod két tálkába, pár hétig (te döntöd el meddig) az egyik tál rizsnek csak jókat mondasz, a másiknak csak rosszat. A ledegradált rizs meg fog zöldülni, feketedni. De fel is címkézheted valamilyen építő vagy romboló jellegű mondattal. Ugyanaz az eredmény.

Konstruktív viták vannak, mondjuk egy munkahelyen, vagy lényeges családi és nem családi kérdésekben, azokat megvitatjuk, tisztelettel, mindenki elmondhatja a véleményét, nem gázolunk át a másikon, építő jelleggel. Ritka. De ha egy mód van rá és irányíthatom a dolgot, akkor mindig ez irányba törekszem. Win-win (nyertes-nyertes) szituáció, közös megállapodás, közös pontok, mindenkinek igaza van valahol. Biztos ismered.