Apának nevezhető az ilyen ember? (beszélgetés)

olvasd el: mérgező szülők

minden kérdésedre választ találsz...

Nagy változás történt az utóbbi időben! Két és fél hete kb. felhívott sírva, hogy mondjam meg mért utálom... Próbáltam mondani a dolgokat, erre hogy ne hazudjak stb... A végén lehülyekvázott:S Kinyomtam telót, majd felhívtam, hogy hagyjuk inkább egymást, mert nem így kell békülni! Erre hogy sajnálja stb. Mondtam, hogy HA tényleg úgy áll Ő is hozzám, akkor tarthatjuk kapcsolatot. Azt mondja, hogy akkor hívhat majd?! Mondom igen!

Vasárnap hívott, hogy mennek mamámhoz, és hogy tudunk-e talizni. Mondtam Neki, hogy melózok, és 6-fél 7fele végzek. Végülis este összefutottunk, én kaptam virágot, párom meg egy üveg bort. Feljöttek megnézni lakást, elég normálisak voltak! Mikor elköszöntek, mondta, hogy akkor megyünk majd mi is hozzájuk? Mondtam, hogy igen, amikor tudunk,megyünk.

Úgy tűnik vannak még csodák!!! :)

Csak maradjon is ilyen!!!

Szia.

Épp itt lenne az ideje, hogy ne az apád szemével lásd magad. Értem én, hogy nagyon fáj, hogy úgy érzed az apád nem fogad el téged olyannak amilyen vagy, lehet, hogy csak nem tudja máshogy kimutatni az aggodalmát szeretetét. De ez mind az ő hibája, nem a tiéd. Szerintem, ha nem akarod, ne keresd vele a kapcsolatot, de ha ő próbálkozik, bárhogyan is, ne zárkózz el, ne csukj be minden ajtót.

Ismerd meg önmagad, légy tisztában az értékeiddel és tudd miben kell változnod. Nem kell, hogy az apéd mondja meg ki vagy.

Mert minden bizonnyal csak az érti, aki ezerrel arra bíztat, hogy szakíts meg minden kapcsolatot apáddal.

Ha ezt akarod hallani, akkor tessék:

szakíts meg minden kapcsolatot apáddal.

Nagyon gyorsan rövidre zártad a témát.

Remélem, ennek az az oka, hogy átgondolod magadban mégegyszer a dolgokat.

Jó öreg mondás jutott eszembe:

A legjobb védekezés a támadás.

Mellesleg végigolvastam.

Én is pont azt mondtam volna a gyerekemnek ilyen helyzetben, mint Édesapád neked, hogy:

Ha te ülsz abban a kocsiban....

Mert minden bizonnyal ő végiggondolta, és beleborzongott abba a lehetőségbe, hogy te is fekhetnél akkor épp a hullaházban.

Ennyi

Te végigolvastad, hogy mért tettem le telót köszönés nélkül?? Mert sztem nem! Kíváncsi lennék, Te hogy lennél, ha meghalna egyik közeli barátod balesetben, és ahelyett, hogy faterod megkérdezné, hogy hogy vagy, tud-e segíteni, csak szemétkedik Veled?! Te biztos még akkor is kedveskednél Vele. Hát én nem tudtam. Vhogy nem voltam kíváncsi a cseszegetésre, abban a pillanatban főleg nem!!!

Azt inkább nem írom le, hogy miket kaptam...

Ha normálisan viselkedett vna velem, akkor ma nem ez lenne a helyzet!

Mondd csak!

Azt is végiggondoltad, hogy te hogyan viselkedtél vele?

Azért én igen haragos lennék, ha a gyerekem lecsapkodná a telefont, amikor beszélek vele.

Aztán miben nyilvánult meg az a fene nagy megaláztatás a múlt nyáron? Nem lehet, hogy igaza is volt néha apádnak veled kapcsolatban?

Nézz kicsit magadba. Én úgy érzem a mondataidból, hogy te sem vagy ártatlan ebben a témában.

Köszönöm a tanácsot, tényleg!

De úgy érzem, hogy elég lehetőség volt , lett vna hogy béke legyen. Mikor dolgoztam náluk két éve, már egy hét után úgy volt, hogy hazamegyek, mert szar volt, hogy csak a megaláztatást kaptam, meg azt, hogy kibeszéltek a hátam mögött. És minden nap cseszegettek vmiért... Nagyon szar érzés volt!

Egy baja van az apukádnak, hogy nem tudja kifejezni az érzéseit (de vannak-szerintem) és magát.Nagyon sokan vannak így szerintem..

Ez a probléma gyökere.

Azt teszel amit akarsz-de ha nem hallgatsz rám, később pár év mulva, nagyon megfogod bánni, hogy nem adtál neki lehetőséget..

Azt szokták mondani: az okos ember más kárán tanul.... Szerintem nézz körül a világba, hogy hova vezet a megnembocsájtás a keserűség és a kérlelhetetlenség. Mitől válnak az emberek ennyire megkeseredetté....

Megéri ezt tenni-szerinted, ahelyett, hogy megbocsájtanál neki és szeretettel fordulnál felé? Szerintem nem. Jobb a múlt hibáit elfelejteni-és a jővőre nézni.Szerintem.

Nekem 3 lámyom van-de mindegyiknek ezt tanácsolnám, ha ilyen problémája lenne, mint ami Neked.

Nem ismered!!!

Próbáltam régebben már beszélni vele, hogy miért bánt folyton, hogy miért nem tud úgy rám tekinteni, mintha én is a gyereke lennék. Akkor valamivel iszonyat megbántott, kiadtam magamból a dolgokat, (kvára nem érdekelte),aztán bementem szobába sírógörccsel(este volt). Másnap vmikor délelőtt jött be, hogy bocsi stb. Azóta ugyanúgy megy minden.

Néhány éve volt egy baleset... Egyik haverom meghalt autóbalesetben, akkori barátom vezette kocsit... Fater mikor hívott nem azt kérdezte, hogy hogy vagyok, tudna-e segíteni vmit, hanem hogy mi van ha én ülök bent kocsiba, vagy hogy jőjjek haza, ne látogassam barátom (Ő kórházba volt sokáig)... meg hogy menjek fel hozzá. Aztán lecsaptam telót azzal, hogyha nem tud még ilyenkor sem normálisan beszélni velem, akkor inkább hagyjon!

"mi van a lányával, és csak a fia létezik pl.?? "

Ha ez így lenne-akkor nem próbálkozna a kapcsolatfelvétellel nálad.

Egy titok: az apák inkább a lányaikért vannak jobban oda, nagy duma ez a fius szöveg...:)

"Mi lehet vajon?"

Ezt csak az tudja aki ott él.

Ne a keserűséged után menj...csak tévútra visz.

Amit én a helyedben tennék: bocsáss meg neki szívből és keresd meg, találkozz Vele csak úgy, hogy te és ő, egy teljesen semleges helyen és beszélj vele. Nagy esélyed van arra, hogy változások lesznek pozitiv irányban az édesapáddal....

én továbbra is azt tanácsolom, hogy kezeld a maga szintjén a kapcsolatot, apád ennyit tud nyűjtani, ez van.

Sajnos nem lehet mindig az életben vagy "mindent vagy semmit" játszani.

Kicsit elfajultak a dolgok, ahogy látom! Köszi mindenkinek a véleményt!

Én nem fogom keresni, ha akarna valamit, akkor nem piásan írna maileket, hanem felhívna, hogy beszéljünk, vagy meglátogatna.

Ők is más városban laknak, meg anyumék is. Én kettejük között lakom. Mikor megy tesómhoz, bármikor szólhatna, h itt van, és van-e kedvem beszélgetni ... Nem kerülő, mert Siófokon keresztül megy hazafele...

Minden kapcsolatfelvételi pont sokat ér-ami egy apától származik.

Akár józanul-akár spiccesen irja azt. Mert a kapcsolatfelvétel a lényeg.

"Egy gyerek esetében mindig a felnőttnek kell a kapcsolatot keresni."

Ez igaz-viszont az is, hogy láthatóan a lány elmondásából az apa próbálkozik nála a kapcsolatteremtéssel-igaz nagyon nehézkesen-de a lényeg próbálkozik... és Te ennek ellenére lebeszélted a kapcsolattartásról, mi több buzdítottad arra, hogy az elérhetőségeit is változtassa mweg a lány.Na ez az ami nekem nagyon nem tetszett....

Lehet,sőt biztos, hogy az elveszett éveket pótólni nem lehet, de ha valaki a maga lkeseredett módján mégis csak próbál kapcsolatba kerülni-akkor ne a fonákját javasold annak a félnek akivel próbálnak kapcsolatot teremteni...

Szerintem nem volt a részemről olyan durva hozzászólás ami ezt váltotta ki belőled.Ezen meglepődtem.Akkor ezek szerint aki azt javasolta, hogy ne foglalkozzon vele, az most nagyon szégyelje magát?

Tudod mit? Én nem fogom,mert a véleményemhez jogom van.

Az elvesztett éveket, nem lehet soha pótolni!!

Egy gyerek esetében mindig a felnőttnek kell a kapcsolatot keresni.A gyerektől mindez nem várható el.

Úgyhogy az apán igen sok múlt!