Ajándékba kutya - kié a felelősség? (beszélgetés)

Kié a felelősség? Nem mindegy most már? meghalt.

Ez én véleményem szerint mindenkié az adott történetben. Megoldás, a legelső kutyát sem kellett volna megvenni, ajándékba kapni, elfogadni.

Amikor én kutyát vettem magamnak, mint felnőtt ember, elmentem a képzésekre, amiket el tudtam érni megfizetni, vittem a kutyaiskolába a kiskutyát, mentünk vele együtt, mindenki.

Hogy veszi magának a bátorságot bárki, hogy ajándékba adjon egy kutyát oda, ahol tudja jól, hogy nem lehet, mert nem engedik a tartását, mert nem tudják vállalni csak időnkénti nevelésre????

Megáll az eszem. Mikor tanulnak már meg gondolkodni az emberek?

Ha ajándékozni akar állatot, ajándékozzon PLÜSS kutyát, ne élőt.

Aki viszont úgy dönt, hogy magához vesz egy állatot legyen az bármilyen, kutya kötelessége megismerni az állat szükségleteit, és mérlegelnie kell MIELŐTT befogadja, hogy tudja-e azt vállani, hosszú távon. Ha nem, akkor ne vegye magához mert csak az állatnak és a saját környezetének okoz felesleges bonyodalmakat, és fájdalmakat.

és akkor még nem beszéltem az adott egyed kiválasztásának módjáról lásd Cesar Millan sorozata.

Sziasztok!

8 hetes labrador-keverék kiskutyák gazdit keresnek.2 világos-beige szuka, egy fekete kan. Akit érdekel, privát üzenhet.

Sziasztok!

Ajándékba elvihető 1 szuka és egy kan tacskókeverék kiskutyus. 6 hetesek, fekete-cser színűek. Kérésre küldök képeket.Érd:muschu27@gmail.com Mátészalkán, de ha kell esetleg Nyíregyházára el tudjuk vinni őket.

Sziasztok!

Van egy 6 hónapos fehér Foxi Labrador keverék kiskutyánk amit el szeretnénk ajándékozni.Peti névre hallgat, játékos , igényli, hogy sokat foglalkozzanak vele. Sajnos nekünk nincs rá időnk mert keveset vagyunk itthon. Nem szobatiszta.

Érd:06307149177 (csak 14 óra után)

vagy erzsiii62@freemail.hu

Szerintem az már rég rossz ha valaki kizárólag az izomerejével akarja visszatartani a kutyáját ;) Ott mindegy milyen kutyus, mert se így, se úgy nem lesz 24 órán át pórázon (jó esetben).

Gyerek mellé kutyát pedig tényleg az tartson aki már gyakorlott.

Ellenvéleményem van! A retriever a legidálosabb kutyafajta gyerek mellé. A pici kutya 100-szor hamarabb megharapja mint egy goldi.

Mielőtt bárki kiakadna, természetesen ezen fajta között is nyilván akad elvétve, amelyikkel viselkedési gondok vannak, de erre a fajtára a feltétel nélküli emberszeretet a legfőbb jellemző.

Komolyan nem akarok tapintatlan lenni, de azért gondolj bele mekkora egy golden retriever....

Kicsit nehéz megállítani ha elindul a póráz végén.

Szóval bolognese ide vagy oda...én inkább nem vállaltam egy kisbaba mellé egy 40 kilós szukát...

Na jó még egyszer elmondom, hogy nem sóztuk az "idős hölgy"-re a kutyákat. Már csak azért sem mert én enm szerepeltem mint döntés hozó.

Nem szeretném megúszni vagy ilyesmi de nehogymár nekem írják a számlámra h vki megvett egy kutyát és egy másik akaratos csupán 63 éves nő pedig felajánlotta h éljen vele a kutya.

Azért ez világos nem???

ne is haragudj de mi nem sóztunk rá senkire semmit. Én nem vettem egy kutyát se életembe és nem is adtam senkinek.

legközelebb olvasd el jobban a cikkemet mielőtt okoskodsz..

Bocsánat ha durva voltam...

Sziasztok!

Ez a kaja-elvevős dolog érdekes. Írtam már, nekünk két kutyánk van, az egyik(időrendi sorrendben) fajtatiszta német juhász, a másik farkas-dog-masztiff-istentudja keverék - röviden: Színtiszta Buszmegállói Különös (SzBK). Szóval, amíg az 1. (neve: Ken) megállja, hogy a csokit, sütit, csontot, húsfalatot, bármit a mancsa közé tegyük, rászólva: nem szabad - addig őrzi, míg fel nem szabadítjuk az "átok" alól, még ha csurog is a nyála - addig a 2. (neve: Tappancs) önfejű, önjáró, nem törődik különösebben a parancsokkal, befal mindent, amit kifejezetten nem tiltunk. Nála az, hogy szagmintát vehet, szinte egyenlő a "megeheted" paranccsal, tehát nagyon erősen kell fogni, ha nem akarunk zűrt. De megtanultuk egymás szabályait, ő sokkal többet van kizárva a házból, konyhából, mint 1. kutya. De amikor jön, simogatjnuk, vakargatjuk, főleg a pofája dörzsölgetését szereti, tehát nincs kihagyva a "falkából". Minden kutya más. Ezért kell a gazdinak mindig mellette lenni, hogy kiismerje és a várható reakciókat időben elhárítsa, ha kell.

:D Én elsődlegesen a bátyót, majd a nagyit és végül a cikk szerzőjét tartom a legjobban felelősnek a történtekért! Aztán jöhet a többi család tag ;) Nálunk ha valaki állatot hoz haza, azt egyértelműen egyezteti a többiekkel is, hiszen ha valami történik vele akkor ki viselné a gondját a kis lénynek? ;) Ha pedig valaki hibázik, akkor pedig figyelmeztetjük egymást és elmondjuk kétségeinket. A cikkben szereplő családnál sajnos senki nem rendelkezik elég felelősség érzettel :( Azért kíváncsi lennék, hogy ezek után miként mennek náluk a dolgok. Lehet a nagyi azóta már beszerezte a következő kis "prédát" is, hogy megvigasztalja a többieket az előző haláláért.

(bocsi a morbid humorért, de sajna az életben sokszor ez van:( )

Szerintem nem lehet egyértelműen kimondani, hogy gond van a kutyával, ha a kajáját nem engedi át. A fajta jegyek és a nevelés is nagyban hozzá tesz az élelemhez való hozzáálláshoz. Attól, hogy egy kutyától nem tudja idegen elvenni az ételt még nincs vele gond :) Én sok olyan kutyát ismerek, melyet még megsimogatni sem lehet! Sőt a fejét még a gazdája sem simizheti "össze-vissza". És még mielőtt véleményt formálnátok róluk közlöm, hogy sok kapott közülük kitüntetést, díjat. Van amelyik emberi életeket mentet, mivel egytől egyik munkakutyák, de megmondom, hogy a gazdájukon kívül senkinek nem jutna eszébe bármelyiknek is a táljához nyúlni, hát még a szemüket befogni ;)

A másik dolog: Én úgy hiszem azt sem lehet kimondani, hogy "élből" elfogad bármelyik kutya egy kölyköt maga mellé. Igenis szoktatni kell.

A harmadik pedig: Lehet lakásban kutyát tartani, de ahhoz tényleg jól meg kell választani a szereplőket. Mind a kutyus, mind az embert. Láttam én már kuvaszt is panelban :( Ha valaki azt mondja, hogy gyerek mellé szerinte nem való kutya elfogadom. Ha valaki azt mondja, hogy gyermek mellett nyugodtan lehet tartani kutyus azt is elfogadom. :) Egyiket sem bírálom. Ez a téma nagyon kényes. Rengeteg szempont játszik közre és nehéz így látatlanban megítélni, hogy az adott esetben, az adott kis kutyust felvállalhatta volna vagy sem.

Ez így van. Az én kutyámnak se gond, ha valaki elveszi a kajáját. Néha szoktuk piszkálni, befogni a szemét, felemelni a fejét. Csak áll ott és érdeklődve néz. Olyan mintha azt mondaná: Hát ha kérsz belőle, ehetsz, de ha nem akkor hagggyááá máá békén! :))

Szerintem is baj van azzal a kutyával, amelyik agresszív a kajájára.

És azzal sem értek egyet, hogy a kölyköt élből nem fogadja el.