Van a gyermekednek bármiféle pótcselekvése?/köhécselés, pislogás/Mit a véleményed erről? (tudásbázis)

Én "csak" a magam esetéből tudok kiindulni. 5-6 éves koromtól felváltva vagy köhécseltem, vagy pislogtam, vagy szipogtam. Anyukám elég hamar rájött, hogy idegi alapon van, de a "jóakaró" ismerősök addig oltogatták, hogy hátha orrpolip, hátha tüdő, hátha szem - míg ki nem vizsgáltattuk mindet. Az eredmény: semmi. Hozzáteszem, hogy én nem éreztem stresszesnek magam. Igaz, anyuék akkortájt váltak el, mikor kezdődött, de a válás után is jóban maradtak, a későbbi nevelőapámat már ismertem és szerettem - az így kapott húgomat pedig egyenesen imádtam. Tehát én inkább csak nyertem, mint veszítettem a válással.A sulira sem lehetett fogni, mivel mindig is jótanuló voltam, de sosem az a görcsös, agyontanulós fajta. Igaz ugyan, hogy elég izgulós voltam, és sajnos ennek ellenére elég sokat kellett szerepelnem (zenét tanultam ugyanis). Gimis koromban is megmaradta dolog, leginkább a köhécselés. Nekem akkor már fel sem tűnt, de a 10 éves érettségitalin csodálkozva mondták a régi barátnők, hogy azt gondolták, ez az évek során még csak rosszabb lesz - és közben teljesen elmúlt. A férjem - akit a fősuli alatt ismertem meg - már nem is tudta, hogy valah ilyen problémám volt.

Így visszagondolva, egyet tudok biztosan: a főiskolás éveim alatt lehettem és lettem teljesen önmagam. Nem paráztam azon, hogy megfeleljek mindenkinek és az új ismerősök elfogadtak olyannak, amilyen voltam.

Bocs, ha hosszúra sikeredett, de hátha tudtam segíteni. Ha a gyerkőcöd túl lesz a tinikoron, kiegyensúlyozottabb és magabiztosabb lesz, szerintem el fogja hagyni ezeket a pótcselekvéseket is.

Sziasztok!

Nekem egy közeli ismerősöm kislánya /9 éves/ veri a fejét a párnába álmába. Náluk súlyos családi gondok vannak, a kislány jár is orvoshoz.

A ráijesztés az szerintem is egy jó megoldás. / Na, most itt nem kell drasztikus dolgokra gondolni, olyanra gondolok mint egy korábbi hozzászólásnál a doktornéni!/

Mindig is volt valami pótcselekvése.

De igen,most panaszkodik is,hogy elfárad szellemileg.Hetedikben már nagyobb teher nehezedik rájuk,sok a magolnivaló.De mi lesz vele később??

Az én nagy fiam 5 éves: szokásai: ha koncentrál vagy fáradt korcog,mint a kismalac.

Unalmában nyalogatja a kezét, ujját. ( Ez idegesít a legjobban és márt mindent próbáltam, hogy ne csinálja, a cipőtalp nyalásról már leszokott. Ötletek esetleg?)

fáradsághoz jön még a cumi, ha az van nincs korcogás.

S nyafog ha az öcsét ingerli:)

Mikor és hogyan lehet kell leszoktatni,úgy, hogy ne alázzuk meg?

Nekem is van rossz szokásom és én is nehezen szabadulok tőle.

Szerintem ez életkor függő. Minden életkorban más és más pótcselekvést vesz fel az ember. A felnőtteknek is van.

A fiamnak pl. volt a köhögés. Idegesség? Azt nem tudom, de a doktornénink azt mondta a gyereknek, hogy ha továbbra is köhög, akkor sajnos ecsetelni kell minden nap a torkát. Néhány napon belül leszokott a köhögésről.

Tettetek ellene valamit?Hány éves a gyerkőc?

Az enyém 13 és most a pislogás van soron:(