Szeretnék babát, de még nem tudom mikor...miért gondolkodunk ezen annyit?Valamitől félek de nem tudom mitől..ezzel kapcsolatban.És ti hogy v (beszélgetés)

húúú, itt már nem "csak" a gyereknem szánt dolgoról van szó, hanem pl az orvosi vizsgálat, ha maszekba mész, na meg a 4d-s uh, amit minimum egyszer minden kismama szeretne...ha valaki akar szedni, akkor ott van a terhesvitam, vagy ha az nem, akkor a vas és a folsav, a B6 vitamin....

nekünk irtó nagy szerencsénk volt, a tesóm kisfia 1 évvel idősebb a mienknél, és szinte mindent megkaptunk tőlük...de még így is kocsi, ágy, pelenkázó, kiszsekrény, az apróságok (pelus, cumisüveg, cumi-hátha akarja jelszóval stb)

DE! Mindent meg lehet oldani, ha nem családon belül, akkor a különbözű aukciós olalakon, vagy itt a Hoxán lehet használtan nagyon sok szép dolgot venni...vagy pl helyben, ahol laksz, biztosan vannak olyan anyukák, akik szívesen eladák a feleslegessé vált dolgokat

DDD

de előre mentem...9 hónap hosszú idő:)

sokan kapnak ruhát ezt azt de nekünk mindent venni kéne:(

Azt se tudnánk hol kezdjük...

Van lerakva 400ezer a bankban van...még gyarapítani kell!:))))

Az anyagiaktól parázok, mert én nem akarom, hogy a gyerekem nélkülözzön!

Mennyibe kerül egy baba várás?

A terhesség kezdetétől....

A függetlenségem feladása...talán ez jobb!

Most ha valami gáz lenne csak én vagyok magamnak, de egy gyerekkel a gáz már nagy gáz:)

Nekem a terhesség volt a világ legszebb dolga,pedig baromi rossz terhességem volt.Mindíg azt vártam mikor lesz vége.Most meg annyira hiányzik az érzés,hogy egy kis ember ficánkoljon a hasamba és jó nagy pocim legyen.Még sosem voltam olyan büszke a nagy haamra mint akkor :-)

Ami a párkapcsolatot illeti...Én úgy érzem,hogy sokkal jobban elmélyült a kapcsolatunk mint a gyrek előtt és jobban szeret a férjem.Bár tény és való,hogy jóval kevesebb időnk jut egymásra de a szeretetét jobban érzem.

Ami meg az önmagad elvesztését illeti.Mióta megvan a fiam azóta tudom ki vagyok.Nem ápolónő,gyerek,feleség,nő hanem anya.Na jó tény és való,hogy néha marha jó lenne ha egy napot ágyban tölthetnék vagy elmennjek szórakozni vagy legalább nyugodtan lezuhanyozzak annélkül.hogy 15x bejön a gyerekem és bevág a kádba mellém valami játékot vagy ép a szemeteslapátot,és általában sikítani tudnék amikor reggel 6kor az én kicsi fiam a cumival böködi a szemem,hogy kelljek már fel mert neki dolga van de azonnal,de a világ minden pénzéért nem cserélném el ezt a káoszt semmiért!!!

én nem a szüléstől félek, hanem a terhességtől.

Mert sok lemondással jár...és 9 hónapig csak a baba van semmi más..

de attól is félek, hogy a kapcsolatom mivé változik a terhesség alatt?

Meg az anyagiaktól is...mert egy gyerek egy életre szól...és annak mindent meg kell adni.

Tehát önmagam elvesztése...

Igaz vannak gondolataim mit hogyan tennék, de jelen pillanatban csak ábrándozok erről..

Gyereket minden képpen szeretnék...csak még félek..ettől az óriási kihívástól!

Én is így kezdem :-)

Szerintem érezni fogod,hogy mikor van itt az idő.Természetesen mindíg lesz benned bizonytalanság meg félelem,de azt is érezni fogod amikor az anyaság iránti vágyad ezeken felülkerekedik

Ez attól függ leginkább, hogy mennyire jó a partner kapcsolata valakinek.

Én néha azt mondom minek nekem gyerek?

Aztán meg rám jön valami ami azt mondja-akarok egy gyereket...mert vágyom erre az érzésre, hogy gondoskodhassak...egy életről:)

Szia!Én is nagy aggodalommal ahgytam abba a fogamzásgátlót,amikor eldöntöttük,hogy szeretnénk babát.Én magától attól a tudattól féltem,hogy mi lesz ha mégsem olyan az anyaság mint ahogy eltervezet és nem tudom visszacsinálni,na meg az osmeretlentől és,hogy a feje tetejére fog állni az életem.Aztán amint megtudtam,hogy terhes vagyok elszállt minden aggódalmam és félelmem.

Viszont most tervezzük a 2. babát és én meg most attól félek,hogy valyon fogom-e majd szeretni a másik gyerkőcöt is mert jeleleg el nem tudom képzelni,hoy még egy gyereket úgy imádjak mint a fiamat.Na meg attól is féle,hogy bírni fogok-e 2 gyerekkel. :-)

Szerintem csak az elhatározásig nehéz eljutni,hogy most akkor jöjjön,nekem legalább is nehéz volt odáig.

Hogy mikor van itt az ideje,azt suzerintem meg érzi az ember.Akkor amikor már mindennél jobban vágysz egy gyerekre és más nem is érdekel!

A legcsodálatosabb dolog anyának lenni!!!!!!!!

Szerintem minden nőben felmerülnek ezek a kérdések, ezek a félelmek. Ez így természetes. Én is féltem, aggódtam, hogy egészséges legyen a kisbabánk. Féltem a szüléstől is, mert én is nagyon nehezn viselem a fájdalmat. (Egyébként vannak homeopátiás szerek, teák, amelyek nekem nagyon megkönnyítették a szülést.)De amikor a karodban tarthatod a kisbabádat, amikor ott totyog körülötted, nincs annál jobb dolog a világon:)

Mi most tervezzük a második gyereket. Egy kicsit most is félek, mert nekem segítségem sincs (a szülők messze laknak), de ugyanakkor tele vagyok izgalommal is:)

Szóval szerintem mindent bele:)

Mi jövő év végén tervezzük, hogy belevágunk.

Most vettünk lakást a munkahelyeink kialakulóban vannak.

Másfél évet még szeretnénk kettesben tölteni, aztán jöhet a baba-persze az anyagiak függvényében, de most nagyon azon vagyunk, hogy ez rendbe legyen.

A párom és én is jövőre leszünk 29 évesek.

Nálam is hasonló volt a helyzet, mint azt többen is írták. Én még csak ott tartottam, hogy el bírtam képzelni, hogy babám legyen, de még nem indult be az ösztön, hogy hú de szeretnék. Mikor terhes lettem, örültem is meg nem is, amit már bánok. De hamar ráéreztem a dologra és megszerettem a még meg sem született bébimet, de mégis féltem a megszületésétől. Se rendes kecónk, se pénz meg semmi.

De mikor megszületett és megláttam, hát az olyan öröm volt és én tényleg nem is értettem, hogy bírtam élni a babám nélkül idáig