Szeretet (beszélgetés)

Gabriel García Márquez (Száz év magány Nobel díjas írója)

egészségi okokból visszavonult a nyilvánosságtól

(nyirokrákja van). Úgy tûnik, egyre súlyosabb.

Búcsúlevelet küldött barátainak, ez az Internet

segítségével is terjed.

Ajánlom, hogy olvasd el az utóbbi idõk legzseniálisabb

latin-amerikai elméjének igazán megható írását:

Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy

rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ozna meg,

azt maximálisan kihasználnám.

Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de

meggondolnám azt, amit kimondok.

Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek,

hanem azért, amit jelentenek.

Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott

szemmel töltött perccel hatvan másodperc fényt veszítünk.

Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék,

amikor mások alszanak. Ha Isten meg ozna még egy darab

élettel, egyszerû ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon,

fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a lelkemet is.

A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt

hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig

valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést!

Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától

tanuljon meg repülni.

Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel,

hanem a feledéssel jön.

Annyi mindent tanultam tõletek, emberek... Megtanultam, hogy

mindenki a hegytetõn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a

boldogság a meredély megmászásában rejlik.

Megtanultam, hogy amikor egy újszülött elõször szorítja meg

parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt.

Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni

egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni.

Annyi mindent tanulhattam tõletek, de valójában már nem

megyek vele sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába,

már halott leszek.

Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz. Ha

tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erõsen átölelnélek,

és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked õre lehessek. Ha

tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt

mondanám neked, "szeretlek", és nem tenném hozzá ostobán,

hogy "hiszen tudod".

Mindig van másnap, és az élet lehetõséget ad nekünk arra,

hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap

van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek,

és hogy sosem felejtelek el.

Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak.

Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért

ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap,

sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott idõd egy

mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan

elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést.

Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a

fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd õket és bánj

velük jól, jusson idõd arra, hogy azt mondd nekik,

"sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek",

"köszönöm" és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.

Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért.

Kérj az Úrtól erõt és bölcsességet, hogy kifejezhesd õket.

Mutasd ki barátaidnak és

szeretteidnek, mennyire fontosak neked.

Küldd el ezt annak, akinek akarod. Ha nem teszed meg ma, a

holnap ugyanolyan lesz, mint a tegnap. És ha nem teszed meg,

az sem érdekes.

Ez az a pillanat.

szerintem is a szeretet a legfontosabb, csak tudatosan kell csinalni. (Ahogy egy anya szeret, feltetel nelkul, de megse ugy, hogy hosszutavu lelki seruleseket szenvedjen az ember a nem megfelelo anyai szeret miatt)

feltetel nelkuli, turelemes, odafigyelo es megerto, valami ilyesminek erzem en

A szeretet lényegét a legtöbb ember abban látja, hogy öt szeretik, nem abban, hogy ő szeret és képes a szeretetre.”

Fromm

„Nincs nagyobb boldogság, mintha szeretnek bennünket"

Charlotte Brontë