Segítség! Kiakaszt az anyósom! (beszélgetés)
:)
Persze, nem is volt semmi gond, jól elvoltunk.
Rendes kislány, foglalkoztatja a szüleit!
Majd ha már szaladgál is... :DDD
Nekem nem volt anyósom, csak apósom aki velem szemben mindig nagyon jó volt, ha volt némi vita is a párom és köztem mindig az én pártomra állt. Párom szerint amúgy sz@r ember volt világ életében - verte a páromat- , csak öregkorára szelídült meg.
Azóta én is anyós lettem, szerencsére a vőm egy tündéri aranyos gyerek imádja a lányomat, és ezért én is szeretem a vőmet. Én mindenkit szeretek aki a lányomat szereti! Még a nászasszonyomat is szeretem, pedig azt aztán nagyon nehéz. :)
"én nem vagyok hozzászokva, hogy nem az van, amit én mondok"
Ez még engem is felháborít!
Felnőtt ember vagy, anyuka lettél, nem parancsolgathat senki sem neked. Az anyós sem. :((
Hogy vagytok? Lánykád gondolom, sokat fejlődött, okosodott, és ad neked sok-sok munkát is! :)
Neked is igazad van. Mindenki olyan lesz amilyen ember.
De ha oda ér, hogy anyós vagy após legyen,addigra lesz egy kis tapasztalat. És nem utolsó sorban anya apa volt idő közben.
Szerintem bármilyen habitusú ember a gyerekét (unokáit) szereti és azt hisz, hogy nála jobban senki nem tudja mi a jó nekik.
Ami igaz is! Csak szegény anyósok apósok nehezen tudják azt meg érteni, hogy a gyerekeik. Máshol élnek. És ott mások az elvárások, mint náluk otthon.
lehet,sőt biztos az anyósok bele beszélnek az új szülött gyerekek életébe,hogy hogyan kéne.
De azért teszik mert szeretik, nem a meny piszkálása a cél. Persze vannak kivételek.
De tényleg az én véleményem az hogy az anyósokat is a szeretet vezérli. De csak a szeretett vezérli őket abban biztos vagyok.
Én anyós vagyok. Van vőm is menyem is. És ha a gyerekemet bármilyen csekély szóval vagy viselkedéssel meg bántják,akár a menyem vagy a vőm. Nekem nagyon fáj. Ha az unokára rá szolnak a szüleik még az is fáj.
És ők észre sem veszik mert, ők nevelik a gyerekeket én csak szeretem őket.
De ha simán csak a fiam, vagy a lányom szól egymásnak vagy a gyerekekre. Nekik bizony szólok.
Persze vannak fura anyósok apósok. igen. vannak.
De ők is fel nevelték a fiút, vagy a lányt annak a másik idegen embernek. Ha mást nem is ezt tisztelni kell. Vagyis ritka látogatás a megoldás.
Nem az számít, hogy valaki anyós, meny, vagy akármi más, és hogy emlékszik-e milyen menyecske volt. Egyszerűen vannak kedves, értelmes emberek, és vannak kiállhatatlanok. És mindenki olyan anyós/meny lesz, amilyen ember.
Mikor megszületett a lányom, az anyósom idejött, és egész nap egzecíroztatott, hogy ne vedd fel a gyereket, ne legyen kézben annyit, ne szoptasd annyit, ne beszélj hozzá, ne úgy add rá a ruhát, ne nézz (!) rá, stb. Én meg nem voltam hajlandó sírni hagyni szegény pici babát. Erre közölte velem a drága anyós, hogy "én nem vagyok hozzászokva, hogy nem az van, amit én mondok". Ezek után valahogy nem érdekel, hogy olyan nagyon jó meny legyek.
Ez így van. legtöbb nő anyós lesz.
Addigra elfelejtik, hogy ők milyen menyecskék voltak.
Az a legjobb, hogy a legtöbb nőből anyós lesz előbb-utóbb! ;)
Mégsem tanulnak a rossz példákból nagyon sokan, pedig nem ártana!
Az a jó anyós, aki nem tud papucsba elmenni hozzátok... / hozzád.
" vicces feliratos póloknál találtam... "
Hol áldás ott béke, hol anyós ott vége 🤨😭
Anya csak 59 éves volt , amikor meghalt.
Valószínűleg ezért is nagyon megviselt Anyósom halàla.
Kicsit a pót anyukàm is volt.
Olyan szeretettel mondta ki a nevemet.
Volt egy ex anyós jelöltem.
Na az ki nem àllhatott.
Jobb partit képzelt el a fiának.
Én próbáltam mindent ,de a tipikus ha van sapka ha nincs szitu volt.
Szét is mart minket .
De milyen jól tette ,amúgy beleragadok egy rossz házasságban.
Én is jóban vagyok a vejemmel, és a menyjelölttel is. Mindenkit úgy kell elfogadni ahogy van, és mindent meg lehet beszélni. Általában.
Én is szeretem az anyósom, nem kell mindenben egyetérteni, de mindig sikerül megbeszélni a dolgainkat. Pedig ő már a 84-et tapossa.
Tudom.
Anno a szüleim négy gyerek mellett építették a csalàdi hàzunkat.
Én nem leszek anyós ,gyermek híján .De nem hiszem,hogy minden anyós boszorkàny lenne.
Anyukàm is nagyon szépen àllt a menyeihez .
Sajnos az én férjemet ,màr nem ismerhette meg.
Pedig imádtàk volna egymàst tuti.
Ez így van! Én sem szeretnék velük lakni. Ez a békesség miatt is fontos szerintem.
De manapság sokaknak elég nehéz lakáshoz jutni... :((
Vannak, akiknek lehetetlen.
Régen én is azt írtam ide, minden anyából egyszer anyós lesz, jusson eszükbe! ;)
Köszönöm.
Azt vallom,hogy ha nem feltétlenül fontos ,akkor külön életteret kell biztosítani a fiataloknak.
Sokkal ,, egészségesebb,,.
Vannak olyan anyósok is akiket szeretnek. Részvétem. Én is szeretem a vőmet, ő is engem a maga módján. De nem tudnék velük élni.
Mikor rá nézek az egyik unokámra éppen olyan mint a vőm. Elolvadok tőle mert a (világ leg szebb gyereke)
Nem tudnék mondani egyetlen hibáját sem.
A vőmnek viszont tudnék. De így kerek az egész.
Én nagyon szerettem az anyósomat.
Sajnos az év elején meghalt.
Még mindig könnybe lábad a szemem,ha szóba kerül.
Egy tündér volt.😢
Hát hogyne lenne, hiszen nem a mi gyerekünk.
Persze, hogy vannak ki fogásaink.
A leg jobbat és a leg szebbet akartuk a lányunknak.
Persze hogy nem tetszik! Más anya nevelte őket.
De őket ez nem érdekli. Ami valljuk be így van rendjén.
Csak szeressék egymást. Aztán majd nekik is el jön az anyós após korszak.
Akiknek gyerekük van azokból mindből, lesz anyós! (Ha meg érik)
És nem lesz könnyű meg felelni, sem a meny nek sem a vőnek. Mert feltételezem, hogy neki is mind mindenkinek úgy átlagban a saját anyukája a leg jobb.
Végig olvastam a fórumot de arról nem olvastam!
Az anyós ki teheti a szívét lelkét az nem lesz akkor se jó.
A mondás nagyon jó. A menyem nem a lányom! A vőm meg nem a fiam. Én jóban vagyok a vőmmel is meg a mostani menyemmel is. A régivel is jóban voltam!
Pedig utáltam a trehányságáért, a mocskosságáért,a rendetlenségéért. A pazarlásáért. A fiam szerette, én elfogadtam, pedig de fájt a szívem a gyerekemért.
Nem szóltam semmit se. Mindegy ez régi történet.
Az anyós az anyós marad. Lehet nem is olyan rossz az az anyós, csak a menyecske képzeli magát olyan különlegesnek. De majd ha ő is anyós lesz! Na akkor hogyan is lesz?
Egy nyelvtanár szinte mindig talál munkát. Még jól is kereshetne. Már olyan sok magániskola van. Gondolom, felétek is akad.
Még azért megjöhet az esze. hátha...
Eddig közös számlára ment a fizetés,meg időt akart adni neki,hogy találjon munkahelyet,
De most már saját számlára megy.
Ha ennyit ad neki, hülye is lenne elmenni dolgozni!
Határidőt kell szabni, és csak a gyerekekre valót odaadni. Itt a házban is van ilyen család, ahol apa ugyanezért lépett le vagy fél éve. De ott már tizenévesek a gyerekek. Nem tudom anya dolgozik-e azóta, mert eddig ő sem tette.