Megértem, aki bánatában, vagy fájdalmában az italhoz vagy a... (beszélgetős fórum)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Hm....
Tudod, kedves FI, előttem is, és a férjem előtt is volt erre példa a gyerekkorunkban. A férjemnek az Édesapja ivott (nem bánatában, hanem mert megtehette), nekem több családtagom is. Az én családom sem érzelmi okoból, hanem mert 'csak'.
Egyikünk sem iszik.
Pedig gondolható, hogy volt elég problémánk mindig, mert mi aztán, jobb híján, hoztunk elég (sokszor, sajnos) rossz döntést.
Tanácsot, útmutatást sem volt kitől kérni, úgyhogy ránk nagyon igaz, hogy saját kárunkon tanultunk meg mindent.
Soha, egyszer sem gondoltuk hogy majd iszunk valamit, és jobb lesz.
Innentől azt mondom, hogy a mi cipőnk is szorítana, mindenkinek, de kifogások helyett megoldást kerestünk.
Szerencsénk is volt, mert a körülmények jól alakultak, de alapvetően a döntéseinken múlt.
A fórumnyitó nem válaszolt, hogy mi lehet az a fájdalom, ami miatt valaki alkoholhoz nyúl, vagy gyógyszerhez. Én válaszolok helyette. Először is nem közhely, hogy ne itélkezz, nem tudhatod hogy hasonló fájdalom esetén Te hogy reagálnál! Nem ittam alkoholt, nem szeretem. Elitéltem, aki gyógyszerrel oldja meg a gondjait. Tökéletes élet, szerető férj, jó gyerekek. Aztán egy hajnali órában minden eltünik. Ezt a fájdalmat nem lehet elképzelni! Én gyógyszert szedtem fél évig. Nem szégyellem. És azért szedtem, hogy ne mennyek a férjem után, hogy ne legyen a gyerekeimnek még nehezebb. Nagyon erős nő voltam, de ma már tudom, hogy az erőmhöz kellett a párom. Már nem kell a gyógyszer, bár ma is utána mennék, de már nem tennék érte.
Elitélem az alkaholistát, és aki úgy tesz kárt magában, hogy tönkre teszi a körülötte élőket. De nem is azt írta a fórumindító,hogy felmentené az alkoholistákat.
Ha látsz az utcán reggel a munkába menet, fülemben a fülhallgató, ordít a zene, másfél év után is, ne azt gondolt, hogy bolond öreglány, mert az az öreglány csak nem akarja hallani a gondolatait! Kívánom mindenkinek, élvezze a tökéletes élete minden pillanatát, és évtizedek múlva amikor némán ordít.... Igyon egy pohár bort, vagy vegyen be egy gyógyszert, mert akkor érzi majd igazán milyen tökéletes élete volt. Minden jót mindenkinek!
Én sem érzem azt, hogy az alkoholizmusról beszélsz.
Úgy gondolom, hogy rengeteg ember nyúl pohár után, amikor úgy érzi, hogy szinte kilátástalan a helyzete. A kilátástalanság érzete sok mindenből adódhat. Csak néhány dolog, ami hirtelen az eszembe jut: aggodalom a diagnosztizált halálos beteg hozzátartozó miatt; közvetlen hozzátartozó halála miatt érzett mély fájdalom; a megélhetést biztosító munka elvesztése létszámleépítés miatt, és hasonlók.
Azt hiszem, ilyen esetben, amikor valaki ilyen élethelyzetbe jut, pontosan tudja, hogy nem megoldás az ital. De valamilyen módon mégis úgy érzi, hogy átmenetileg oldja a feszültségét. Jó esetben tényleg csak átmeneti állapot, és nem válik függőséggé.
Én sem ítélem el az ilyen embert. Jól meg tudom különböztetni az alkoholfüggőtől és a masszív alkoholistától.
Ha segítségre van szükséged, akkor írd le, hogy mi a gondod, hátha volt már valaki ilyen helyzetben és van valami jó tapasztalata, ami kisegítette a gödörből.
Úgy lehetetlen segíteni, ha a másik nem tudja, hogy segítségre van szükséged, és persze azt sem, hogy mire.
A vallomásod pedig arra buzdíthatja az embereket, hogy gond esetén igyál, vegyél be egy marék nyugtatót, drogot, stb. és minden rendben lesz...
És a gyógyszer: Ha fáj a fejem vagy a lábam vagy bármim, én is veszek be fájdalomcsillapítót, és jellemzően tényleg elmúlik a fájdalmam.
Azaz van az amikor megoldás, de ha valaki a frontint vagy mit kapkod az csak akkor megoldás, ha valóban olyan állapotban van az illető, de ezt az állapotot orvosnak kell diagnosztizálnia és nem magunknak kitalálni vagy megkérdezni a szomszédot...
Milyen probléma?
Ha leírnád, simán lehetséges, hogy szaladnék a hűtőhöz egy sörért...
Nincs semmi ítélkezés, csak tudod a tiszta fejű emberek, máshogy gondolkodnak, mit a piások.
A piásoknak a pia mindenre megoldás, a másik csoportnak pedig nem.
Na, most jól felhúztunk, bocsi! De így legalább, ismét lesz okod a piálásra és nem kell kitalálnod semmit.😉
Elnézem. 😉
Az előfordolhat esetleg, hogy te mész szembe a forgalommal? 😁
Erről beszélek!
És vajon miért hagyták el? Lehet, hogy már ez is az italozása miatt történt?
És nem ám magába néz! Inkább iszik még, hátha ettől megoldódik a probléma.
Nevetséges!
Nézd!
Lehet, hogy nálatok az volt a szokás, hogy dirigálsz.
Itt szabad véleményt nyilvánítani. 😉
Persze, hogy nem kívántad, csak úgy kiesett a szádból, azaz lenyomogattad a billentyűket;)
Semmi gond!
Igen, tökéletes az életem, mert amikor fájdalmam van, akkor nem mámorosra iszom magam, hanem beleállok és megoldom.
Még mindig nem tudom, hogy milyen fájdalom lehet igazolás az alkoholizmusra...
Szerettünk súlyos, akár gyógyíthatatlan betegsége? Szerettünk halála? Munkanélküliség? Kilátástalanság? Rossz anyagi helyzet? Erős, nem múló fizikai fájdalom? Fogyatékosság?
Vagy maradjunk az elveszett kisautónál?
Egy olyannak, aki képtelen az egészséges életvitelre, gondolkodásra? 😁😁😁😁😁
Sajnálom, hogy nincsenek barátaid.
Erről is nyilván más tehet. 🤪
45 éves ismerősöm kb 10 éve iszik keményen. Úgy, hogy minden munkahelyről elbocsátották, jogsit ittas vezetésért elvették, gyerektartást nem fizet. Publikus ok, amit hangoztat: elhagyták (elváltak) a szülei...fel sem fogja, hogy ő az italozással mit ad a saját két gyerekének? Elvonóra nem megy.
Neki így jó.
Figyelj!
Ha valaki máshogy gondolkodik, mint te, az már nálad ítélkezés?
Te miért nem fogadod el, hogy másnak lehet más véleménye, mint neked?
Hol marad a tolerancia?