Lehetne máshogy is? (beszélgetés)
szerintem nem az az altalanos hozzaallas, hogy szakitas utan vegleg le kell zarni minden kapcsolattartast es el kell felejteni. senki sem felejti el a kapcsolatait :D
de ket embert egy kapcsolatban az egymas iranti erzesek kotnek ossze, ha ez elmulik, nincs ami osszetartson. azok kozott, akiknek peldaul kozos gyerekuk van, ritkabban fordul elo, hogy nem beszelnek tobbet egymassal, nem tudnak egymasrol
miutan veget er egy kapcsolat, es tuljutnak a felek rajta, mindenkinel megy tovabb az elet, uj kapcsolatok, uj eletkorulmenyek, termeszetes, hogy nem egymason lognak. az is ritkan fordul elo, hogy ket embernel egyszerre egy egyforma mertekben mulik el a szerelem, altalaban az egyik fel meg erez, csalodott, remenykedik. nem jo ilyenkor ugyanolyan intenziv kapcsolattartas
Nem tudom. Számomra ez elképzelhetetlen. Én jóban vagyok az exeimmel, sőt az új párjaikkal is. Egyikük éppen nálunk adja le a gyerekét megőrzésre a tavaszi szünetben néhány napra, hogy kettesben elutazhassanak néhány napra. Ez nyilván azt feltételezi, hogy párjával is jóban vagyok, és eléggé bízik bennem ahhoz, hogy rám bízza a lányukat.
Persze mi nem harmadik miatt szakítottunk. Tudom, hogy ez a többségnek természetellenes, de én csak így tudok működni ;)
Egyetlen exem van, aki gyakorlatilag letörölt a térképről, úgy megsértődött. De még ő is magához térhet ;)
Nagyon nem egészséges kapcsolatot tartani a másikkal, mert az érzelmek nem múlnak el egyszerre mindkét emberben, és általában az, aki a kapcsolatot tartani akarja, még érez valamit. És ha a másik néha udvariasan válaszol is, már ebbe képes belelátni olyat, ami nincs, azaz esélyt az újrakezdésre.
Engem mindig idegesített, amikor az ex néha megjelent és írogatott a "páromnak."
Időt kell hagyni, néhány hónap és elmúlik ez a hiányérzet, és jöhet valaki más.
Azért van egyszer csak vége, mert valami mégsem volt jó. Legalább az egyik félnek.
Nagyon ritka, hogy annyira megváltozzanak a dolgok, hogy egyszer csak minden előzmény nélkül vége szakad. Az van, hogy a sérelmek gyűlnek-gyülnek, végül szakadékká mélyítik a kis távolságokat, amiket az egymásba vágott sebek okoznak.
És nem kell, nem is egészséges benne maradni a másik életében. Az akkor elvarratlan szál, amibe bele lehet kapaszkodni, de sehová nem vezet.
Volt már ilyen történet nemrég.
Nem tudom pontosan, de olyan sosincs, hogy egyszercsak vége. Az egy folyamat.
És ha vége, le kell zárni méltósággal.
Azért mert nem normális dolog. Szakítottatok, volt egy közös fejezetetek az életben és ennyi. Nincs közötök egymáshoz.
Gondolj bele, hogy a volt párod barátnőjének milyen érzés lenne az, hogy ti még jóban vagytok.. tapasztalatból mondom.
Nem kell a volt szerelmeddel rosszban lenni, de meglátod, köszöntök egymásnak és nem több. Nem kell bratyizni, semmi más.
Bocsi ha bunkó vagyok, de nekem ez a véleményem.
További ajánlott fórumok:
- Ha lehetne, mit változtatnál a hoxán?
- Hogyan lehetne spórolni?
- Nekem kellene máshogy viszonyulnom a párom exéhez fűződő viszonyához?
- Hogyan lehetne kb.15-20 kg-ot lefogyni pár hónap alatt?
- Nem lehetne valami szankciót alkalmazni azokkal szemben, akik a tudásbázisban élik ki fecsegő hajlamukat?
- Megfogadnátok egy béranyát, ha máshogy nem lehetne babátok?