Légy testtelen!
A test az a bizonyos dolog, ami pont addig légnemű, átlátszó, és nincs is, amíg nem merül fel gond vele.
Vannak, akiknek már aprócska növendék koruktól súlyos nehéz teher az a test, ami körbeveszi a lelküket, hiszen úgy érzik, hogy a bent lakó szépséges és briliáns csiszolt gyémánt sokkal szebb burkolatot igényelne.
Őszintén, hányan érezték már a saját börtönüknek a test béklyóját?!
Előre szögezném le, hogy ez a cikk nem a betegséggel szenvedőkről, hanem a testükkel ki nem békült egészségesekről szól!
A társadalmi fejlődés minden fokán, a kezdeti őskori társadalmaktól a jelenkoriig a test mindig fontos, sőt talán a legfontosabb szerepet játszotta mind az egyén, mind a társadalom életében /és most lelki szemeimmel már látom a sok bicskát nyitni, apró kis női zsebekben:D/.
DE, és mindig van de! Szóval gondoljunk bele mélyebben:
Az őskorban egyértelmű az erősebb kutya párzik pozíció…a „dúsabb” nőstény szaporodik elégségesebben…az izmosabb, magasabb férfi fut gyorsabban, lő több vadat… funkcionalitás dominál…
De lássuk, mi van ma…
Annyira eltávolodtunk volna az őskortól?
Nézzük a férfioldalt…
Manapság két irányzat dívik, a kigyúrt titulusú ősmacsó és itt most nem a bodybuilderekre, hanem a férfias férfiakra gondolok, nem muszkulárisan, hanem hozzáállásban, aki megszólalásig hasonlatos az ősi ideálhoz…
És az ellenpólus, akiket csak simán metroszexuálisnak titulálunk, lefordítva és nem csicsázva az androgün generáció.
Mindenki elgondolkodhat azon, hogy melyik pólus vonzza… persze nem ennyire kisarkítva, de azt hiszem a szaporodóképes nők inkább a kifejlett „normális fickókhoz”, míg a még szaporodni nem kívánó fiatal generáció a nőies fickókhoz vonzódik, ez szerintem teljesen érthető, a nőiesebb kevésbé veszélyes, könnyen cserélhető!
Szóval a férfiak képe és önképe nem változott túl sokat pár ezer év alatt.
És…a csajok, azaz mi magunk!
A test önkép manapság nagyon nagy százalékban eltolódott. Szinte senki nem elégedett önmagával, a külalakjával.
Szerintem álszemérmes, vagy önmagának hazudik az a nő, aki azt mondja: engem nem érdekel a külsőm.
Ez a mondat általában azok szájából hangzik el, akik nem szeretik magukat, de nem is akarnak ezen változtatni, ez inkább beletörődés szagú a számomra.
Mert szerintem a nő mindig, amíg világ a világ, nagy fokban a külalakja rabja, mert lehet egy nő kövér, sovány, alacsony vagy magas, mindig nézhet ki jól, ha betartja az ősi szabályt: (a Fresh együttes előadásában) „Szeresd a tested bébi!”
Ha ez megy, az a test széppé válik, mert sugározza viselőjének elégedettségét!
Akkor csillog, és homályosan opalizál, kiviláglik a tömegből, és mindenkinek egyből feltűnik, hogy: Na, ez aztán gyönyörű emberpéldány (lett légyen a tulaj bármely alkat)!
És a test tulajdonosa átlátszó, légnemű és gyönyörű lesz, mert szereti a lelke burkát!
Mindenkinek azt kívánom, ne a vállán hordja a testét, hanem repüljön vele, mert ne felejtsük el, hogy rajtunk múlik, hogy a testünk börtön vagy ékszeresdoboz-e!:)
Írta: katykóca, 2011. október 22. 13:08
Fórumozz a témáról: Légy testtelen! fórum (eddig 50 hozzászólás)