Esküvő és lakodalom, ha csak az egyik szülő állja (beszélgetés)

Így igaz! Te ne foglalkozz azzal, hogy mit szólnak a rokonok! Ez a Ti napotok!

Gondolom olvastad amiket írtam! Mi így tartottuk természetesnek! Tényleg semmibe nem szóltunk bele! Minden úgy lett ahogy Ők szerették volna!!!! És egy CSODÁLATOS esküvő volt!!!!!! ( képek a naplómban )!

Köszönöm a sok biztatást, látom más is azt gondolja akkor hogy akinek pénze van attól nem ő dirigálhat.

Azért is inditottam a fórumot, hogy lássam más hogy csinálja, milyen megoldás lenne a legjobb hogy azért sértődés ne legyen.

Valszeg a megoldás az lesz, összeirom mit szeretnék,ha nem tetszik a verziom akkor lemondom az esküvőt és majd valamikor egyszer mi csinálunk egy meghitt lagzit kevés emberrel.

Ha meg nem tetszik köszönhetik maguknak.

De egyébként is igy kellenne nekik hozzáállni, és nem az egészet a nyakukba venni.

Csak hát akkor mit szólnak a rokonok.

Hát én ott tartok kit érdekel, örüljön hogy megvan hívva.

Nem olvastam végig a fórumot

nem tudom, hogy ha a szülő fizet akkor mennyire szólhat bele. Mi ezt igyekeztünk elkerülni. Mi fizettük az esküvőnket (minden felmerülő költséget) a szükőknek azt mondtuk, hogy ami összeget szánnak az adják a "menyasszonytáncba". Így mindenről mi döntöttünk (bár amúgy sem beleszólósak), de megjegyzet rendegeg dolgom is volt vele.

Igaza van pethoevinek!

Azt írtad korábban, van megtakarításotok.

Akkor 200e-t rászántok, és abból már igazán szép kis esküvőt lehet tartani.

Ha nem kértek sok extrát a polgárihoz, az max 10, ha ruhát akarsz, ruhát veszel, csináltattok csokrokat, lefoglaltok egy kis éttermet, megrendelitek a vacsit tortát, fényképezkedtek.

Ne gondold azt, hogy a gatyátokat is rá kell költeni :)

Csak a szüleiddel kell megértetnetek, hogy az elképzeléseitek merően mások, mint amit ők szeretnének.

Szép dolog, hogy nagy esküvőt akarnak Nektek tartani, de ahogy én látom, Ti nem igazán arra vágytok.

Csak egy meghitt napra azokkal, akiket szerettek.

Ebbe a kategóriába pedig nem tartoznak bele a kolléganők barátai, meg az x éve nem látott idegenek.

Szerintem ne mondjátok le teljesen!esküdjetek meg szigorúan a szúk család jelenlétében (nagynénik és uncsitesók már ebbe se igazán tartoznak bele),max 1-2 legjobb barát,akiről tudod,h mindenképp veletek örülnek.És egy kis étteremben foglaljatok ebédet.Attól még lehet szép ruhád,h nem pörögsz benne hajnalig.

Nekünk nagy lagzink volt (szintén volt anyósék részéről kötelező kör,de sikerült őket leinteni:-))

És én jól éreztem magam,mert nagy esküvőt szerettem volna,de azt mondtam,ebből elég egy életben egy!Iszonyú fárasztó volt,közben jó!:-)

Ha neked kis esküvő a vágyad,utasítsd vissza a szülők pénzét és mondd meg,h a ti kis pénzetekből ekkora lesz.Ha tetszik,tetszik,ha nem,nem.Szerintem nem jártok rosszabbul,mintha a nagynak a párodra eső részét kell állnotok,sőt!

Ez 200ezerből max megvan,ha a ruhád csodaszép,akkoris!:-)

Na hallgatni azt biztos nem fognak senkire.

Majd max akkor koppanak, ha én megköszönöm , hogy akkor nem kell esküvő, és a későbbi látogatásaink, unokájuk láthatása még ritkábbra csökenn.

Bizom azért benne, karácsonyig valamit enyhülnek, összeveszni ha nem muszáj mégsem kellene.

És valamennyire komprommiszumot kötnek velem.

Párom amugy mondja ha ennyi pénzük van ezt is azt is hívjam ilyen meg oylan igényem legyen, hadd fizessenek ha ez boldogítja őket, de engem az nem tenne boldoggá..

lehet, hogy jo otlet lefujni, es nyiltan elmondani annak aki kerdezi, hogy azert mert nem lehetett volna olyan amilyet ti szeretnetek.

Egy szulo (foleg az idosebb generaciobol) mindig azt szeretne, ha a gyermeke ferjhez menne/megnosulne. Igy szerintem elobb-utobb belemennenek abba, hogy ugy legyen ahogy ti akarjatok, csak meglegyen.

Nincs a csaladban valaki akire hallgatnak? Egy testver, nagyneni vagy ilyesmi? Lehet, hogy rajuk hallgatnanak.

Amúgy meg nem változna semmi, együtt élünk 2, 5 éve van egy kisfiunk, a nevemet nem változtatnám meg.

Akkor inkább lemondok a hozományról,igaza van az egyik hozzászólónak költség a házassági évfordulójukra.

Egyértelmű hogy maguknak szervezik.

És ha majd mi ugy gondoljuk pár év múlva csinálunk egy szolid esküvőt,és azokat hívnánk meg akiket mi szeretnénk.

Mindenkinek köszönöm a hozzászólás, de még mindig nehéz döntést hozni.

Anyu még csak kötne velem kompromisszumot.

Először nem akartam ebédet, de kell. Hát legyen. Akkor kértem svédasztalos legyen, anyu szerint oké, apám szerint kevés és még anyunak is nekiugrik.

Mondom nem kell mindenkit hívni ebédelni, akkor megint anyunak ugrik akkor válassza ki ki az akit csak ebédre hívna meg.

Olyanokat hívnak meg kb 50 fő, akinek 25 éve ők voltak a 3 gyerekük esküvőjén és msot vissza kell hívni.De fogalmam sincs kik azok.

Az én barátaim kb 10-en lennének, de én azokhoz sem ragaszkodnék igazán.

Én hülye még nekik akarnék a kevés igényemmel spórolni. De amúgy tényleg nem vágyom flancra,nem érdekem a spórolás.CSak úgy elbvől tartok sok dolgot fölöslegesnek.

Az egyik kollaganőm párja a teswóm munkatársa.

Kitalálták őt meg kell hívni.

De mikor közlöm akkor mekkora égés nekem ha a többi kollagnőt nem hívom meg, akkor is meg kell.

Mondtam jó, akkor kb 40 fő lenne ez miatt plusszba, akkor mindjárt nem ragaszkodnak hozzájuk.

Már van egy kisfiunk, szeptemberben született.

Gondoltam hogy baj lesz az esküvővel.

Arra is állt a fejük, hogy a gyerek van előbb, de én igy szerettem volna, nekem egy gyerek fontosabb mint egy nap az életemből.

És látszik nem is hiába gondoltam igy.

December elején volt az eljegyzésünk kértem ne legyen torta, ott is kértem ne hívjanak meg annyi embert 50 fő.

Még a nászukat is meg kellett hívni,meg a gyereküket párjával, nem tudom nekem möm volt hozi közzájuk.

Kértem nem kell torta, hát amikor odaértünk volt.

A hétvégi megbeszéléskor a páromat sem kérdezték náluk ki állná, meg mennyi pénze van rá stb.

Szóval ez a szomorú helyzet.

Az este a párommal ott tartottunk, akkor lefujjuk.

Kidobnánk egy csomó pénzt és még nem is éreznénk jól magunkat, a ház alap meg sehogy sem állna.

Akár tényleg lemondanék az esküvőrül, de a lelkem mélyén azért az a fehér ruhát is jól lenne felvenni, még hga már van egy gyermekünk is.

Szóval ez a szomorú helyzet.

Nem fog megváltozni semmi magától.

Nézd, felnőtt ember vagy, hiszen házasodni készülsz, akkor képes vagy felnőtt emberhez méltóan magad intézni az esküvődet.

"Anya, apa, mi ezt így nem szeretnénk. Szeretlek és tisztellek benneteket, de nekünk nem kell ez az esküvő, építkezni szeretnénk és értsétek meg a szempontjainkat. Az esküvőnk mindenképpen úgy lesz, ahogyan azt mi szeretnénk."

És pont.

Felnőttként kell akkor is viselkedned, ha láthatólag a szüleid dacos és erőszakos gyerekként viselkednek is.

Egyébként ezért hasznos, ha magatok álljátok: senki nem érzi úgy, hogy joga lenne beleszólni.

És emlékezz a mostani szorult helyzetedre, rossz érzéseidre és a te gyerekednek te majd tanítsd meg a nemet mondás művészetét.

Éppen ezért írtam, hogy álljanak a sarkukra.

Attól, hogy ők spóroltak az esküvőre hosszú éveken át, még nem jogosítja fel őket arra, hogy mindent ők határozzanak meg, a párnak pedig, akiről szólna az a nap, ne lehessen beleszólása.

Le kéne ülni és megbeszélni, hogy jó, akkor ezt engedem, mert ilyet én is szeretnék, ettől pedig isten ments...

Szóból ért az ember, mindenképpen beszélni kell, csak azzal jutnak előbbre.

Köszönöm!!! De mi is szerencsések vagyunk, hogy ilyen lányunk és vejünk van!

Hozzáteszem, hogy a lányom a férjemnek nem édeslánya! Még azt sem mondhatom, hogy nevelt lánya mert már 18 éves volt Eszter mikor mi megismerkedtünk! De nagyon de nagyon imádják egymást!

Én inkább lemondanék egy ilyen esküvőről, mert tuti nem érezném jól magam.

Adják nektek a pénzt amit erre szántak. csináltok belőle esküvőt(amilyet ti szeretnétek), a maradékból elmentek nászútra v. betoljátok az építkezésbe.

Megértem a problémád. Az esküvődnek kellene lennie életed egyik legszebb napjának. Ehelyett már a lagzi elött jóval, mikor még csak a szervezés zajlik, mást se hall az ember, csak hogy ezt meg azt, hogyan kellene. Én már teljesen kész voltam a lagzi napjára! Mindenbe belekötöttek! Nem akarlak elkeseríteni, de a sarkadra kell, hogy állj, ez a Te napod, legyen úgy ahogy Ti szeretnétek! És ha az elején engedsz, na akkor aztán tényleg elszabadul a pokol és a végén már mindenbe belekötnek (honnan van a süti, miért ilyen színű a virágcsokor stb.).

Nálunk pl első körben azon borult ki a bili, hogy anyám kijelölte kiket KELL meghívni a lagzira (nem is ismertem őket), akiket meg én szerettem volna, azokkal persze ő volt haragban és kijelentette, hogy ő azokkal nem ül le egy asztalhoz. Na akkor én megmondtam, hogy amíg én fizetek, addig én mondom meg ki jön és ki nem. Akinek meg nem tetszik, nem kötelező eljönni.

Ha a párod részét úgyis Ti fizetitek, szerintem a legjobb megoldás az lenne, ha csinálnátok egy kisebb lagzit, ahogy Ti szeretnétek. Kb ugyanott lennétek mintha a szüleid fizetnék a nagyobb esküvőnek a rájuk eső részét.

Köszönöm!

Az az igazság, hogy nekik nem lett volna pénzük ilyen esküvőre (100.000,-Ft lakáshitel törlesztés) de mi döntöttünk úgy ha esküvő akkor egy egész életre szóló legyen!

Sőt a lányom még a ruhánál is bajban volt. Kiválasztott egyet de a férjemnek nem tetszett. De mondta neki, ha neked tetszik akkor legyen a ruha 80.000.-Ft volt! Elmentünk egy másik szalonba ahol megtalálta álmai ruháját igaz az 140.000.-Ft. volt. Kicsit félve mondtuk el az árát a férjemnek. A szalonba lefényképeztem és amikor a férjem meglátta könnybe lábadt a szeme.És csak annyi volt a válasza, hogy na igen ez már ruha!

Fényképek a naplómban!

egyet értek

de a szülőket egyáltalán nem értem.miért nem adják akkor neked a hozományokat és csinálhatsz belőle,vagy egy részéből akkora lagzit,amilyet szeretnél...ááááh!

ha a párod részét ti álljátok,akkor lehet,h ugyanott lennétek,ha kis szűk családi esküvőtök lenne,amilyet ti szeretnétek és ti fizetitek.

Számolgassatok,aztán üljetek le anyukádékkal és mondd meg nekik,h vagy ez,vagy az.