Bosszant, mert olvashatatlan egyesek hozzászólása. Vagy... (beszélgetés)

Ez tényleg érdekes, mert melyik cég is vágná maga alatt a fát azzal, hogy egyik napról a másikra bevezet ilyen elvárásokat?

Azt el tudom képzelni, hogy a HR-eseknek ki lett adva, hogy "angolosítsanak", ezentúl az angol az elvárt idegen nyelv a pályázóknál, de megtartva a régi kollégákat.

Gondolom, a felső vezetés nyitni szeretett volna angol nyelvterületre is.

Az, hogy "kötelesek angolra váltani" sem egyik napról a másikra elvárás volt részükről, hanem - ahogyan írtad -, biztosították a lehetőségeket is a tanulásra.

És biztos vagyok benne, hogy nem a Józsi felé a szalag mellett támadt ez az elvárás, hanem olyan beosztású emberek felé, akiknek naponta szükséges az idegen nyelv használata.

Szeretnék egy érdekességet megosztani. Egy nagy cégnél dolgoztam, ahol egyik német cégnek voltunk a legnagyobb beszállítója. Évek óta németül zajlott az üzleti levelezés, tárgyalás a céggel, nálunk is rátermett, németül jól beszélő kollégák közreműködésével.

Egyszer a német cég elrendelte, hogy ezután az ő dolgozói kötelesek angolra váltani. Ekkor kezdődött a kapkodás, kavarodás, mert nálunk is át kellett térni az angolra az addigi német helyett. Voltak a cégnél angolul jól beszélő kollégák, de ők más területen dolgoztak.

Cégünk mindent megtett, hogy segítse átképzéssel, tanfolyamokkal a németes kollégákat, mivel szakmailag értették a dolgukat.

Tényleg jó, ha több nyelven tudnak a dolgozók, soha nem lehet tudni, hol veszik hasznát.

Igazad van, szerintem is meg lehet(ne?) lenni a magyar nyelv sajátos betűi nélkül. (Az agyunk valóban tudja pótolni a szöveg - létező és nem létező - "furcsaságait", úgymint a hiányző ékezetek, betűk, szavak, félreírások. Ebben tehát igazat kell adnom azoknak, akik azt állítják nagy vehemensen, hogy felesleges kitenni, mondjuk, az í-re a vesszőt. A "szövegmegértés" szempontjából - talán! - igazuk van. Amiben azonban biztos, hogy nincs igazuk az ilyenféle gondolkodásban, az az, hogy a helyesírási szabályok (egyéni-csoportos) "átminősítésében" egy közösségi szinten elfogadott értékrendet dobnak a kukába.

S ami a legfélelmetesebb az egészben: mindezt a korszerűség szellemében.

Egyáltalán nem vagy régi vágású, mert szereted a papíralapú könyveket. Én is azokat olvasom, és nem érdekel, mit mondanak mások.

Az én unokámat például kigúnyolják az iskolában - elkényeztetett, félrenevel kislányok - hogy reggelente mindig olvas, mert korán viszik az iskolába. Szerintem kicsi korban kell rászoktatni a gyerekeket az könyvek szeretetére, és meggyőződésem, hogy papíralapú könyvekkel kell kezdeni.

Nagyon jó, érthetően "levezetted" a gondolatmeneted, ezt csak az nem fogja megérteni, akinek derrogál ez a fajta gondolkodás.

Maximálisan egyetértek Veled.

Nem mindenki hülye akinek régi a vágása..-)))

Nekem szimpi az időtöltésed, de a világ tényleg nem -e felé halad.

Sok ember azért nem tudja megtanulni mondjuk a kiegyezés dátumát, vagy Budapest egyesülését, mert van telefonja.

Ez csak példa, de sok mindent nem tudnak a mai emberek.-

Az olvasás szeretete, a tény, hogy könyvforgató vagy, az én olvasatomban csak dicséret, a régi vágásod meg hagyd inkább másra..-)

Engem h.lyének néznek, hogy könyveket veszek 🤷‍♀️

Van aki azon akad fent, mert miért nem e-book (mert nem szeretem), de van aki szerint az olvasás felesleges időtöltés. Ez van. Én már csak ilyen régivágású h.lye vagyok

Sokszor jártam ott. Mennék most is!

Én már nem vágyom az utazásra, amit akartam, már nagyrészt úgy is láttam.

Elégedett ember vagyok, megbékéltem a sorsommal..-)

Sajnos amit a könyvekről írtál, azt látom és érzem én is. Sőt szakkönyvtárosként is az utóbbi időben azt érzékelem(tem), hogy legyintettek, mondván az interneten minden fönt van és Google a barátom! Pedig azok csak morzsák, esetleg a szakcikkek abstractjai.

A könyvek jól mutatnak háttérképként is, intelligens külsőt mutatnak az interjúalanynak.

Tudod a nyelvkészség egy bizonyos zenei érzék is, ami csodás adottság!

A Gárda tó a szívem csücske, attól nem messze, a Dolomitok lábánál fekvő kis faluból származott a Nagymamám! Sokszor jártam ott. Mennék most is!

nagyon kedves már az első sorod is, ráadásul a dicséretet meg sem érdemlem.

A nyelvek szeretete kezdettől fogva bennem volt, érdeklődő voltam már kiskamasznak is.

De szorgalmas semmiben sem voltam, igazából ha hallottam valamit, az megragadt.

Egy időben laktam a Garda tó partján, valami ragadt rám abból a nyelvből is.

Sok könyvélményemet magyarul olvastam először,így számomra a magyar egy nagyon szép nyelv.

Szomorúan észlelem, hogy a könyv ma már ódivatú dolog, voltam egy német házaspárnál, kérdeztem, hol vannak a könyveitek?

Nekik olyan nem volt...szomorú, de ez a trend.

Örömmel olvasom mindig a hozzászólásaidat!

Magyarországon születtem, itt élek mai napig, ezek alapján magyar az anyanyelvem. Amit a félig lengyel, félig olasz Édesanyámtól tanultam, abban a rövid 9 évben, ami nekünk az élettől adatott. Ők a testvérével szintén iskolába kerültek Budapestre és itt tanulták meg a szerintem csodálatos magyar nyelvet.

Ők beszélték a szüleik nyelvét is!

Apám magyar volt, és az iránta érzett tisztelet és szeretet miatt velem Anyu nem beszélt olaszul, viszont kiváncsivá tett a nyelveket illetően. Középiskolás koromban kezdtem aktív nyelvtanulásba.

Nagyon jó tanáraim voltak, de igazán a magyar nyelv számomra az első. Bár könyvtárosként sokat használtam, főleg olvasásban a (közepes) német, angol, olasz sőt kicsit még az orosz tudásomat is.

Nagy örömömre a nyelvek szeretetét a lányaim is örökölték.

Én pedig, nem írom le, hogy az olyanokról, mint te, mit gondolok.

Az általad használt arcoskodás, nem merítené ki, azt amilyen vagy.

De, tényleg szánalmas vagyok, hogy egyáltalán szóba állok veled, mert mindig megsajnállak. Azt kellene tennem, amit a többiek tesznek, bár biztos nem vetted észre, hogy kerülnek;)

Az orvosos résznél igazat kell adjak, én írtam hülyeséget. De nekem is csak az futott át hirtelen az agyamon, hogy a munka fizikai jelenlétet igénylő részéhez nincs rá szükség.

Mondjuk tény, hogy az orvosaink nagy része el van öregedve, és inkább rutinból dolgoznak a friss fejlesztések alkalmazása helyett.

Olvasd el még egyszer, továbbtanulás, diploma kapcsán írtam. Azt meg általában a fiatalok művelik.

De ügyesen hoztad azt amit az 53 hsz-ban írtam.

Itt a legtöbb tag állandóan fúj az idősebbekre, illetve arra, hogy elveszik a fiatalok munkáját, stb.. Lehet, hogy te nem írtál még ilyet, nem tudom, de az biztos, hogy a hozzászólásodban, csak a fiatalabbakra gondoltál, ahogy írtad is.

A nyelvtudásnál, nem csak azokat kell nézni, akik most kezdik a munkás/tanulós életüket, hanem azokat is, akik még itt vannak, de nekik nem volt lehetőségük ilyen irányban fejlődni. Vagy azért, mert akkor még nem volt fontos, vagy azért, mert az illetőnek a tsz-ben nem volt szüksége ilyenre és még lehetőségük sem volt rá.

"Tudom, ez téged és sokakat egy kicsit sem érdekel, mert úgy érzitek, hogy az idősek még levegőt sem hagynak nektek, egyébként is nem csak öregek, hanem hülyék is, és, csak teher mindenkinek a létük is."

Na ezt melyik hozzászólásomból sikerült levenned?

Már megint mit vettél be vagy mit nem?

Nem morgok, de a fiatalokon túl, azaz az y és z generáción kívül vannak még ugye a x generációsok, akik nagy részének sosem kellett semmihez az idegen nyelv, ha tanultak bármilyen nyelvet, akkor az az orosz volt, ami ugye ma már szuper, de a szint a tanításban és tanulásban sem volt megfelelő.

És vannak még a babyboom vagy milyen generációból is élők elég sokan, bár lassan nyugdíjasok lesznek, de sajnos dolgozniuk kell, ha meg akarnak élni, nem akarnak elhülyülni, stb.

És azért nem tudnak sokan e két generációból a végzettségüknek megfelelő munkát vállalni, mert minden állás hirdetésben az van, hogy beszéljen középfokon angolul vagy egyéb nyelven.

Tudom, ez téged és sokakat egy kicsit sem érdekel, mert úgy érzitek, hogy az idősek még levegőt sem hagynak nektek, egyébként is nem csak öregek, hanem hülyék is, és, csak teher mindenkinek a létük is.

Én nem vagyok önző, és attól függetlenül, hogy nekem ez nem probléma, de tudom, hogy sokaknak azért kell más munkát vállalniuk, mert mindenhol elvárás az idegen nyelv tudása.

Nem tudom, ki az a lány, akit írsz, én itt egy idős férfiről tudok. Kb. 50 év óta él az Óperenciás tengeren túl, és még mindig egészen jól ír, és beszél magyarul.

Igen, itt nem tanul, hanem "gyakorol", hogy amíg csak él, megmaradjon magyarnak! Tisztelem, becsülöm ezért, hogy még közel a 80.-ik évéhez is megteszi ezt!

Akinek nem tetszik, az ugorjon! Senkinek sem kötelező olyan bejegyzést olvasgatnia, amit nem ért, vagy nem akar érteni.

Az orvos nagyon rossz példa. Ha az orvos nem ismeri az angolt magas szinten akkor kimarad minden külföldi kutatásból, tanulmányból, projektből és ha ebben amúgy sem venne részt akkor sem tudja elolvasni, megfelelően értelmezni az idegennyelvű tanulmányokat, azaz lemarad, ha csak a magyarra hagyatkozik elég avitt lesz a tudása. Kevés szakma van, ha van egyáltalán ahol a fejlesztések, kísérletek eredményei, nóvumok első körben magyarul jelennek meg, ha valaki up to date akar lenni akkor bizony idegennyelven kell olvasnia, értenie.

Én magyar cégnek dolgozok, 100% magyar magántulajdon, dolgoztam nekik más formációban korábban is, kizárólag magyar nyelven, de eszembe nem jutott azon dohogni hogy miért elvárás az angol, német tudás ahhoz hogy munkaviszonyban náluk dolgozzak. Ritkán használom a munkám során, de jól jön. Sőt kifejezetten örülök ha használhatom.

Szerintem óriási szégyen hogy ma már a felvételihez, diplomához nem elvárás minimum egy idegennyelv magas szintű ismerete. Ez is az elbutítás egyik eszköze, neked nem kell tanulni, tudni, érteni majd mi elmondjuk milyen a világ. Szerencsére a mai fiatalok vannak annyira felvilágosultak hogy fontosnak érzik az idegennyelv tanulást.

N utolsó sorban az sem baj ha az ember feltalálja magát, eligazodik a világ azon részén is ahol nem magyarul beszélnek, önbizalmat ad.

Komolyan nem értem miért morogsz ezen több soron, pláne ha téged ez nem érint.

Bocsi, de csak most értem haza.

A találgatások végett:

Annak magyar az anyanyelve, aki Magyarországon született.

Én Németországban születtem, Offenbach am Mainban.

De iskolásként kerültem Budapestre és jó pár évet éltem is ott.

Majd bőven a Kádár időkben, a hetvenes évek végén megléptem a szocializmusból, és visszajöttem Frankfurt/Main-ba.

így dióhéjban ennyi.

Igen, lehet, hogy félreértesz. Nekem most csak az Ágicának írt válaszodról jutott eszembe az, amit leírtam.

A munkahelyes részhez annyit, hogy ha valaki nem beszéli a kért nyelvet, előhúznak egy olyat, aki beszéli. Amíg van a követelményeiknek megfelelő ember, addig nem fogják a szűkebb tudással rendelkező munkaerőt alkalmazni. Tény, hogy néhány munkakörnél én sem tartom szükségesnek (az orvos tökéletes példa erre, de azért neki is jobb, ha ki tudja kérdezni a külföldi páciensét), mégis a munkáltató állítja fel a szabályokat. Ezzel is szűkítik a jelentkezők körét. De ez nem csak nálunk van így. A környező országokban is kérik az angolt és/vagy a németet bizonyos munkakörök betöltéséhez.