8 év után szakított (beszélgetés)

En pontosan tudom,h mit erzel most. Engem is 8 ev utan egyik naprol a masikra hazakoltoztetett. Akkor 25 voltam. Az esett a legrosszabbul, h annyiba nem nezett sem engem,sem a kapcsolatunkat, hogy leuljon velem,es azt mondja, h ne haragudj, de benne mar megvaltozott vmi, es mar nem szeret vagy egyaltalan vmit. Vmi indokot, h embernek erezzem magam, ne egy megalazottnak. De utana is csak hazudozott,titkolozott,a lakasban par napra ra mar egy masik lannyal randizott,mikozben en nem voltam meg lezarva. Latta, h piszkosul szenvedek,teljesen kiborultam, de akkor sem volt hajlando egy tisztazo beszelgetesre. Masfel evig szenvedtem,barhol elbogtem magam. Masfel ev utan visszakonyorogte magat. Kb 1 hetigvoltunk egyutt,amikor egyszeruen eltunt. Hazudott, h elutazott. Egy ismerostol megtudtam, h latta egy masik lannyal. Termeszetesen tagadta, engem meg tallonban akart tartani. Iszonyatosan kiborultam ujra. De bnommel kitalaltuk, h elutazunk nyaralni. Kov heten mar repultunk is Torokorszagba csajos nyaralasra. Ott annyi uj elmeny ert, es szamomra kinyilt a vilag szep oldala, h ott tudtam eldonteni, h tullepek rajta, a vilag szep. Emlekszem miutan hazajottem, egyik ejszaka felhivott bulibol hazafele reszegen,h hianyzom neki. Azt mondtam neki, ha meg egyszer felhiv, feljelentem zaklatasert. Evekig nem is hivott. En elkoltoztem, uj eletem lett. Kb 1 evben 1-szer felhiv, de 1 perc alatt felidegesit a hazugsagaival. Egyszer azt mondta, h en voltam neki az igazi, mikozben evek ota bnoje van. Igy utolag nagyon sajnalom, h ennyi idot toltottem vele,nem erdemelte meg. Az egeszbol csak azt szeretnem kihozni, h az a legfajobb az egeszben szerintem, h nem emberhez meltoan zarta le a kapcsolatot. Azota is volt nagy szerelmem, aki az utolso talalkozasnal korrektul leult velem beszelni,es elmondta,h mi a helyzet. Ott le tudtam zarni. Korrekt volt,es sokkal tobbe nezem,mint az elozot, aki kinzott eveken at. Az ember megert helyzeteket, h mar nem szerelmes a masik, v masba szeretett bele, a lenyeg, h ember modjara szakitsanak a masikkal. Szerintem neked is ez faj a legjobban, az undorito modszere. Nem gondolom, h egyik naprol a masikra tul lehet ezen lenni. Ez egy folyamat lesz. De ne ess az en hibamba, aki tul sokat aldozott evy pasira, aki ilyen szemet volt velem. Csinalj sok programot, bulizz sokat,kezdj uj dolgokba, jarj sokat tarsasagba,akar menj el te is nyaralni a bnoddel. Egy ido utan konnyebb lesz, es eszre fogod venni, h az elet szep, es vannak meg jo pasik! :-)

(mielott megkerdeznetek,elso szerelmem volt,rajongasig szerettem, es tapasztalatlan voltam a kapcsolatok teren. De a tortentek megerositettek,es tobbe nem bankodnek ennyir vki utan.)

Sose sajnáld, hogy elvette a feltétlen bizalmat, emberekbe vetetett vakhitet.

Jó ez így, (fel)nyitott szemmel élni.

amiket azért most leírtál, láthatod, hogy a kapcsolatban sok minden nem stimmelt már alapból sem. soha nem osztja meg a gondolatait, érzéseit stb. legközelebb tudni fogod, ha nem úgy halad az ismerkedés, kapcsolat, hogy az kölcsönösen jó és odaadó legyen, akkor abban nem kell ellenni évekig. tapasztalatokból tanul az ember, jobb esetben elkerüli legközelebb az ilyet :)

találsz majd jobbat is, sajnos a görénységet és a rosszat, ahogy bánt veled, nem lehet megmásítani, de az az ő szégyene legyen

Meglepődtem, hogy még páran írtak ide. Régóta nem jártam itt. Lelkileg már jobban vagyok, de a volt párom valami olyasmit is elvett tőlem, ami már sohasem lesz meg bennem: az emberekbe vetett (naiv?) hitem. Csak saját magamban bízhatok. Exem meg nem engem szeretett, hanem saját magát. Nem is beszéltünk azóta. Egyébként is miért keresne? Ha akkor nem mert őszintén kiállni velem szemben, most gondoljátok képes lenne bocsánatot kérni, legalább a szakítás módja miatt. Nem. Mit lehetne kezdeni egy olyan férfival, akinek annyi önreflexiója sincs, hogy ha már megcsal, akkor ne engem hibáztasson a gyávaságáért és ne kenje rám minden szarát. Ja, hogy ez a könnyebb út: a másikat eltaposni. Nem kívántam/kívánok neki semmi rosszat. Éljen boldogan az új barátnővel, talán vele fejlődik annyit, hogy őszintén ki meri fejezni a véleményét a kapcsolatán belül, és nem fog sunnyogni. Egy olyan férfival nem lehet normálisan együtt élni, aki sohasem osztja meg a gondolatait, érzéseit, félelmeit a társával, cserébe mindezeket viszont elvárja.

Talán így már én is jobban tudom, hogy ha lesz még férfi az életemben, mit keressek benne. Sajnos van társadalmi nyomás is, de már eljutottam addig, igyekszem figyelmen kívül hagyni és nem párkapcsolaton keresztül ítélem meg magam. NŐ vagyok egészen, férfi nélkül is.

Most találtam rá csak a fórumodra, de biztatóul azt szeretném csak mondani, hogy hidd el, hogy az exed még az életében elnyeri büntetését, és még ezerszer eszébe fog jutni, ahogy téged kidobott!

Nekem egy nagyon közeli ismerősömet csalta a férje, s miután kitudódott, nagy nehezen elváltak (a nő nem szeretett volna először a közös gyerek miatt, de miután a férj tovább folytatta viszonyát, beadta a válópert). A vidéki szerető (mert bizony rengeteg undorító nő van, akiket bizony nem érdekel, hogy egy családot tesznek ezzel tönkre) mikor rájött, hogy nem költözhet be a városi lakásba (mivel közös volt és el kellett adniuk a váláskor), sőt, a férfinak most hozzá kéne költöznie, mosta kezeit és dobta a pasit. Szóval a pasi ott maradt minden nélkül, utána még az állásából is kirúgták, mert alkoholista lett... A nő azóta egy boldog párkapcsolatban él egy másik férfival, pedig már 40 elmúlt, mikor ez az egész történt. Szóval nincs lehetetlen, és hidd el, hogy mindenki megkapja azt, amit érdemel!

Óóóóóóóóóóóóóó!

Most kezdődik az életed! ;)

Állj fel, porold le magad, és irány az ÉLET! :)

Hat igen.. Ez sajnos termeszetes folyamat ilyen esetben.:( Es a rengeteg kerdes magadban..

Egyfajta gyász.. De fel kell allni megis a sz.rbol..,es tovabb menni..Tudod, leirtam a sajat storymat. Gondolj arra, hogy most meg ugyan elkepzelhetetlen szinte, de jonni fog egy olyan ferfi, aki igazan neked valo.

Válogass te is a 20-asok vagy a 40-esek közül!:)))

Egyébként nem hiszem, hogy ez annyira korfüggő. Természetes, hogy minden 10 év idefelé vagy odafelé közötti nőkben van egymás felé egy acsarkodás (nem azért írom, hogy természetes, mert ez normális, hogy van, hanem azért mert az ember gyarló). Ne menj bele ebbe az összehasonlítgatásba, mert minden korosztálynak megvan a maga bája, előnyei és hátrányai, ezért nincs jobb vagy rosszabb. Az egyén van, minden életkorban ki kell hozni az életből azt, amit abban a korban megvalósíthatunk, kiélvezni azt a kort és akkor nem fogsz magadban szemrehányással visszatekinteni.

Nincs jobb, vagy rosszabb. Te is voltál 20 éves és leszel 40 is, 50 is, a jelenedre koncentrálj, ne arra, hogy milyen az élete lehetőségei a 20 éveseknek. Épp olyan nekik, amilyen neked volt és épp 10 évük van 20 évesnek lenni, ahogy neked volt;D. Egy perccel se több, ezért élvezd ki a 30-as éveidet egy 30-ashoz méltóan! Semmi rinya, hogy szingli meg minden, hanem tessék örülni mindennek amit a ma adhat!:)))

Biztosan szeretett csak elmúlt.

Azért az nem igaz , hogy a 30-as pasik csak a 20-as csajokat akrják!

Na ne szórakozz már, ez baromság, hogy öreg voltál.

Amúgy meg a fiatal barátnő azért jó, mert ő még elhiszi, hogy azért puha, hogy ne fájjon.

Foruminditotol bocsanatot kerek, a hulyeskedesert..,ne haragudj!

Mar el is húztam!

Érdekes.:)

De nem vagyunk egyformák.:)

Szerintem ez nem korfuggo. En tizenevesen, es huszonevesen is gyereknek hivtam a 30 alattiakat.

37 vagyok egyebk.