Vallomások

Nem szeretem, amikor a lányom akkor akarja magára vonni a figyelmemet, amikor a gyógyszereket kell bevennem.

Boldog vagyok, hogy a férjem már nem horkol, kigyógyult belőle.

Kisgyerekként zseninek tituláltak, de most felnőttként úgy érzem, az átlagot sem ütöm meg.

Az élet nem attól csodálatos, hogy minden rendben van benne. Egész egyszerűen attól szép, hogy létezik.

Szívből üdvözlök mindenkit! Most jöttem ide Hozzátok, olvastam eddig sok kommentet. Féltek az öregségtől? Kérlek ne féljetek!!!! Én épp tegnap töltöttem be az 57. életévemet. 2 éve "versikéket" írok, majd hangra mondom őket Facebookon. Jó élni!

Legfőbb vágyam az életben, hogy anyum után mehessek (meghalt).

Félek az öregedéstől, az öregségtől is.

Minden reggel nyüszögök, ha munkába kell mennem.

Inkább keveset vagy alig eszem a főtt ételből, hogy elég jusson a 1,5 éves kisfiamnak és a dolgozó férjemnek.

Jó érzés, hogy mehetek kilátóra, síliftre, lombkorona sétányra, körhintára, repülőre, mert sehol sincs tériszonyom. Így teljes az életem.

1953.05.03.-2023.05.03. Eltelt 70 év. Örülök hogy megéltem! Boldogságom értelmei fiaim, unokáim, menyem és meny jelöltem. Remélem még sokat leszünk együtt. 🙏🍀💖

Nem nagyon szaladgálok orvoshoz hátfájással, izomfájdalmakkal, fáradékonysággal, átmeneti látászavarral. Mindet ráfogom az SM-re, megrántom a vállam és megyek a dolgomra. Remélem, nem szívom meg.

Nem köszöntem előre a kolléganőnek. Így nem is köszöntünk.

Megyünk Debrecenbe, mert 2 hónappal a műtét után ez már tarthatatlan állapot. Kicsit félek, de reménykedem ott helyrehoznak.

Lassan 1 éve szakítottunk, nincs már bennem, mégis undor, valódi undor fog el, ha a baráti társaságom azt kezdi szajkózni, ideje lenne újra ismerkedni. Undorodom a férfiaktól, ismerkedés gondolatától.

Szeretem őt de szeretni fáj....

De jó lenne érzések nélkül élni. Nem érezni, hogy fáj a szívünk, hogy senkit nem érdekel mi fáj, mi esik rosszul, mi az ami kikészít idegileg.

Ma dupla jobb lábbal keltem, minden olyan szipiszuper!

Utálom a munkanapokat.

Még mindig majdnem minden éjjel róla álmodom, anno viszonzatlan szerelem...

Szarul vagyok, a tesztem negatív, de ma reggelre nem érzem a szagokat...Basszus, másodszorra is covid.😤

Biztos nem vagyok normális, hogy még mindig szerelmet érzek Iránta.

Ki kellett dobnom egy nagy fikuszt, mert teljesen kiszáradt. Férjemnek nem szóltam róla, kíváncsi vagyok, észreveszi-e.

Ez ma nem az én napom volt. De holnap másik kezdődik. Szerencsére. Mert minden nap nem eshet. Vagy igen?

Sok butaságot csináltam a múltban.

A hétvége csodás három nap volt! Szeressük egymást gyerekek!

Ha bajban vagyok, mindig elmondok egy Miatyánkot.

Nem vagyok társas lény.

Jót nevettem magamban, mikor a túlsúlyos háziorvos, aki még dohányzik is, azt mondta nekem, hogy le kellene fogynom. Amit tudok, de nekem legalább nem az egészség a szakmám...

Feledtem, gyengébb a megbántásom...