Mit jelent neked a gyermek? (beszélgetés)
Nekem Ő a mindenem,mióta megszületett Ő az ÉLETEM.
Örök aggódás azóta az élet,ha éppen nincs a közelemben.
" A gyermek Isten kölcsönadott ajándéka."
Nem a Tiéd, vagy az enyém - felnevelheted legjobb tudásod szerint, majd el kell engedned.
Érdekes, amit mondasz, és igazat adok neked.
Egyrészt nagyon nagylelkű "felajánlás" a részéről, viszont igaz, hogy tulajdonképpen azok a sejtek az ő gyerekei. Én ugyanígy vélekedek a sperma donorságról is. Lehet, hogy buta vagyok, vagy egyszerűen nem jártam ebbe a cipőbe, és ezért nem látom a lényeget, de én nem tudnék férfiként úgy járni-kelni a világban, hogy nem tudom pontosan ki az én gyermekem.
A gyermek: minden. Számomra mindenképp. Nélküle nem teljes az élet. Nekem két, már nagy lányom van, nem tudnám nélkülük elképzelni az életem:)
Ifjú házasként is biztos voltam benne, hogy akarok gyereket, ha nem született volna, örökbe fogadtam volna.
Ezért nem értettem, hogyha ott volt a reggel a rádióban egy pszichológus, miért nem tette fel ezt a kérdést, amit most te leírtál, mert ezt én is így gondolom.
Ha annyi okos dolgot tudott mondani, akkor miért nem kérdezte meg az orvosokat, hogy mi van a lelki háttérrel.
Tudod a nyáron volt egy cikk sorozat az egyik női magazinban, hogy segítsük a petesejtettel nem rendelkező nőket, úgy hogy adományozunk nekik. Akkor elgondolkodtam azon, hogy bár nekem sehogy sem lehetne, mert a méhem kivették, de mit tennék a helyükben.
Akkor szeretem igazán a gyermeket, ha nem akarok rosszat neki. Márpedig az is milyen rossz ha elhagynak valakit a szülei egy árvaházban vagy kórházban, hát akkor milyen rossz ha megszüli őt valaki mégsem ő a genetikai anyukája. Sőt később akár a testvérébe is beleszerethet, mert nem tudja ki a testvére.De a saját anyja és apja mellett is elmehet az utcán.
Elolvastam amit írtál. Hm. Nagyon elgondolkodtató.
Nekem nem lehet saját gyermekem, örökbefogadásra készülünk, de ha csak így lehetne gyerekem, hogy valaki petesejtet ad, akkor én biztos úgyanúgy az örökbefogadást választanám mint most.
Egy reggeli rádióműsor indította el bennem ezt a témát. Egy anyuka mondta egy riporter kérdésére válaszolva, hogy neki lombikból született a gyermeke.Több petesejtet vettek le neki, és lefagyasztották. Ő örömmel ajándékozta oda a maradékot gyermektelen házaspároknak, hogy így nekik is legyen gyermekük.
Tényleg szereti ez a nő a saját gyermekeit? tettem fel akkor a kérdést magamnak. Hisz azok "csak" petesejtek, de ha más hordja ki őket, akkor a saját gyermekeinek édestestvérei lesznek, és akár egy utcára is lakhatnak tőle.
Szégyellem magam... azt nem gépeltem be régen. Tovább is van... a kislányomnak szoktam a tolltartójába dugni suli előtt hajdanán....
... itt a többi része... :o)
*
Köszönet valamennyi képeslapért – akár te
festetted, akár Renoir. Köszönet a csomagokért –
gyűrött zacskókért és díszes dobozokért egyaránt.
A sietős puszikért is – akár csokoládétól illatoztak,
akár parfümtől.
Nem felejtem el őket.
*
Néha azt kívánom, hogy bár állna hatalmamban
mindent elintézni helyetted. Néha pedig azt, hogy
bár lenne elég pénzem, amivel valóra válthatnám
valamennyi álmodat.
Bárcsak lenne egy kincsem, amit rád hagyhatnék.
De amit tudtam, így is neked adtam – öt ragyogó
érzékedet, a világot körülötted.
Vedd el, amire szükséged van, tedd hozzá saját
lényed csodáját az emberi lét csodájához, és add
tovább a szeretet ajándékát.
Ennyi elég.
Drága leányom. Azt kívánom neked, hogy
meglásd a sirály esetlen lépdelését, a leveleik
barnulását, a csörgedező víz fodrozódását, az
esőcseppek gyűrűit a fénylő úttesten,
a szivárványokat, a csillagok örvényét az éjszakai
égbolton.
Kívánom, hogy meghalld a rejtett patakok
suttogását, a hajnali vörösbegyet, a nyüzsgő életet
a sövényben, a nyári fák által elnémított utca
zaját, a horgony láncának csörrenését, az elcsituló
hangokat, amint a függöny kettéválik.
Az illatok kísértőek és élesek, ínycsiklandóak és
illékonyak. Az első ibolyák, tiszta vászon, pörkölt
mogyoró. A selyem és a napban fürdő kő érintése.
Macskák. AZ ismerős szerető kezek. Az új kenyér,
a tiszta víz, a nehéz vörösbor, a frissen szedett
paradicsom íze.
Drága leányom – kívánom neked az életet.
*
Büszke vagyok minden eredményedre.
Keményen megdolgoztál értük.
Büszke vagyok a megjelenésedre és az intelligenciádra –
amelyet biztos valamelyik távoli ősöd hagyott rád.
De az egész lényedből leginkább rád vagyok büszke.
A „siker” már csak ráadás – de
te különleges vagy számomra, bármit is teszel.
*
Nem olyan dolgok miatt vagyok rád büszke,
melyik könnyedén jöttek számodra – avagy
amelyek már a kezdetektől fogva ott voltak
benned -, hanem amelyekért megfeszített erővel
küzdöttél, akár esélytelenül és természeted ellenére
is, hogy azután vizet köpködve bukkanj fel a
mélyből, kezedben a jutalommal.
*
Nem. Nem vagy tökéletes – és nagyon sajnálom,
hogy amikor még kicsi voltál, némelykor talán
éppen a tökéletességet vártam tőled. Te jobb vagy
a tökéletesnél. Egyedülálló emberi lény vagy,
esendő, kutakodó, akit mindig is lenyűgöztek
felfedezései és álmai. Örök hálával tartozom azért,
hogy egy kis darab belőlem is visszatükröződik a
lényedben, melyet magaddal viszel majd abba a
jövőbe, amit én már nem láthatok meg.
Magadban hordozod minannyiunkat – és mégis
örökre önmagad maradsz.
*
Mondhatnám, hogy te vagy
a legokosabb; a legszebb,
a legfogékonyabb, legnyíltabb,
legbölcsebb lánygyermek
az egész világegyetemben.
De ez nem volna igaz.
Nem találkoztam az univerzum
összes lánygyermekével.
Csakis korlátozott tapasztalataim
alapján tudok ítélni.
De ha ezt vesszük,
akkor te vagy a legokosabb,
a legszebb, a leg....
*
Köszönöm, hogy az életben még egyszer esélyem
volt homoktortát sütnöm, a tengerben
pancsolnom, papírhajókat úsztatnom, vidámparki
játéklovon lovagolnom, az összes hintát
kipróbálnom a játszótéren – és minden kecskét
megsimogatnom az állatkertben. Köszönet az
ürügyért, hogy ismét házibefőttet készíthettem és
szülinapi tortákat süthettem. Köszönet, amiért
visszahoztátok a mulatságot valamennyiünk életébe.
*
Köszönöm, amiért hittél benne, hogy a szülinapi
tortáim fantasztikusak, a festményeim
lenyűgözőek és a meséim a legszebbek az egész
világon.
*
Néha, amikor különösen hasztalannak érzem
magam, bölcs tanácsokkal látsz el – melyeket
valaha én adtam neked. Ez mindig felderít.
Köszönöm, hogy odafigyelsz rám.
*
Meg kell vívnod a saját csatáidat, drága lányom.
De én mindig ott leszek a sarokban, törülközővel a
kezemben.
*
És persze arról álmodom, hogy neked adom
mindazokat a helyeket, ahová nem vihettelek
el – Firenzét, Velencét és Rómát, Párizst
és Prágát, a görög szigeteket, Leningrádot.
De talán nem is akarnád mindezt.
Kívánom neked, hogy legyenek saját helyeid,
saját kalandjaid, saját szerelmeid.
*
Tiéd a szeretetem – a szeretet, ami összefűz
bennünket. Vidd ezt magaddal abba a világba,
amit én már nem ismerhetek meg.
*
Boldogságot, biztonságot, jólétet és bölcsességet
kívánok neked. De még ne most.
Előbb jöjjenek azok a kalandok.
*
Kívánom, hogy a szenvedély, ami csak
a szenvedélyt élteti és dicsőíti, s amely
a pusztulásodra tör, mindig elkerüljön.
*
Hogyan is kívánhatnék neked bármit? Tedd
mindig azt, amiről úgy gondolod, hogy tenned
kell. És jól csináld. Kívánom neked a csend
szépségét, a napfény dicsőségét, a sötétség
rejtelmét, a láng hatalmát, a víz és a föld higgadt
erejét, a levegő édességét és a szeretetet, mely ott
található mindig dolgok gyökerében.
Az élet csodáját kívánom neked.
*
Kívánok neked szerelmet. Romantikát is, igen.
De azok szeretetét is, akik együtt fekszenek a
sötétben, elmúlt időkről regélve. Egy kisgyermek
feléd kinyújtott kezét, a ragacsos puszikat.
Egy kiscica öledbe fúrt fejét.
Egy kutya barátság után epekedő sóhaját.
Megnyugtató érintést, a szemekben gyúlt meleg
fényeket, egy kulcs fordulását a zárban.
*
És kívánok neked egy olyant leányt;
amilyen te is vagy.
.... csak ismételni tudnám az előttem szólókat...
"
Gyakran eltűnődtem azon, mielőtt megérkeztél,
hogyan tudnék felnevelni egy lányt.
Bidres-bodros kislányt szeretnék vagy egy tömzsi,
eleven gyermeket? Azt akarom, hogy segítségemre legyen?
Hogy gondoskodjon rólam?
Vagy mindkettőt?
Nos, az álmaim nem teljesültek.
Egy teljesen egyedülálló, tökéletesen új,
zavarba ejtő, kiszámíthatatlan, ám elragadó
egyéniséget kaptam.
Téged.
Egy albumban tartom a fényképeidet – mintha
meg tudnám őrizni a különböző pillanatokat –
a csecsemő, a tipegő kisgyermek, az iskoláslány,
a tinédzser. De mindez nem számít.
Vagy legalábbis nem igazán. Mert valamennyi
te vagy – és valahányszor látom őket, azt
gondolom:
„Ezek voltak a legszebb pillanatok”.
Drága leányom. Állandóan az eszembe jutsz.
Amikor úgy találom, hogy a pólód befestett
minden mást a mosógépben.
Amikor hosszú hajszálakat látok a lefolyóban.
Amikor ledörzsölöm a kád oldaláról a habfürdőd
maradványait. Amikor félig megevett tábla
csokoládét találok az ágyadban. Amikor
felfedezem, hogy megetted az összes fagylaltot
még vacsora előtt. Amikor egy teli tejfölösdoboz
kankalint találok az ágyam mellett.
Szeretlek."
... és persze ugyanez fiúban... :o)
Amit csak el tudsz képzelni,mindent!
Imádat,rajongás,szeretet,törődés,boldogság,öröm...
Egyszóval: Mindent!
Ő az életem!
További ajánlott fórumok:
- Lehetséges, hogy egy autista gyermeken csak az óvodában jelentkeznek a tünetek?
- Ha az ismerősöd rosszul bánik a gyerekeivel, jelentenéd a gyermekvédelemnek?
- 3 éves gyermek mellé panelban kistestű kutya vagy macska legyen? Nem tudom, félek, hogy nehogy allergia jelentkezzen...szerintetek?
- Fel fogom jelenteni a tanárt, mert kínozza a gyermekem!...
- O. Nagy Gábor: Szólások és közmondások c. könyvéből keresem a következőnek a jelentését: Kedves gyermeknek sok a neve. Előre is köszi.
- Babona: Mit jelent babasírásra ébredni, amikor nincs is gyermek a háznál?