2011-ben hány százalékot vonnak le a fizetésből nyugdíjra? (tudásbázis)
Köszi MINDENKINEK!
Talán az az összegzés, hogy majdcsak lesz valahogy Magyarországon.
Egyenlőre a fizetésünk nem fog emelkedni, viszont az árak annál inkább.
Nehéz megélni a kis pénzzel bejelentetteknek, ha az árak csak nőnek, nőnek....
Pontosan. És még nem emlitettük az ár emelést. A rezsi költség, az élelmiszer. És ezek csak a szükséges dolgok.
400 Ft 1 kg kenyér? Tejet már lassan 200 alatt nem tudunk venni. Valamint a gáz, villany, stb.
Elszegényedünk. Jó fizetésel sem könnyű, de kevéssel. Én csodálom a minimálbérből élőket...
Ha az adójóváírást nézed, akkor a 15500, az 15100 Ft volt; a 12300 pedig 12.100.
A nyugdíjjárulék nem mínusz 2 százalék, hanem 0,5%.
És ha már a százalékokat nézed, akkor írd le azt is, hogy 2010-ben 17% volt az adó, 2011-ben pedig csak 16%.
2010-ben 9,5% volt a nyugdíjjárulék, ebből 8% volt a magán nyugdíjpénztári tagdíj, a 1,5% ment az államiba.
2011-től 10%-ra emelkedett a nyugdíjjárulék összege, de ez nem volt titok.
Először a családi kedvezményt veszik figyelembe, mert az adóalap csökkentő tétel. A bruttót fel kell szorozni 1,27-el, akkor kapod meg a szuperbruttót. Ebből lehet levonni a családi kedvezmény összegét (1 és 2 gyerek esetén 62500 Ft/fő/hó, 3 és több gyermeknél 206.250 Ft/fő/hó). A kettő közti különbözet 16%-a az adó. Az adójóváírás szintén 16%, de max. 12.100 Ft/hó.
Mindenféle adójóváírás és családi kedvezmény nélkül kb. a bruttó 288.000 Ft-os keresetnél változik át, hogy az új szabályokkal nem lesz kevesebb a nettó bér, mint a 2010-es szabályokkal.
Valóban, sokan nem járnak jól, csak a magas fizetésűek.
Igen. A nyugdij járulék emelkedett, de nem 2 %-ot, hanem 0,5 százalékot. Ugyanis eddig 8% ment a magánba, 1,5 az államiba. Most a 10% megy majd az államiba, ha nem maradt valaki a magánnyugdij pénztárnál.
Az adójóváirást csökkentették és az szja-t is.
Tehát nem minusz 10 ezer az.
Nekem kb. 900 Ft-al lett kevesebb a fizetésem. A gyerekeseknek 10 ezerrel több lett.
Ti hogy álltok ???
Szerintem nem csak minálunk vannak mínuszok.
Ha egy családot nézünk:
15500 helyett 12300- ez mínusz 3200*2fő
plussz nyugdíjjárulék 2 százalék - ez mínusz 3000
jól összejönnek a mínuszok - Köszi - kormány !!!
Havi 10000 egy heti kaja a családnak .
Az alábbiakban az adóhatóság tájékoztatóját közöljük.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pontjának 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül:
„1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.”
Lényeges változás 2010. évhez viszonyítva, hogy a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások (a 2010. december 31-éig hatályos rendelkezések szerinti természetbeni juttatások) 2011. január 1-jétől nem képeznek járulékalapot. Ezt még külön ki is emeli (az Szja tv. módosításával összhangban) a Tbj. 21. §-a, mely szerint nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjátaz Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás.
Fontos ugyanakkor, hogy az Szja tv. 70. § szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után a kifizetőt (munkáltatót) 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.
Járulékmentes emellett továbbra is
- a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,
- a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),
- a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,
- a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.
Járulékmértékek
A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke változatlanul 27 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.
A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke
a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék,
b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2 százalék.
A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 8 százalék tagdíjat fizet.
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
Fontos, hogy a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke - az előzőektől eltérően - 10 százalék, míg a tagdíj mértéke 0 százalék.
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke továbbra is 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint (napi összege 170 forint).
A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. 2011-ben a korkedvezmény-biztosítási járulék összegét teljes mértékben meg kell fizetni!
Járulékfizetési felső határ
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 58. § (1) bekezdése alapján a járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2011. évben 21 000 forint, éves szinten 7 665 000 forint.
Minimálbér
A Tbj. 4. § s) pontja értelmében minimálbér:
1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
A 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-a szerint
- A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 17 950 forint, napibér alkalmazása esetén 3 590 forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint.
- Az előzőektől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 650 forint, napibér alkalmazása esetén 4 330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint.
Persze ezt nem verték nagy dobra.
Az a 2 százalék is mínusz a családoknál.
Szerintem a kettő különkezelendő.
Jár az adókedvezmény a jövedelem alapján és a családi kedvezmény is. Természetesen csak akkor tudja érvényesiteni, ha volt annyi adóbefizetése.
2010-ben 8 százalék volt a levonás.
Párom tegnap kapott fizetést, 10 szászalék volt a levonás.
Csodálkoztam.
2011-ben ezt is emelték ?
Másik kérdésem:
-fizetéskor melyiket adják először? az adókedvezményt vagy a családi kedvezményt.
Én úgy tudtam, először az adókedvezményt, aztán a maradékra családi kedvezményt, hogyha marad azt a párja igényelni tudja.
Ti mit tudtok erről?
További ajánlott fórumok:
- Milyen nyugdíjra számítotok, amikor megöregedtek?
- Hogyan lehet megélni albérletben havi fizetésből?
- Ti hogy tudtok kijönni a havi fizetésből?
- Hogyan éljem túl, tegyem túl magam azon, hogy vége a házasságomnak? Meg fogok élni 1 fizetésből is
- Szerintetek szégyen, hogy tanári fizetésből összesen 900 ezer forint tartalékot tudtam összekaparni? - Politikamentes válaszok jöhetnek!
- Ha a munkáltató nem fizeti a magánnyugdíjat, de a fizetésből levonja, akkor hova lehet reklamálni?