Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Gyermekbántalmazás

Kategória: Összes cikk » Szex & Psziché » Egyéb test és lélek témák


A gyermekbántalmazás esetei, az elkövetők típusai, terápia, statisztika.
Fontos a prevenció, a megelőzés, és figyeljünk gyermekeinkre, hogy ne essenek áldozatául ezen veszélyeknek.


„A csecsemő: puha, gyenge,
a haldokló: kemény, erős.
A sarjadzó fű és fa: lágy, erőtlen,
a korhadó: szívós, erős.
A kemény és erős: pusztuló,
a puha és gyenge: fakadó.
Elvész a fényes hadsereg.
A felnőtt fatörzs megreped.
A kemény, erős: alámerül,
a puha,gyenge: felülkerül.”
(Tao Te King)


Minden nap 8 gyermeket bántalmaznak. Havonta 2 gyermeket vernek agyon.

Az UNICEF a gyermekbántalmazások gyakoriságát és súlyosságát tekintve a világ legveszélyesebb helyei között tartja számon hazánkat. 1986-1990 között a 0-14 éves gyerekek 5, 7%-a volt súlyosan veszélyeztetett, elhanyagolt, bántalmazott Magyarországon.
Professzor Roy Meadow gyermekgyógyász, gyermek-mentálhigiénikus szerint a gyermekek elleni erőszak a következőképpen definiálható:”A gyermeken akkor követnek el erőszakot, ha az adott időpontban, az adott kultúra számára elfogadhatatlan a gyermekekkel való bánásmód. ”

A bántalmazások több fajtáját is megkülönböztetjük:létezik lelki-, fizikai és szexuális bántalmazás is, sajnálatos módon.
A professzor szerint:”Szexuális erőszak :Szexuális erőszak visszaélés történik, ha a függő helyzetben élő, eltartott és még szükségképpen éretlen gyermek, serdülő olyan nemi jellegű tevékenységben vesz részt, vagy kénytelen részt venni, amit-tájékozatlanságánál fogva-nem ért meg és nem lát át kellő mértékig, és ami sérti a családi szerepekhez fűződő társadalmi tabukat, tilalmakat. A szexuális erőszak megnyilvánulhat a szokatlan simogatástól a maszturbáláson és közösülésen át a szodomáig terjedő cselekvésekben. Gyakran pornográf képek készítésében való részvételre kényszerítenek gyermekeket. ”

Általában a bántalmazás komplex, ha szexuális akkor lelki és fizikai erőszak áldozata is

A gyermekbántalmazás különleges esetei:
-méhmagzatot károsító:dohány, alkohol
-alkohol, drogok
-gyermek bántalmaz gyermeket (bullying)
Családon kívüli erőszak:
-érzelmi bántalmazás
-fizikai bántalmazás
-szexuális bántalmazás.

Az erőszakot elkövetők 2 típusa:

1. Az aktív elkövető:aki bántja a gyermeket és sérülést okoz.
2. A passzív elkövető:Aki nem védi meg gyermekét az őt ütlegelő, szexuálisan zaklató személytől, de ide sorolható az elhanyagolás kategóriája is.


A gyermekek a rossz bánásmód legváltozatosabb formáinak voltak a történelem folyamán kitéve, de a társadalom évszázadokon át megbocsátotta a gyermekgyilkosságokat, a fizikai és szexuális bántalmazást. Az örökségről van szó, amely szerint például a gyermek a szülő tulajdonát képezi, s ez bármire feljogosíthatja őt. ”A gyermeknek kötelessége engedelmeskedni”mondják ezerszer is, és „ha nem ért a szóból, majd ért a verésből”. Ahol csak parancsolnak, ott ellenkezés lép fel, ahol pedig csak kérnek, önkényeskedés. A jól nevelt gyermek engedelmeskedik a parancsának, mert világosan átéli a kötelezettség döntő többletét, és mert tudja, hogyha a helyzet kevésbé lenne sürgető, akkor az illető cselekvést csupán kötelezettség nélkül ajánlanák. (Clauss és Hiebsch, 1983, 305. o. )

A pszichohistóriai kutatások és a gyermekkor-történetei adhatnak választ arra, hogy vajon mi lehet az oka annak az elképesztő kegyetlenségnek, amely évente több ezer gyermeket foszt meg életétől, tesz nyomorékká vagy pszichiátriai beteggé a világon. Sokszor olvashatunk újszülöttek megöléséről, akik sokszor a kukába tesznek. A nem kívánt gyermek a bűnt (=káros=szemét) szimbolizálja, aminek könnyebb az eltávolítása, mint felnevelése.
Felmérések szerint a 8 osztálynál kevesebbet végzettek 90%-a, az egyetemet végzettek 67%-a tartja a pofozást szülői jognak. Katolikus és vallásos szülők szerint a verés eszköz a gyermek engedelmességre nevelésében.

A szülő gyermekeiben saját gyermekkora felnőtt figuráit látja, így a gyermekek feladata a szülők igényeinek kielégítése, eltekintve a gyermek saját életétől, igényeitől, ami nyilvánvalóan óriási terhet ró a gyermekre, hiszen olyan érzelmi biztonságot kellett nyújtaniuk szüleik számára, melyet nekik kellett volna megkapniuk.

Sokszor rossz iskolai teljesítményük miatt büntetik meg gyermekeiket szüleik. Meg sem fordul a szülők fejében , hogy ennek a hátterében a család, a környezet áll és gyermekük a kudarc felé tart.
„Ha a teljesítmény meghatározott normahatár alatt marad, ebben az esetben kudarcról beszélünk. A kudarcot vallott gyermeket igen gyakran büntetik meg. A kudarc szenvedést okoz, fennáll a veszély, hogy a gyermek nehezen nevelhetővé válik. A nevelési nehézségek nem egy rossszul sikerült gyermek tulajdonságai, inkább egy rosszul sikerült szociális kapcsolat. Nehezen nevelhető fiatalok között a terhes, gyermekkori élmények egyeseket annyira szenzibilizáltak a szigorú tekintély-magatartással szemben, hogy a legkisebb barátságtalansággal is, lett legyen az bármennyire is indokolt, elveszíthetjük a kontaktus lehetőségét. Ismét mások a sikertelenséggel szemben válnak rendkívül érzékennyé. Egy fiatal lány, ki családiatlan, egoista-szeretetlen atmoszférában nőtt fel, szerelmi viszonyba keveredett egy diáktársával. A legkisebb nézeteltérérsre és megértéshiányra a legnagyobb kétségbeeséssel reagált, ami több ízben elkövetett (valódi) öngyilkossági kísérletben is megnyilvánult. ” (Clauss és Hiebsch, 1983, 299. , 331. , 304. , 335. , o. )

A New Yorki Child Abuse Prevention Services 1997-es adatai:
-évente több mint 3, 1 millió a bántalmazott gyermekek száma
-évente 90 ezer gyermeket ér szexuális bántalmazás
-évente 2 ezer bántalmazott gyermek hal meg
-18 éves korig a lányok negyede, a fiúk hetede válik szexuális bántalmazás áldozatává
-az elítélt gyilkosok 33%-a a bántalmazott gyermek volt
-az összes elítélt 97%-ának előtörténetében szerepel a kegyetlen fizikai bántalmazás
-a prostituáltak 80%-a, a nő drogosok 50%-a gyermekkorában szexuálisan bántalmazott volt.
Green tapasztalatai szerint azok a gyermekek, akiket veréssel, elhagyással fenyegetnek, úgy érzik, hogy a bántalmazás oka saját rossz magatartásuk következménye, függetlenül attól, hogy aktuálisan ártatlanok. Cartson egy vizsgálatában társas problémahelyzeteken és „neveletlen” gyermeki viselkedésmódok leírásait mutatták be gyermekeknek. Eredményei szerint a bántalmazott gyermekek számára inkább elfogadható ilyen helyzetekben a fizikai bántalmazás, mint a kontrollcsoport tagjainál.

Az országban elkövetett összes emberölés 2/3-a családon belüli erőszak eredménye. Minden negyedik családban a férj rendszeresen veri az asszonyt, és többnyire a gyerekeket is. Becslések szerint 110-120 ezer gyerek él az országban, akit szülei rendszeresen vernek, vagy szexuálisan zaklatnak.

Körülbelül 80 ezer nő él hazánkban, akit gyerekként nemcsak vertek, szexuálisan is zaklattak.
Dr. Veér András pszichiáter szerint a felnőttkori mentális betegségek nagy része visszavezethető a gyermekkori bántalmazásokra.
A gyerekkori túlzott fegyelem a későbbiekben súlyos problémákhoz vezethet. A fegyelem stresszt okoz, ezért a fegyelem rossz. A stressz mentális rendellenességekhez vezet, ezért a stressz rossz. Ha az önfegyelem strsszt okoz, az embereknek nem szabad túl keménynek lennie önmagával. Csaknem minden cselekedet igazolható, ha a strssz csökkentése érdekében történik. Csaknem minden olyan tevékenységtől óvakodni kell, ami stresszt okoz. A fegyelmezés korlátozza a gyermekeknek az autonómiához (önrendelkezéshez) való jogát. Hasonlóan rossz következményekkel járhat a hirtelen erőszakoskodás, mely ma mértéktelen büntetés nem várt formájában sújt le a gyermekekkre. Ezek félelmet, bizalmatlanságot és menekülési vágyat keltenek. Mindkét esetben könnyen keletkezhetnek maradandó gátlások, amelyek a mozgás elfogódottságán és téves pszichikai mgatartásokban, mint amilyen az ösztöndagály és annak azimptómái, jelentkezhetnek. Azok a gyermekek, akik hála a szigorú nevelésnek „egy pillantásra már” engedelmeskednek, hajlamosak arr, hogypajtásaikat kínozzák és más „tekintély”személyekkel szemben csak akkor engedelmeskedjenek, ha azok erőszakkal és büntetéssel fenyegetődznek.

Létezik egy bizonyos videokazetta („A veréssel való nevelés biztosan sikeres programja”) , amely szerzője szerint például egy hét éves gyereket naponta akár harmincszor is meg lehet verni, s ehhez ad illusztrált gyakorlati útmutatót is.
1998 óta van olyan iskolai oktatási program, amelyben a gyerekek megtanulják, hogy a felnőtteknek nincs joga őket bántani, és azt is kihez fordulhatnak.


Kutatási eredmények a Heim Pál Gyermekkórházból:

Bántalmazott gyermekek nemenkénti megosztása 2004-es adatok szerint:
- lány:21%
fiú:79%

Bántalmazók:gyerek, rokon, testvér:21%
- ismeretlen:14%
- élettárs (férfi) :14%
- apa:30%
- anya:7%
szülők:14%

A bántalmazásra főképp az agresszív személyiség, és az alkohol ad alapot az esetek többségében.
Dr. Bodánszky Hedvig gyermekorvos szerint :”A bántalmazott gyermek megjelölés szélesebb értelemben nem csak a tettleges bántalmazást jelent, hanem a magatehetetlen csecsemő, kisgyermek gondozásának, felügyeletének elhanyagolását, és olyan magatartást , ami a gyermek érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyezteti. ”
A bántalmazott gyermek fogalmának értelmezése nem egységes. Különbséget tesz bántalmazás és halált okozó bántalmazás között. A bántalmazás általában ismétlődő cselekvés, míg a halált okozás egyszeri erőszak következménye.

A halálhoz vezető bántalmazás több csoportba osztható:
1. Az élet első órájában az anya pszichotikus állapotban megöli újszülöttjét, vagy nem részesíti megfelelő ellátásban.
2. A 12 hónaposnál fiatalabb gyermekét nem gondozza, nem táplálja, egészségügyi segítséget nem nyújt.
3. Gyilkosság könyörületből (euthanasia) . A szülő azért öli meg gyermekét, mert az valamilyen okból (fejlődési rendellenesség stb. ) szenved.
4. Nem szándékosan következik be a halál, csak mint a bántalmazás végső következménye.
5. Az ellátás hiánya, éhezés vezet halálhoz.
6. A gyermek szándékos megölése, amit a tettes öngyilkossága követ.
7. A gyermek megölése szexuális insultus kapcsán.

A Büntető Törvénykönyv szerint (195§) az a személy ítélhető el a gyermekek elleni helytelen viselkedés vádjával, aki a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Gyermekvédelem alatt értjük a gyermekek testi, szellemi, erkölcsi, anyagi érdekeit előmozdító szociális, jogi, egészségügyi és pedagógiai tevékenységek és intézkedések összességét.
A római jog két és félezer éve foglalkozik a gyermekvédelemmel. Megemlíthetjük Hamurabi kőbevésett törvényeit i. e. a 18. századból, vagy Mózes törvényeit.

A gyermekek fizikai bántalmazásáról először a 40-es években jelent meg néhány publikáció, melyekben a kórházi kezelés során vált nyilvánvalóvá a bántalmazás.
Számos közbülső faktor kap helyet a bántalmazás különböző formáiban:
1. A gyermek életkora a bántalmazás idején.
2A bántalmazó személlyel való kapcsolat.
3. A fenyegetés szintje/súlyossága.
4. A gyermek családjának emocionális klímája, intergenerációs bántalmazás.
5. A gyermek mentális és emocionális egészsége.
6. A gyermek bűnössége-érzése.
7. Az áldozat neme.
A nem bántalmazó szülők gyógyító funkciója tengelyszerepet tölt be. Ha a gyermek megéli, hogy a szülő hisz neki és nem vádolja, ez egyértelműen szupporatív, bátorító hatású.

Diagnózis megállapítása:
Gyermekek súlyos fizikai bántalmazásának felismerése, a diagnózis felállítása elsősorban orvosi feladat. Az alapellátásban dolgozó orvosok, családorvosok, kórházak ambulanciái találkozhatnak bántalmazott gyermekekkel, ha az iskolai bántalmazás esetén-a szülő elviszi gyermekét orvoshoz. . A jelentkezést követő eljárás vélt vagy valós következményeit azonban sokan nem vállalják, félelemből vagy egyszerűen csak kényelemből, ehelyett igyekszenek elbagetellizálni a megtörtént bántalmazást. A gyermekekkel foglalkozó szakemberek kevéssé figyelnek a bántalmazott fizikális és viselkedéses jegyeire, még kevésbé a következményekre, így csak az esetek töredékét ismerik fel.

A bántalmazástípusok megoszlása:
Elhanyagolás:48, 0%
Fizikai bántalmazás:25, 0%
Érzelmi bántalmazás:20, 0%
Szexuális bántalmazás:5, 0%

Egyéb veszélyeztetés (koldulás, lopás, prostitúcióra/munkára kényszerítés) :2, 0%
Az elhanyagolás, mulasztás esetei legtöbbször a gondozás, gondoskodás elhanyagolását jelentik, elsősorban szülői fásultság, érdektelenség, csökkent értelmi képesség, zaklatott életvitel vagy alkoholizmus miatt.
A bántalmazások felismerését nehezítő tényezők az alábbiak:
- bántalmazással kapcsolatos információk hiánya-saját felfogásuk a gyermek-
nevelésről
-szakemberek közötti együttműködés hiánya
-a fizikai eljárástól, pereskedéstől való félelem
-a bántalamzott gyermekkel való foglalkozás nagy érzelmi bevonódást és sok időt
igényel
-bizalmatlanság a gyermekvédelmi hatóságok, intézmények munkájával szemben,
kételkedés azok hatékonyságában.

Ha a felismerés megtörtént, gyámügyi, jogi, szociális, rendőrségi védelmet kell kérni. Szoros együttműködés szükséges a rendőri, gyámügyi, igazságügyi, egészségügyi, oktatási, szociális szervek és családsegítő szolgálatok között. Magyarországon a primér és szekunder, tehát az általános és a speciális úgynevezett rizikó faktorokra, csoportokra irányuló prevenciók hagyományai az alapellátó gyermekvédelmi, gyermekegészségügyi szolgálatok és a védőnői hálózat rutin feladatai közé régóta beépítettek. A tercier prevenció a bántalmazás bekövetkezte utáni eseményekre irányuló olyan stratégiát jelent, amely megakadályozza a megismétlődést, illetőleg igyekszik minimalizálni a pszichés ártalmakat.

A terápia alapelvei:
A gyermekbántalmazás esetén alkalmazott kezelés komplex feladat, amelynek célja az alábbiak:
1. Segítse a gyermeket az elszenvedett bántalmazás pszichopatológiai következményeinek feldolgozását-ezzel az integrációs ciklus megszakítva-megelőzze, hogy a bántalmazott gyermek maga is bántalmazó szülővé váljon.
2. Védje meg a gyermeket a további bántalmazástól.
3. Erősítse a családot, illetve segítse a szülőket nevelési módszereik fejlesztésében.
Mindenekelőtt segíteni kell a gyermek felépülését, további fejlődését. Esélyt kell adni a hasonló körülményeket megtapasztalt gyermekeknek, fiataloknak. Megfelelő segítséggel elfelejthetőek a gyerekkori rossz tapasztalatok, és kezdetét veszi egy új, immár szabad, és gondtalan élet.


Felhasznált irodalom:

A gyermekbántalmazás Magyarországon (szerkesztette Dr. Bakó Éva) , 1995, Népjóléti Minisztérium, Budapest
Clauss, G. és Hiebsch, H. (1983) :Gyermekpszichológia. Akadémiai Kiadó, Budapest
Tao Te King. Tericum Kidó Bt. , Budapest
Internet:www. lelekbenotthon. hu
www. anyaklapja. hu
www. mteszoktatás. hu
www. palfalva. hu




A cikket írta: ferenczeszter, 2007-11-19 13:03





Ha ez tetszett, olvasd el a következő cikket is e kategóriából: Az élet nem mindig fenékig tejfel...



Ha ez tetszett, olvasd el a következő, ferenczeszter által felvitt cikket is: A tanulásban akadályozottak (Óvodások, iskolások, Oktatás)